,,Szeretném, ha szeretnének" - mondja, kéri, könyörgi egy költői hang, ami hamisítatlanul adys. Meglepő, de Ady Endre akkor írta e sorokat, amikor végre elismert, sokak által megbecsült (és sokak által támadott), de mindenképpen megkerülhetetlen alakja lett a magyar irodalmi életnek. Ő a Nyugat bástyája, A Holnap című antológiák költőfejedelme, egy egész lírikus nemzedék példaképe. Ám amikor e versek születtek, többszörösen nehéz, magányos időszakot, igazi krízishelyzetet él át, hat év után pedig a Léda-szerelem is már zsákutcának tűnik. Egy versciklusát mégis neki ajánlja, az örök nőnek: ,,Léda asszonynak, akit hiába hagynék el már s aki hiába hagyna el már engem, mert ma és mindörökké ő lesz: az asszony." Az Athenaeum Kiadó Ady halálát követően, az 1920-as években sorban jelentette meg Ady korábbi köteteit, 1929-ben pedig elsőként adta ki a költő összes verseit. A Szeretném, ha szeretnének címűt (5. kiadásként) 1923-ban jelentette meg, kétszáz oldalon, félbőr díszkötésben, Kozma Lajos borítékrajzával, száz számozott példányban, Földessy Gyula szakértői keze alatt. Ady Endre (1877-1919) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, a politikai újságírás egyik legmeghatározóbb alakja. A Nyugat vezéregyénisége, a magyar irodalom ,,Muszáj-Herkules"-e, mégis mágusa, a Léda-versek, az istenes versek, a háborúellenes és a politikai versek, a magyar ugar-versek sajátos szimbolizmusú művelője. Érettségi, illetve irodalmi szigorlati tétel. Kortalan, maradandó, örök. Az Athenaeum Kiadó, amely ma a Líra csoport tagja, alapításának 180. évfordulójára díszkiadással emlékezik meg azokról a szerzőkről, akiknek életművét gondozta. PETŐFI SÁNDOR Szerelem gyöngyei KARINTHY FRIGYES Így írtok ti (Gyűjteményes kiadás) ADY ENDRE Szeretném, ha szeretnének MÓRICZ ZSIGMOND Úri muri BABITS MIHÁLY Timár Virgil fia A sorozatban eddig megjelent: PETŐFI SÁNDOR: SZERELEM GYÖNGYEI KARINTHY FRIGYES: ÍGY ÍRTOK TI (Gyűjteményes kiadás) ADY ENDRE: SZERETNÉM, HA SZERETNÉNEK MÓRICZ ZSIGMOND: ÚRI MURI

,,Iszonyúan magyar" - írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos humorával, a magyar dzsentri világfájdalmas küzdelmeivel és tivornyáival egy széteső nemzetgazdaság eltékozolt tehetségeinek világa. Szakhmáry Zoltán feladja, hogy tovább küzdjön az adósságaival és magánéleti problémáival. Talán egyedül abban bízhatunk, hogy a tűz, amellyel felgyújtja tanyáját, nemcsak a jót emészti el, de a további tétlenséget, a mindenbe beletörődést és a céltalan, magának való életet is. ,,Itt az elébb azt kiáltották, hogy >>egyenlőség, testvériség, szabadság<<. Hát ez mit jelent? Ez Magyarországon azt jelenti, hogy egyenlő testvéri, szabad érzéssel nyugodjon bele mindenki abba, hogy minden maradjon a régiben." MÓRICZ ZSIGMOND (1879-1942) a vidék, a magyar néplélek értő ismerője, a ,,népi írók atyja", újságíró, író, szerkesztő, a huszadik századi realista prózairodalmunk meghatározó alakja. Anyai ágon ősi, de elszegényedett nemesi család, apai ágon pedig jobbágyok leszármazottjának sarja volt. Testközelből ismerte a vidéket, és - a korszakban elsőként - érzékeny realizmussal ábrázolta azt műveiben. Kirobbanó tehetség volt, aki kifogyhatatlan bőséggel és elnéző szeretettel mutatta be az olvasóknak a falusi és a városi embert egyaránt. Az Athenaeum Kiadó, amely ma a Líra csoport tagja, alapításának 180. évfordulójára díszkiadással emlékezik meg azokról a szerzőkről, akiknek életművét gondozta. PETŐFI SÁNDOR Szerelem gyöngyei KARINTHY FRIGYES Így írtok ti (Gyűjteményes kiadás) ADY ENDRE Szeretném, ha szeretnének MÓRICZ ZSIGMOND Úri muri BABITS MIHÁLY Timár Virgil fia A sorozatban megjelent: PETŐFI SÁNDOR: SZERELEM GYÖNGYEI KARINTHY FRIGYES: ÍGY ÍRTOK TI (Gyűjteményes kiadás) ADY ENDRE: SZERETNÉM, HA SZERETNÉNEK MÓRICZ ZSIGMOND: ÚRI MURI

Georges Duroy, a törtető szépfiú a Vie Française című politikai napilaphoz kerül. Munkája révén hamar kiismeri magát a társasági életben, majd később - ahogy elkezd felfelé kapaszkodni a ranglétrán - a politikaiban is. Duroy, a búgó hangú, kackiás bajuszú, ambiciózus fiatalember rájön, hogy a nők segítségével egyre nagyobb hatalomra tehet szert, vagyont szerezhet, karriert csinálhat - és ennek érdekében a szélhámosságtól és a zsarolástól sem riad vissza.

A távoli jövőből azzal a megbízással küldenek két kutatót a múltba, hogy férkőzzenek Jane Austen, az akkor már híres írónő közelébe, és szerezzék meg tőle A Watson család története című kéziratát, amelyről azt feltételezik, hogy az írónő befejezte, de bizonyos okok miatt meg akarta semmisíteni. Rachel Katzman és Liam Finucane a jövőből érkezik 1815-be, Angliába. Magukat vagyonos ültetvényesnek kiadva próbálják megtalálni a módját, hogyan ismerkedhetnének meg Jane Austennel. Rachel és Liam az írónő egyik testvérén, Henryn keresztül próbál Jane közelébe férkőzni. Ám amikor szembesülnek a korabeli viszonyokkal és Jane gyógyíthatatlan betegségével, azzal az etikai problémával állnak szemben, hogy van-e joguk megváltoztatni a múltat.

Ez a nap is úgy kezdődött, mint minden átlagos reggel. Tabitha becsúsztatta lábát a bolyhos papucsába, magára kapta a köntösét, és kiosont a hálószobából, mert a férje, Andy még aludt. Szerette ezeket a perceket, a napnak ezt a rövid időszakát, ami csak az övé. Ekkor még nem tudhatta, hogy ettől a reggeltől fogva minden egyes perc az övé lesz. Andy ugyanis nem kelt fel többé. Három súlyos gyászév után Tabitha elhatározza, hogy nem mond le legnagyobb álmáról: arról, hogy gyerekei legyenek. Úgy érzi, összetört szívére gyógyírként hat majd, ha nevelőszülőnek áll. Egy kamasz ikerpár és egy újonnan befogadott csecsemő azonban váratlan kihívások elé állítja Tabithát, akinek meg kell tanulnia, hogy nem érdemes hallgatni a fájdalmáról és a veszteségéről...

A Tokióban játszódó történet valós eseményeken alapul: miközben Szumikó, a fiatal ügyvédnő édesanyja, Rina gyilkosát keresi, egy nem mindennapi bűntény nyomaira bukkan. Szumikó apja egy vakareszaszeját, vagyis házasságromboló ügynököt bízott meg és hatalmazott fel, hogy viszonyt kezdeményezzen a feleségével. A vakareszaszeja és Rina azonban egymásba szerettek, amellyel drámai események láncolatát indították el, örökre meghatározva ezzel Szumiko életét. A különböző nézőpontokból elbeszélt regény két idősíkon játszódó, különös nyomozás története, amely szembesít azzal a kérdéssel is, hogy milyen következményei lehetnek a szerelem nevében elkövetett tetteinknek. Stephanie Scott szingapúri-brit írónő Délkelet-Ázsiában született. Angliában tanult irodalmat és kreatív írást, a Brit-Japán Jogi Egylet tagja. Az Ami maradt belőlem című könyvéhez végzett antropológiai kutatásával kiérdemelte a Brit-Japán Egyesület Toshiba-ösztöndíját, és elnyerte az A. M. Heath-, valamint a Jerwood/Arvon prózaírói díjat is. Műve a kimagasló elsőkönyveseknek járó Bridport/Peggy Chapman-Andrewsdíj rövidlistájára is felkerült.

1323. Alighogy Anjou Károly serege visszatér a tengermellékről, a királyság déli részén ismét zavarossá válik a helyzet. Hiába fosztották meg Subics Mladent zsarnoki hatalmától, ő csak egyike volt a gondok okozóinak, s a rend helyreállítása érdekében előbb-utóbb ismét hadjáratot kell indítani. A királyságban ennek ellenére végre megszilárdulni látszik a béke. Az uralkodó birodalma szívében, Visegrádon kezd új, minden korábbinál fényesebb székhely kiépítésébe. Míg a gazdaság megszilárdítása céljából új pénz verését rendeli el, és külpolitikai kapcsolatait is sikeresen rendezi, az utódnemzés kérdésében továbbra is setét fellegek tornyosulnak fölötte. Gutkeled Miklós, a kegyetlen hadnagy váratlan kitüntetést kap Károlytól, amit azonban egy diadalmas hadjárattal kell kiérdemelnie. Parancsnoksága alatt vele tart Lackfi István, akit egyre többen emlegetnek Magyarország fehér sárkányaként, és Bátor Attila, aki úgy hiszi, végleg elveszítette családját, így nem maradt más számára, csak a kegyetlen bosszú... Bíró Szabolcs történelmi regényfolyamának harmadik része egyben egy trilógia záróakkordja is. Az utolsó tartományúrig a széria eddigi legkomorabb hangvételű, legsötétebb tónusú regénye, mely bizonyos szereplőktől elbúcsúzik, miközben megágyaz egy új korszaknak, és még mélyebbre vezeti az olvasókat a XIV. század sűrűjébe. Új borítóval!

Charles Dickenst (1812-1870) a viktoriánus kor legnagyobb írójának, az angol nyelv legkiválóbb művelőjének tartják, s ezt mi sem bizonyíthatja jobban, mint hogy anyanyelvén mind a mai napig az összes műve kapható. A Két város regénye Párizsban és Londonban játszódik az 1789-es forradalom előtt és alatt. Két város, két férfi, egy fiatal nő. A klasszikus szerelmi háromszöget izgalmassá teszik a felvett és elcserélt nevek, a hasonmások és álöltözetek, miközben lassan, de biztosan újabb és újabb személyes titkok kerülnek napvilágra. Az egyéni sorsok hátterében sejlenek fel a társadalom visszásságai. Dickens mesterien szőtt története remekbe szabott ábrázolása a kiszolgáltatottságnak, a gátlástalanságnak, a naivitásnak is. A szerző nem hazudtolja meg önmagát: ezúttal is az elnyomottak mellé áll.

,,Rengeteget gyakoroltam az újraélesztést. Vizsgáztam is belőle, többször is. De a gyakorlás nem éles helyzet. És a műanyag bábu nem valódi beteg." Az Esetlapok novellái egy orvostanhallgató hideg fejjel írt, mégis lírai beszámolói arról az öt évről, amelyet önkéntes szekundánsként és segédápolóként töltött az egyetemi évei alatt. Mi történt élete első sürgősségi császármetszésén? Hogyan segített megmenteni egy drogos fiatalt, egy hajléktalan alkoholistát, egy koronavírusos beteget? Miként állt tehetetlenül a halál előtt, hogyan lehet és egyáltalán fel lehet-e dolgozni mindezt fiatal orvostanoncként? Imolya Patricia elsőkötetes szerző. Korunk világjárványa, a Covid-19 ihlette élvezetes stílusban megírt hangulatképeit hivatásáról, amelyek talán közelebb viszik a nem szakmabelit ahhoz, hogy megértse, miért létezhet egyáltalán még bárki ezen a pályán. A szerző 1995-ben született Szegeden. Az orvosi egyetemen folytatott tanulmányai alatt önkéntesnek jelentkezett az egyik mentőszolgálathoz, a koronavírus-járvány idején sürgősségi osztályokon dolgozott. Az egyetemi újságban több novelláját is közölték. A Covid-zónában töltött műszakjáról szóló írását az egyik közösségimédia-oldalon osztotta meg, amely másnap számos hírportálon megjelent, és hatalmas érdeklődés övezte.

A csillagok világa családregény. Vámos Miklós ezúttal kevéssé követi e műfaj hagyományait. A szöveg trialógus, hárman beszélnek. Később négyen, végül hatan, noha a beszélők személye nem változik. Az apa, aki történetesen tengerjogász, kitalált mesékkel szórakoztatja a két kisfiát, miközben nagy léptekkel végigrohan a világirodalom legszebb történetein. Odüsszeusz, Don Quijote, Gulliver és Robinson jól megfér Jézus Krisztussal, Julius Caesarral, Lancelottal és István királlyal vagy Micimackóval, a kis herceggel, a tücsökkel-hangyával, a klónokkal, Nils Holgerssonnal és más kedves ismerőseinkkel. Akinek jobb családja van, mint a tengerjogásznak, méltán lehet büszke magára. Akinek rosszabb, ne szomorkodjék, a családi boldogság vagy boldogtalanság - akár a földi élet - mindig átmenet csupán, bármivel kábítson bennünket a szépirodalom és más tanok termése. Ha sírunk, örvendezhetünk, hiszen akkor hamarosan nevetni fogunk. A szerző sziklaszilárd makacssággal vallja, hogy az olvasás, illetve a történetek fabrikálása és hallgatása még családi bajokra is lehet jobbféle orvosság, mint a hivatalos lélekgyógyászat fortélyai vagy pirulái. Vámos Miklós 2010-ben megjelent regénye új kiadásban.