A kötet 55 fejezete meglepő esetek elbeszélésével gyarapítja történelmi ismereteinket. Bemutatja többek között a 907-es pozsonyi csatát, amelynek győztes megvívása jelentősen megerősítette helyünket a Kárpát-medencében. Kiderül, hogy miért volt valódi parasztfelkelés a Budai Nagy Antal vezette 1437-es megmozdulás, s miért nem volt az az 1514-es Dózsa-féle parasztháború. Választ kapunk a következő kérdésekre is: I. Miksa király koronázási ünnepségén miként mentette meg gróf Zrínyi Miklós az új király életét, és milyen viszonzást kapott 1566-ban Szigetvárnál? Miért börtönöztette be Dobó Istvánt, Eger várának hős védőjét élete vége felé az uralkodó? Ki és miért akart merényletet elkövetni az 1848-49-es szabadságharc leverése után néhány évvel a fiatal Ferenc József császár ellen a bécsi Burgban? Meghökkentő történetek, amelyek újragondolásra biztatnak.

Nem csak a diktátornak van hatalma, akármely apa lehet rettegett zsarnoka vagy szeretett ,,apucija" a családjának - emberi minősége szerint. A hatalom és alávetettség bonyolult hálózatában élünk mindannyian, és ez is, az is eltorzíthatja jellemünket. A felfuvalkodott kiskirály éppoly szánalmas és nevetséges, mint a porig görnyedő beosztott. Hogy a karrier építése vagy lelkünk nyugalma, a tollasodás vagy a jó lelkiismeret fontosabb-e - gyakran nem olyan könnyű eldönteni valós körülményeink között, mint egy tesztlap előtt ülve. Varga Zoltán pszichotherapeutaként dolgozott évtizedekig a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Az idők megrendítő változása miatt kicsöppent a - mint mondja - ,,rettenetes" egészségügy sajátos zárt rendjéből. Több évtizedes tapasztalatait az ,,emberi jelenségről" egy másik, ugyancsak zárt rendszerben sikerült ,,értékesítenie": a versenyszféra világában. Közelről látta és látja a hatalom természetét és működését, és mivel éles szemű megfigyelő, ráadásul remek mesélő, érdemes figyelni rá. Nem fog morált prédikálni nekünk, csak mesél a tapasztalatairól, és úgy okulunk belőlük, hogy szórakozunk közben.

Egy egészségügyi miniszter feljegyzései Őszintén az egészségügyi reformokról Molnár Lajos 10 hónapon keresztül volt a Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere. Kinevezése után rögtön hozzálátott az egészségügy teljes átalakításához, nevéhez öt korszakalkotó törvény megalkotása fűződik. Radikális reformterveivel korábban soha nem tapasztalt indulathullámokat korbácsolt fel az egész országban - nemcsak az ellenzék és a sajtó, az orvosok, a patikusok és a gyógyszergyártók támadták hevesen tevékenysége miatt, de koalíciós partnereivel, sőt, olykor párttársaival is meggyűlt a baja. Ebben a könyvben őszintén, szókimondó stílusban ír a bársonyszékben töltött hónapokról, az egészségügyi reform szükségességéről és arról, milyen érdekek mozgatták a változások ellenzőit, a miniszter politikai ellenlábasait. Izgalmas részleteket, kulisszatitkokat árul el arról, hogy valójában kik és hogyan vettek részt az egészségügyi politika megalkotásában.

Legtöbbünk számára soha nem válik láthatóvá, mi zajlik a politika színfalai mögött. Pedig mindannyian szeretnénk - legalább ideig-óráig - a beavatottak közé tartozni. Baranyi Mária most, a bennfentesek tudásával ajándékoz meg minket az Egy előszobai titkaiban. A szerző különleges korban különleges pozíciót töltött be, a Miniszterelnöki Titkárság vezetője volt, Horn Gyula közvetlen közelében dolgozott. Könyvében, amely egyszerre korrajz, memoár, dokumentumregény és sztorigyűjtemény, soha nem téveszti szem elől a hitelességet. Nem vállalkozik politikai elemzésre: mozzanatokat és általa megélt történeteket ad közre, egyedi stílusban. Vállaltan szubjektív, de mindvégig őszinte. Mire a kötet végére érünk, nemcsak az adott korszak összefüggéseit látjuk másképp, hanem azt is érzékelhetjük, hogy azok milyen hatással vannak 21. századi mindennapjainkra. A Horn Gyula vezette kormány stabilizált, privatizált, modernizált, NATO- és európai uniós csatlakozási tárgyalásokat készített elő. A korszak politikusai és közszereplői mellett néhány ,,statisztát" is megismerhetünk - köztük a különleges bécsi ,,szabó"-t, a galambot, a denevért, néhány leszakadt gombot, egy királyi díszebéden repülő öngyújtót -, amitől emberközelibbé válik a Parlament világa. És miénk lesz a bennfentesek tudása is. Kitárulkozik előttünk két ember: Baranyi Mária - és az ő közvetítésével Horn Gyula.

,,Ami tegnap elképzelhetetlen volt, ma valóság." Az ismert esztéta-filozófus ezúttal is igen aktuális témát, a gazdasági világválságot választotta elemzése tárgyának. Vajon miért csapott le ránk épp most, hogyan alakult ki a jelenlegi helyzet? Miért érinti különbözően az egyes régiókat, az egyes korosztályokat? E kérdésekre keres válaszokat a szerző. A bankok és a pénzügyi intézmények sötét machinációin túl a válsághoz vezető nagyobb társadalmi tendenciákat is bemutatja - mindezt szórakoztató stílusban, sok sztorival, példával fűszerezve.

Jankovics Éva egy múlt század elejei borzalmas gyilkosság hátterét boncolgatja élvezetes stílusban, rendkívüli beleérzéssel. A szerelmi háromszög feszültsége egy szörnyű gyilkosságba torkollik. A teljes igazság nehezen hozzáférhető, hiszen a szerető földi maradványait a Duna habjai nyelik el, Mici, a feleség pedig tanúvallomásaiban mindig egy kicsit másképp meséli el a történteket.

A könyv végigkalauzol bennünket Bill Clinton két elnöki időszakán, amely az Egyesült Államok számára egyfelől a gazdasági fellendülés és a külpolitikai sikerek időszaka, másfelől botrányok sora: a kétes pénzügyek, a first lady vitatott politikai szerepe, a szexuális zaklatás vádja és a lopott légyottok az ovális iroda előterében a Fehér Ház gyakornokával, Monica Lewinskyvel. Hogyan tűrhette ezt a közvélemény? Miért bocsátja meg Hillary Bill ismétlődő botlásait? A könyvnek a 2008-as elnökválasztási kampány s azon belül is Hillary Clinton szereplése ad aktualitást.

Nemcsak a szakértők, hanem a közélet kérdései iránti
érdeklődő, átlagolvasó számára is élvezetes,
érdekfeszítő olvasmány. A szerző mindenki számára
érthető nyelven, olvasmányos stílusban elemzi a
sarkozyzmus negatív és pozitív oldalait, megmutatva
annak gyenge pontjait és kedvezően fogadott elemeit
is.
A magyar olvasó számára különösen érdekes lehet, hogy
mennyire hasonló kérdések foglalkoztatják a francia
és a magyar embereket, és tanulságos, hogy milyen
válaszokat ad a 2007-ben köztársasági elnöknek
választott Sarkozy a XXI. századi Franciaország
kihívásaira.

Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása egyetlen nap tükrében: 24 végzetes óra, amelyben a háború őrülete tetőfokára hág, 24 katolikus óra, amelyben a hősiesség és gyáva árulás, tétovázás és elszánt cselekvés, közöny és önfeláldozás egymást váltják és egymást áthatják, 24 sötét óra, amelyben ezrek halnak meg a spanyolnátha halálos vírusától, 24 sorsdöntő óra, amelyben a tegnap véget ér, és földerengenek a holnap körvonalai, melyek korszakhatárt jelentenek... ...s melyek előrevetítik a jövő konfliktusait és tragédiáit. Aznap 1918. október 28-át írtak: a délnyugati fronton a Habsburg Birodalom legutolsó csatáját vívta. A szövetséges csapatok elszánták magukat arra, hogy halálos csapást mérjenek Károly császár seregeire. Míg a Piave mellett és a Monte Grappa kopár sziklái között a császári és királyi ezredek kétségbeesetten küzdenek az óriási túlerőben lévő ellenséggel, addig Bécsben, a fővárosban, a birodalom székhelyén egy tulajdonképpen már nem létező állam új kormányát köszöntik. Károly, Ausztria császára, Magyarország királya, akit az emberek már kellő előrelátással `utolsó`-nak neveznek, még mindig a Monarchia fennmaradását biztosító békekötésben reménykedik - miközben a hatalom valójában egyre inkább kicsúszik a kezéből. Minisztereivel együtt tehetetlenül kell megélnie, hogy Prágában és Krakkóban, Budapesten és Zágrábban a kétfejű sas porba tiprásával az egykor oly jelentős soknemzetiségű állam bukása keserű valósággá válik. 24 végzetes óra, amelyben a háború őrülete tetőfokára hág, 24 kaotikus óra, amelyben a hősiesség és gyáva árulás, tétovázás és elszánt cselekvés, közöny és önfeláldozás egymást váltják és egymást áthatják, 24 sorsdöntő óra, amelyben a tegnap véget ér, és földerengenek a holnap körvonalai, melyek korszakhatárt jelentenek, s melyek előrevetítik a jövő konfliktusát és tragédiáit.

Évtizedekkel a Harmadik Birodalom bukása után Hitlerrel kapcsolatban még mindig számos kérdés foglalkoztatja az embereket, különösen a fiatalabb korosztályokhoz tartozókat. Miért nem akadályozták meg Hitler hatalomra jutását? Miként volt képes Hitler oly sok németet a hatása alá vonni? Miért tüntetett el Hitler a származására utaló minden nyomot? Valóban egy bécsi hajléktalanszálláson töltött el jelentős időt? Zavaros előéletű, kétes erkölcsű és nélkülözések sújtotta családi háttérből lépett-e színre Hitler? Miért nem végzett vele senki? Elsősorban ezeket a gyakran megfogalmazott kérdéseket teszi fel és válaszolja meg részben új, eddig ismeretlen forrásokra támaszkodva Anna Maria Sigmund történész-újságíró, a bécsi egyetem történettudományi intézetének munkatársa, szabadfoglalkozású újságíró.