Mi tette Európát a világ egészét meghatározó tényezővé? Mi Európa érteke, melyek történelmének legkiemelkedőbb sarokkövei? A világhírű történész, John Hirst az európai civilizáció történetének rövid áttekintésére tesz sikeres kísérletet. Hirst értelmezésében Európa a görög-római klasszikus műveltség, a kereszténység és a germán törzsi kultúra három, merőben eltérő és felettébb szokatlan elegyéből jött létre. Az évszázadok során ez a különös keverék számos furcsaságot adott a világnak: jámbor lovagokat és harcias pápákat meg folklórt feldolgozó romantikusokat, hogy aztán a 20. századra mindaz, amit európai értéknek véltünk, alapjaiban rendüljön meg. A képekkel és térképekkel bőségesen illusztrált Európa legrövidebb története világos, szellemes és gondolatébresztő összefoglalás földrészünkről, egy példátlan civilizációról. ,,Nagyszerűen és takarékosan megírt, mégis részletgazdag, szellemes, érdekfeszítő és szórakoztató" - James Button ,,Okos, megvilágító erejű könyv" - Peter Craven, The Sydney Morning Herald ,,Világos, gondolatébresztő szöveg... Remekül képes fenntartani az elemzés és a leírás, az általánosítások és a konkrét esettanulmányok közötti egyensúlyt" - Wilfrid Priest, Australian Book Review

Rosszul döntöttél, így el kell hagynod az Édenkertet... De ne keseredj el, kapsz még egy lehetőséget! Kalandozz a történelmen át Luciferrel, ízlelj meg eszméket, dönts helyesen, hogy boldog véget érjen az égi küldetés! Ebben az interaktív történetben Te döntheted el: FÁRAÓ LESZEL, VAGY RABSZOLGA? ERKÖLCSÖS LESZEL, VAGY CSAPODÁR? HŐS LESZEL, VAGY ÁRULÓ? TUDÓS LESZEL, VAGY KURUZSLÓ? HOGYAN FOLYTATÓDJON A FRANCIA FORRADALOM? MEGMENTED-E AZ EMBERISÉGET EGY VILÁGJÁRVÁNYTÓL? Madách Imre Az ember tragédiája nyomán készült interaktív történetben minden jelentős fordulópontnál döntés előtt állsz, és ez a döntés határozza meg, melyik oldalon folytatod az olvasást. A történelem és a jövő számos helyszínén garázdálkodhatsz Egyiptomtól Pekingig, s hogy ne keveredj el, ajándékba adunk két könyvjelzőt, amelyeket a könyv oldalhajtásából téphetsz le. A játékban hol segítségedre, hol károdra lesz Lucifer, de jobb, ha a szívedre hallgatsz, így megtalálhatod Évádat és a közös jövőtöket.

Timár Virgil vidéki gimnáziumban oktató, tudós szerzetestanár, aki felfigyel a tehetséges, okos Vágner Pista nevű fiúra. A csillogó szemű diák csüng tanára szavain, és amikor Pista anyja meghal, a félárván maradt ifjú Virgil pártfogoltja lesz. Mester és tanítvány között apa-fiú kapcsolat bontakozik ki, a maga szeretetével, ellentmondásosságával és mélységeivel. Ám amikor váratlanul felbukkan a vér szerinti apa, Virgil csendes, de annál erőteljesebb csatát vív a fiúért, míg végül Pistára bízzák a döntést... Babits pécsi diákkorának és bajai tanítóskodásának élményeiből táplálkozik a mű, amely finom rezdüléseivel, belső monológjaival a szerző egyik legszemélyesebb hangú, lélektani regénye. BABITS MIHÁLY (1883-1941) Költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. 1893 szeptemberétől járt a pécsi ciszterci gimnáziumba, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett magyar-latin szakos diplomát. Nagy műveltségű filozofikus alkat volt, a Nyugat tudós költője, poeta doctusa. Otthonosan mozgott a klasszikus és a modern versfomákban, de a kísérletezés sem állt tőle távol. Az Athenaeum Kiadó, amely ma a Líra csoport tagja, alapításának 180. évfordulójára díszkiadással emlékezik meg azokról a szerzőkről, akiknek életművét gondozta. PETŐFI SÁNDOR Szerelem gyöngyei KARINTHY FRIGYES Így írtok ti (Gyűjteményes kiadás) ADY ENDRE Szeretném, ha szeretnének MÓRICZ ZSIGMOND Úri muri BABITS MIHÁLY Timár Virgil fia A sorozatban megjelent: PETŐFI SÁNDOR Szerelem gyöngyei KARINTHY FRIGYES Így írtok ti (Gyűjteményes kiadás) ADY ENDRE Szeretném, ha szeretnének MÓRICZ ZSIGMOND Úri muri BABITS MIHÁLY Timár Virgil fia

,,Szeretném, ha szeretnének" - mondja, kéri, könyörgi egy költői hang, ami hamisítatlanul adys. Meglepő, de Ady Endre akkor írta e sorokat, amikor végre elismert, sokak által megbecsült (és sokak által támadott), de mindenképpen megkerülhetetlen alakja lett a magyar irodalmi életnek. Ő a Nyugat bástyája, A Holnap című antológiák költőfejedelme, egy egész lírikus nemzedék példaképe. Ám amikor e versek születtek, többszörösen nehéz, magányos időszakot, igazi krízishelyzetet él át, hat év után pedig a Léda-szerelem is már zsákutcának tűnik. Egy versciklusát mégis neki ajánlja, az örök nőnek: ,,Léda asszonynak, akit hiába hagynék el már s aki hiába hagyna el már engem, mert ma és mindörökké ő lesz: az asszony." Az Athenaeum Kiadó Ady halálát követően, az 1920-as években sorban jelentette meg Ady korábbi köteteit, 1929-ben pedig elsőként adta ki a költő összes verseit. A Szeretném, ha szeretnének címűt (5. kiadásként) 1923-ban jelentette meg, kétszáz oldalon, félbőr díszkötésben, Kozma Lajos borítékrajzával, száz számozott példányban, Földessy Gyula szakértői keze alatt. Ady Endre (1877-1919) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, a politikai újságírás egyik legmeghatározóbb alakja. A Nyugat vezéregyénisége, a magyar irodalom ,,Muszáj-Herkules"-e, mégis mágusa, a Léda-versek, az istenes versek, a háborúellenes és a politikai versek, a magyar ugar-versek sajátos szimbolizmusú művelője. Érettségi, illetve irodalmi szigorlati tétel. Kortalan, maradandó, örök. Az Athenaeum Kiadó, amely ma a Líra csoport tagja, alapításának 180. évfordulójára díszkiadással emlékezik meg azokról a szerzőkről, akiknek életművét gondozta. PETŐFI SÁNDOR Szerelem gyöngyei KARINTHY FRIGYES Így írtok ti (Gyűjteményes kiadás) ADY ENDRE Szeretném, ha szeretnének MÓRICZ ZSIGMOND Úri muri BABITS MIHÁLY Timár Virgil fia A sorozatban eddig megjelent: PETŐFI SÁNDOR: SZERELEM GYÖNGYEI KARINTHY FRIGYES: ÍGY ÍRTOK TI (Gyűjteményes kiadás) ADY ENDRE: SZERETNÉM, HA SZERETNÉNEK MÓRICZ ZSIGMOND: ÚRI MURI

,,Iszonyúan magyar" - írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos humorával, a magyar dzsentri világfájdalmas küzdelmeivel és tivornyáival egy széteső nemzetgazdaság eltékozolt tehetségeinek világa. Szakhmáry Zoltán feladja, hogy tovább küzdjön az adósságaival és magánéleti problémáival. Talán egyedül abban bízhatunk, hogy a tűz, amellyel felgyújtja tanyáját, nemcsak a jót emészti el, de a további tétlenséget, a mindenbe beletörődést és a céltalan, magának való életet is. ,,Itt az elébb azt kiáltották, hogy >>egyenlőség, testvériség, szabadság<<. Hát ez mit jelent? Ez Magyarországon azt jelenti, hogy egyenlő testvéri, szabad érzéssel nyugodjon bele mindenki abba, hogy minden maradjon a régiben." MÓRICZ ZSIGMOND (1879-1942) a vidék, a magyar néplélek értő ismerője, a ,,népi írók atyja", újságíró, író, szerkesztő, a huszadik századi realista prózairodalmunk meghatározó alakja. Anyai ágon ősi, de elszegényedett nemesi család, apai ágon pedig jobbágyok leszármazottjának sarja volt. Testközelből ismerte a vidéket, és - a korszakban elsőként - érzékeny realizmussal ábrázolta azt műveiben. Kirobbanó tehetség volt, aki kifogyhatatlan bőséggel és elnéző szeretettel mutatta be az olvasóknak a falusi és a városi embert egyaránt. Az Athenaeum Kiadó, amely ma a Líra csoport tagja, alapításának 180. évfordulójára díszkiadással emlékezik meg azokról a szerzőkről, akiknek életművét gondozta. PETŐFI SÁNDOR Szerelem gyöngyei KARINTHY FRIGYES Így írtok ti (Gyűjteményes kiadás) ADY ENDRE Szeretném, ha szeretnének MÓRICZ ZSIGMOND Úri muri BABITS MIHÁLY Timár Virgil fia A sorozatban megjelent: PETŐFI SÁNDOR: SZERELEM GYÖNGYEI KARINTHY FRIGYES: ÍGY ÍRTOK TI (Gyűjteményes kiadás) ADY ENDRE: SZERETNÉM, HA SZERETNÉNEK MÓRICZ ZSIGMOND: ÚRI MURI

Georges Duroy, a törtető szépfiú a Vie Française című politikai napilaphoz kerül. Munkája révén hamar kiismeri magát a társasági életben, majd később - ahogy elkezd felfelé kapaszkodni a ranglétrán - a politikaiban is. Duroy, a búgó hangú, kackiás bajuszú, ambiciózus fiatalember rájön, hogy a nők segítségével egyre nagyobb hatalomra tehet szert, vagyont szerezhet, karriert csinálhat - és ennek érdekében a szélhámosságtól és a zsarolástól sem riad vissza.

A távoli jövőből azzal a megbízással küldenek két kutatót a múltba, hogy férkőzzenek Jane Austen, az akkor már híres írónő közelébe, és szerezzék meg tőle A Watson család története című kéziratát, amelyről azt feltételezik, hogy az írónő befejezte, de bizonyos okok miatt meg akarta semmisíteni. Rachel Katzman és Liam Finucane a jövőből érkezik 1815-be, Angliába. Magukat vagyonos ültetvényesnek kiadva próbálják megtalálni a módját, hogyan ismerkedhetnének meg Jane Austennel. Rachel és Liam az írónő egyik testvérén, Henryn keresztül próbál Jane közelébe férkőzni. Ám amikor szembesülnek a korabeli viszonyokkal és Jane gyógyíthatatlan betegségével, azzal az etikai problémával állnak szemben, hogy van-e joguk megváltoztatni a múltat.

Ez a nap is úgy kezdődött, mint minden átlagos reggel. Tabitha becsúsztatta lábát a bolyhos papucsába, magára kapta a köntösét, és kiosont a hálószobából, mert a férje, Andy még aludt. Szerette ezeket a perceket, a napnak ezt a rövid időszakát, ami csak az övé. Ekkor még nem tudhatta, hogy ettől a reggeltől fogva minden egyes perc az övé lesz. Andy ugyanis nem kelt fel többé. Három súlyos gyászév után Tabitha elhatározza, hogy nem mond le legnagyobb álmáról: arról, hogy gyerekei legyenek. Úgy érzi, összetört szívére gyógyírként hat majd, ha nevelőszülőnek áll. Egy kamasz ikerpár és egy újonnan befogadott csecsemő azonban váratlan kihívások elé állítja Tabithát, akinek meg kell tanulnia, hogy nem érdemes hallgatni a fájdalmáról és a veszteségéről...

A Tokióban játszódó történet valós eseményeken alapul: miközben Szumikó, a fiatal ügyvédnő édesanyja, Rina gyilkosát keresi, egy nem mindennapi bűntény nyomaira bukkan. Szumikó apja egy vakareszaszeját, vagyis házasságromboló ügynököt bízott meg és hatalmazott fel, hogy viszonyt kezdeményezzen a feleségével. A vakareszaszeja és Rina azonban egymásba szerettek, amellyel drámai események láncolatát indították el, örökre meghatározva ezzel Szumiko életét. A különböző nézőpontokból elbeszélt regény két idősíkon játszódó, különös nyomozás története, amely szembesít azzal a kérdéssel is, hogy milyen következményei lehetnek a szerelem nevében elkövetett tetteinknek. Stephanie Scott szingapúri-brit írónő Délkelet-Ázsiában született. Angliában tanult irodalmat és kreatív írást, a Brit-Japán Jogi Egylet tagja. Az Ami maradt belőlem című könyvéhez végzett antropológiai kutatásával kiérdemelte a Brit-Japán Egyesület Toshiba-ösztöndíját, és elnyerte az A. M. Heath-, valamint a Jerwood/Arvon prózaírói díjat is. Műve a kimagasló elsőkönyveseknek járó Bridport/Peggy Chapman-Andrewsdíj rövidlistájára is felkerült.

1323. Alighogy Anjou Károly serege visszatér a tengermellékről, a királyság déli részén ismét zavarossá válik a helyzet. Hiába fosztották meg Subics Mladent zsarnoki hatalmától, ő csak egyike volt a gondok okozóinak, s a rend helyreállítása érdekében előbb-utóbb ismét hadjáratot kell indítani. A királyságban ennek ellenére végre megszilárdulni látszik a béke. Az uralkodó birodalma szívében, Visegrádon kezd új, minden korábbinál fényesebb székhely kiépítésébe. Míg a gazdaság megszilárdítása céljából új pénz verését rendeli el, és külpolitikai kapcsolatait is sikeresen rendezi, az utódnemzés kérdésében továbbra is setét fellegek tornyosulnak fölötte. Gutkeled Miklós, a kegyetlen hadnagy váratlan kitüntetést kap Károlytól, amit azonban egy diadalmas hadjárattal kell kiérdemelnie. Parancsnoksága alatt vele tart Lackfi István, akit egyre többen emlegetnek Magyarország fehér sárkányaként, és Bátor Attila, aki úgy hiszi, végleg elveszítette családját, így nem maradt más számára, csak a kegyetlen bosszú... Bíró Szabolcs történelmi regényfolyamának harmadik része egyben egy trilógia záróakkordja is. Az utolsó tartományúrig a széria eddigi legkomorabb hangvételű, legsötétebb tónusú regénye, mely bizonyos szereplőktől elbúcsúzik, miközben megágyaz egy új korszaknak, és még mélyebbre vezeti az olvasókat a XIV. század sűrűjébe. Új borítóval!