1986. április 26-án, 01:23:40-kor Alekszander Akimov megnyomta a vészleállító gombot a csernobili négyes reaktorblokkban. Ami történt, azóta történelem - Csernobil fogalommá vált, az események pedig évtizedeken át egymásnak ellentmondó, eltúlzott és pontatlan történeteket szültek. A szerző ötéves kutatómunkának eredménye egy átfogó és olvasmányos beszámoló arról, mi is történt valójában. A reaktorok működését is közérthetően bemutató könyv egyben a szerző saját, hirtelen jött utazásának története is, amellyel a még mindig elhagyatott Pripjatyba és a tágabb csernobili zónába vezeti az olvasót. A mintegy 32 oldalnyi, a mai Pripjatyról készült fotókkal és az erőmű műszaki ábráival kiegészített Csernobil 01:23:40 a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófájáról készült lebilincselő, új beszámoló. A grafikus és fotografikus szerző Angliában él a családjával. 2011-ben járt először Csernobilban, és megszállottja lett a nukleáris katasztrófia történetének. Könyve világszerte hatalmas siker lett.

Ahogy Alice esett Nyuszi barlangjába, úgy zuhanunk az áltudományok, a tudományellenesség és az összeesküvés-elméletek mély üregébe, amelyet a közösségi média, illetve a koronavírus-járvány csak tovább tágított. Sarlatánok korában élünk. Bár a tudomány eredményeinek hasznosításából és ennek előnyeiből mindenki részesül, mintha egyre többen és minduntalan hangosabban kérdőjeleznék meg a legegyértelműbb tudományos alapigazságokat is - mint például azt, hogy az oltások hatékony védelmet nyújtanak a vírusok ellen. Egyre nagyobb vonzerejük van azoknak a furcsa hiedelmeknek, amelyek szerint a Föld lapos, vagy hogy földönkívüliek rendszeres látogatást tesznek bolygónkon. Hódítanak a könnyű, olcsó, önismeret-fejlesztést és önmegvalósítást ígérő pszichológiai tesztek és sikerkurzusok vagy éppen a bulvárhoroszkópok. Miért lehetnek veszélyesek a látszólag ártalmatlan sarlatánságok is? Kik és miért ,,dőlnek be" ezeknek? Mi tüzeli és mi csillapíthatja a napjainkban zajló áltudományos forradalmat? Hogyan ismerhetjük fel a tudományosság álruháját öltő hamis szakértőket? Mit tehetnek a sokszor tudatosan manipuláló kuruzslók ellen a tudósok, az újságírók, és hogyan védekezhetnek ellenük a laikusok? Kötetünk a téma legkiválóbb hazai szaktekintélyeinek segítségével, közérthető stílusban ismerteti meg az olvasót a ,,hétköznapi" áltudományos érveléssel, az áltudományok csáberejének okaival és veszélyeivel. A kötet szerzői: Aczél Petra, Bauer Zsófia, Boldogkői Zsolt, Fábri György, Falyuna Nóra, Hanula Zsolt, Hegedüs Andrea, Kemenesi Gábor, Koltai Júlia, Köteles Ferenc, Krekó Péter, Kutrovátz Gábor, Mérő László, Molnár László, Simon Evelin, Veszelszki Ágnes, Zemplén Gábor

J. M. Coetzee fikciós életrajza három kisregény - Gyermekkor, Ifjúkor, Nyáridő - egy kötetben. Az 1940-es években egy dél-afrikai kisvárosban élő fiú az otthoni fojtogató légkör és az iskolai atrocitások miatt egyre rosszabbul érzi magát. Fokvárosig menekül, ahol matematikát hallgat az egyetemen, majd elhatározza, hogy író lesz, ezért Európába utazik. Programozóként kezd el dolgozni, ám magány és unalom veszi körül. Évtizedekkel később egy angol életrajzíró könyvet készít a néhai John Coetzee-ról. Interjúalanyai egy tétova férfiról számolnak be, aki az apjával élt, és túlságosan magának való volt. Családja is gyanakodva tekintett rá, mert az a hír járta róla, hogy meggyűlt a baja a hatóságokkal Amerikában, sőt még verseket is írt. Az Életképek szívszorító és szatirikus portré J. M. Coetzee-ról, a művészről.

Frida Grünfeld neve 1931 tavaszán, egy rendőrségi ügy kapcsán bukkant fel először. Zsidó volt, prostituált, kémkedéssel vádolták - és gyermeket várt. Frida az Osztrák-Magyar Monarchiában született 1908-ban. Később a Monarchiában, illetve utódállamaiban keresett menedéket. Gyermekét, Bertholdot mindössze egyhetes korában egy házaspárra bízta, így kerülhetett fia később menekültként Norvégiába, hogy ott az ország egyik legismertebb pszichiáterévé váljon. De mi történhetett Fridával? A kötetben Nina F. Grünfeld, Frida unokája a nagymama nyomába szegődik. Kihallgatási jegyzőkönyveket, igazságügyi iratokat vizsgál, levéltárakban kutat, s bár kevés információt talál, ez alapján is kirajzolódik előtte nagyanyja életútja. A harmincas években a hatóságok a Fridához hasonlókra vadásztak, később pedig a nácik jutottak hatalomra... Frida története a hovatartozás, a hiány és a veszteségek megrázó története.

,,Ha szeretsz engem, hagysz dolgozni!" - ismerős a ,,vicces" kikötés? De mennyien szenvedünk a túlzott munkastressztől, hányan csekkoljuk az e-mailjeinket munkaidő után, és vajon mennyien vagyunk, akik hétvégén se restek céges üzenetekre válaszolni, mert épp sürgős határidő van? Hol kezdődik a munkaidő, és hol ér véget? Vannak még határok? Mi van akkor, ha már láthatatlanok ezek a határok, és ha már minden percünket a munkával töltjük? Ha szorongunk attól, hogy nem tudjuk befejezni a teendőinket, vagy hogy nem hozzuk ki magunkból a maximumot? És hogy érzi magát eközben a társunk, a családunk? Létezik olyan, hogy munkafüggőség? Ez vajon ugyanolyan betegség, mint más függőségek, például az alkoholizmus vagy a drogfüggőség? Vagy pont ellenkezőleg: ez egy kívánatos és hasznos szenvedély, ami támogatja a családot, a munkahelyet és a társadalmat? Mi minden vezethet oda, hogy valaki a munka rabjává válik? Hajszolt, tempós világunk fenyegető addikciója a munkafüggőség. Ne gondoljuk, hogy nem hat a testi-lelki egészségünkre, a társas életünkre, a nevelési gyakorlatunkra. Ha úgy véljük, bennünket is fenyeget a munkafüggőség, jobb, ha mindjárt beletemetkezünk Kun Bernadette hiánypótló kötetébe, amely sok év után először nyújt erről a civilizációs betegségről teljes kor- és kórképet úgy, hogy a felépülésre is ad megoldási tippeket. ,,Amit ebből az érdekes és olvasmányos könyvből tanultam: a munkamánia nem hasznos szenvedély, hanem komoly következményekkel járó függőség, amivel foglalkozni kell." dr. Gyurkó Szilvia, gyermekjogi aktivista ,,A munkafüggőség viszonylagosan új, ám napjainkban igen sokakat érintő jelenség. Rejtett és a társadalom által gyakran jutalmazott jellege miatt kevés figyelmet szentelünk neki, annak ellenére, hogy munkafüggőség negatív következményei kiterjedtek. A súlyos testi és lelki következmények mellett a párkapcsolati és családi problémák szinte ,,kötelező" velejárói e függőségnek. Kun Bernadette könyve kitűnő összefoglalója a témának, amely közérthetően mutatja a be a szakirodalom legfrissebb eredményeit. A téma mindenkit érint; dolgozó emberként, családtagként, munkaadóként, munkavállalóként egyaránt javasolt a kötet elolvasása." Dr. Demetrovics Zsolt, a könyv szakmai lektora, egyetemi tanár, az MTA doktora, ELTE Pszichológiai Intézet portré van! Fotó: Bazánth Ivola Kun Bernadette pszichológus, pszichodráma-vezető és képzésben lévő családterapeuta. Egyetemi docens, az ELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője. Több mint tizenöt éve kutatja a szenvedélybetegségek lélektanát, doktori disszertációját a szerhasználat és az érzelmi intelligencia összefüggéseiből írta. A korábbi Nemzeti Drogmegelőzési Intézet munkatársaként a drogprevenció és a drogpolitika területén is jártasságot szerzett. Kutatásaiban az úgynevezett viselkedési addikciókkal foglalkozik, ezek közül a munkafüggőség a fő kutatási területe. 2015-ben az ELTE ,,az év ígéretes kutatójának" választotta, 2017-2020 között a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában részesült. Közel ötven tudományos tanulmány szerzője, ezek mellett tudományos ismeretterjesztő írásokban, interjúkban és podcastbeszélgetésekben is foglalkozik a munkafüggőség problémájával.

Voltak, akik megsértődtek, és voltak, akik a pályatárs elismerését látták abban, amikor Karinthy Frigyes 1912-ben irodalmi karikatúrát rajzolt róluk. ,,Babits Bihály" versei, vagy az Ady költészetét parodizáló Moslék-ország mára már érettségi tétel, Kemény Simon nevét pedig nem is ismernénk, ha Karinthy nem írt volna gúnyrajzot róla. ,,Most már tudom, hogy alapjában véve szerettem azokat az írókat, akiknek torzképét itt találja az olvasó" - írja későbbi, gyűjteményes kötetének előszavában a magyar irodalmi paródia atyja. Bármennyire ágált is ellene, az Így írtok ti alapozta meg Karinthy országos népszerűségét, és idővel klasszikussá vált: száz év múltán is élvezhető, szórakoztató - megunhatatlan. KARINTHY FRIGYES (1887-1938) ,,Ez a marha volt köztünk az egyetlen zseni!" - mondta Karinthyról legjobb barátja, Kosztolányi Dezső. A Nyugat legendás első nemzedékének oszlopos tagja, nyelvzsonglőr, bámulatos műveltségű próza- és drámaíró, költő és parodista 1926-ban kötött életműszerződést az Athenaeum Kiadóval. A nagyszabásúra tervezett tízkötetes Karinthy-válogatás kiadását azonban nehezítette, hogy a szerző számos művének kiadási joga addigra már elkelt. Karinthynak így párhuzamosan több kiadója is volt. Az Így írtok ti az író életében három változatban jelent meg, mindhárom az Athenaeum kiadásában. Az Athenaeum Kiadó, amely ma a Líra csoport tagja, alapításának 180. évfordulójára díszkiadással emlékezik meg azokról a szerzőkről, akiknek életművét gondozta. PETŐFI SÁNDOR Szerelem gyöngyei KARINTHY FRIGYES Így írtok ti (Gyűjteményes kiadás) ADY ENDRE Szeretném, ha szeretnének MÓRICZ ZSIGMOND Úri muri BABITS MIHÁLY Timár Virgil fia

A demokrácia iránti bizalom erősítése ma fontosabb, mint valaha. Politikai jelenünkből mintha elszivárgott volna a demokráciába vetett bizalom. A bársonyos, tulipános, narancsos forradalmak után mintegy húsz-harminc évvel fehérorosz, bolíviai, mianmari és hongkongi tüntetések a példái, hogy a jogukért kiállóknak bántalmazással és akár halálos ítéletekkel kell szembenézniük. Az elismert politikai gondolkodó, John Keane ebben a közérthető nyelven írt történeti munkájában amellett teszi le a voksot, hogy bárhogyan is nézzük, nincs jobb politikai berendezkedés a demokráciánál. A szerző Mezopotámiától a jelenünkig követi végig a népakarat működésének szövevényes történetét: az athéni népgyűlésektől az Európában kialakult választói demokráciáig és a képviseleti kormányzásig, valamint napjaink ellenőrző demokráciájáig. De vajon létezik-e még jövője ennek az intézménynek, avagy végül a demagógok és a zsarnokok hagyják el győztesen a történelem színpadát? A könyv nem marad adós a válasszal. A szerzőről John Keane a politikatudomány professzora a Sydney-i Egyetemen és a berlini Wissenschaftszentrumban, egyúttal a londoni Centre for the Study of Democracy és a Sydney Democracy Network alapítója. Számos könyv szerzője, amelyek közül a több nyelvre lefordított The Life and Death of Democracy 2010-ben tényirodalmi kategóriában felkerült a Prime Minister's Literary Award rövidlistájára. A humántudományok terén elért kimagasló teljesítményéért nemrég Balzan- és Holberg-díjra jelölték. A sorozatban várható további kötetei: John Hirst: Európa legrövidebb története (megjelenés: 2022. augusztus) Linda Jaivin: Kína legrövidebb története (megjelenés: 2022. szeptember)

A válogatásban Molnár Ferenc színházi és színházhoz köthető írásait a korszak társadalmi viszonyait boncolgató tárcák egészítik ki. Majd három évtizedes ívről beszélhetünk, amely szorosan összefonódik a sorozat korábbi, A meg nem értett nők - Színművek I. kötet darabjaival. Azt a mintegy harminc színházi darabot most inkább tematikus írások követik, és igen nagy a merítés a Molnárt érintő színházi sikertörténetek reprezentációjából - ami nem csupán a honi sikerekről adott beszámolók, anekdoták, tárcák közlésére korlátozódik, hanem az európai és amerikai tudósításokra is. A két kötet együtt ad ki egy teljességközeli spektrumot Molnár Ferenc világszínvonalú színházi tevékenységéről. A sorozat eddig megjelent kötetei: A Molnár Ferenc-sorozat következő darabjai: Haditudósítások II. (1915. július - 1916. november) (tervezett megjelenés: 2022. szeptember) Válogatott írások 1898-1902 (tervezett megjelenés: 2022. november)

Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? - kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát. A ciklus legismertebb, s talán legszebb darabja, a Fa leszek, ha..., amelynek erotikus utalása Petőfi korában merésznek számított. Ám a kötetből a mai olvasó számára is átélhető, hogy a szerelem szabad és kortalan. Petőfi Sándor (1823-1849) a magyar irodalom megkerülhetetlen alakja, aki modern hangjával és kíméletlen szatirikusságával már életében is ünnepelt költőnek számított. Első, Geibel Károly könyvárusnál megjelent kötete A helység kalapácsa volt, amelyet később - már az Athenaeum Kiadónál napvilágot látott - Szerelem gyöngyei követett. Ezután a költő és Emich Gusztáv, a könyvkereskedő, kiadó és nyomdász sorsa elválaszthatatlan kötelékbe fonódott. Az Athenaeum jelentette meg Petőfi költeményeinek gyűjteményes kiadását hosszú évtizedeken át. Az Athenaeum Kiadó, amely ma a Líra csoport tagja, alapításának 180. évfordulójára díszkiadással emlékezik meg azokról a szerzőkről, akiknek életművét gondozta. Az Athenaeum 180 sorozat címei: Petőfi Sándor: Szerelem gyöngyei Karinthy Frigyes: Így írtok ti (Gyűjteményes kiadás) Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének Móricz Zsigmond: Úri muri Babits Mihály: Timár Virgil fia

Miért tart a kezében két lány textiltekercset az egyik újlipótvárosi ház homlokzatán? Melyik egykori moziban függesztettek a plafonra gömbakváriumokat aranyhalakkal? Tudta-e, hogy nemcsak New Yorkban, de ebben a kerületben is létezik egy vasalóháznak nevezett épület? És miért nem mondható el Újlipótváros egyetlen épületéről sem, hogy Bauhaus stílusú? Modernizmus, art deco és Bauhaus - illetve nem Bauhaus: Maczó Balázs, a kiváló várostörténész és ,,hivatásos sétáló", a Miénk a Ház! városi sétákat szervező munkacsoport vezetője ezúttal az olvasókat hívja egy laza kimozdulásra, hogy - Bujnovszky Tamás nagyszerű fotográfiái segítségével - megismertessen bennünket a nevezetes városrész legérdekesebb házaival és azok még érdekesebb történeteivel. Sétára fel!