Vérrel borított csendesfülkében középkorú apáca térdepel, amikor rátalálnak a Međugorjéba tartó zarándokvonaton... Két tenyere között egy halott plébános kezét tartja és adventi miseéneket dúdol. A gyilkosság színhelye beszédes, de a gyanúsított hallgat, és a Kiemelt Életellenes Ügyeket Felderítő Főosztály nyomozói nem találnak indítékot. A K. É. Z. öt nyomozójából már csak Telki-Nagy Judit és Köteles László dolgozik a rendőrség kötelékében. Első sikerükön felbátorodva Magyar Vanda és Admin megalapítják a Segítő Kéz Magánnyomozó Irodát, de a vállalkozás haldoklik. Mindeközben a nyugdíjba kényszerült Vasvári Lajos napjai az önpusztítás jegyében telnek, amíg hírét nem veszi a zarándokvonaton történt gyilkosságnak... Cserháti Éva krimisorozatának harmadik kötete az illegalitásban működő apácarendek történetébe enged belepillantást.

Linda Scott közgazdász. Az általa megalkotott, a dupla X gazdasága fogalom új elméleti kereteket ad a gyakorlati tapasztalatoknak;hogyan zárják ki rendszerszinten a nőket a világ pénzügyi döntéshozatali folyamataiból. Könyvében számos példán keresztül szembesít olyan igazságtalan gazdasági hátrányokkal bíró eljárásokkal, amelyek világszerte a nőkre kényszerített élethelyzetekből adódnak.Apák, akik a lányukkal kereskednek, férjek, akik miután felélték a hozományt, elégetik asszonyaikat.Férfiak, akik elveszik a nők keresetét, az özvegyek földbirtokát.Bankok, amelyek diszkriminálják a kölcsönért folyamodó nőket.Vállalatok, ahol a férfi kollégákénál kevesebb bért fizetnek a nőknek,egyes kormányok, amelyek nem teszik elérhetővé a megfizethető gyermekfelügyelet lehetőségét, élethelyzetükből adódóan szintén túlnyomórészt nőket diszkriminálva, és még sorolhatnánk. Scott cáfolhatatlan tényekkel, józanul, saját tapasztalatait is segítségül hívva érvel amellett, hogy nemi identitástól függetlenül mindenki nyertese lehet annak, ha egyszer a megkövesedett korlátokat és keretrendszereket végre lebontanánk. Scott meggyőződése, hogy a probléma orvosolható: konkrét cselekvésekre tesz javaslatot;arra buzdítja olvasóit, hogy lépjenek, csatlakozzanak a nők gazdasági erejének növelését célzó, napról napra nagyobb teret nyerő globális mozgalomhoz. Linda Scott az Oxford University Entrepreneurship and Innovation programjának DP World professzor emeritája, többek között a Global Business Coalition for Women's Economic Empowerment főtanácsadója, akit a Prospect (Egyesült Királyság) korunk huszonöt legjelentősebb globális gondolkodója közé sorolt 2015-ben. Scott nemzetközi vállalatoknál, ügynökségeknél, nemzeti kormányoknál és globális civil szervezeteknél készít elő és felügyel olyan projekteket, amelyek a nők nagyobb részvételét teszik lehetővé a világgazdaságban. ,,Linda Scott rávilágít a nők alapvető, ám gyakran láthatatlan hozzájárulására a világgazdasághoz - éleslátást, elemzőkészséget, interdiszciplináris kimutatásokat latba vetve érvel lenyűgözően a nők gazdasági erejének felszabadítása mellett." - Melinda Gates, A nő helye - Változtassuk meg a világot a nők erejével szerzője ,,Mint Virginia Woolf, Scott is a nők gazdasági erejének növelését tartja kulcsnak a szabadsághoz.A koronavírusjárvány kitörése csak még időszerűbbé teszi Scott mondandóját...A levegő frissül, de a haragot is szítja. Olyan világban, ahol legtöbbünk beéri azzal, hogy páholyból bírálja a status quót, lelkesítő olyan szerzőt olvasni, aki kész életszerű megoldásokkal előállni. Kérdés, hogy hallgatnak-e rá?" - Caroline Criado Perez, The Observer (London)

Az ünnepek ünnepére készült kötetünk huszadik századi és mai szerzők karácsonyi témájú novelláinak színes válogatása. A Megváltó születésének ünnepe hagyományos témája a magyar irodalomnak is. E kötet szerkesztője az utóbbi százhúsz év legérdekesebb és kevésbé ismert karácsonyi történeteiből készített válogatást, remélhetőleg olvasóink legnagyobb örömére.

A világot szétszerelni nem lehetséges. Valóban? 2020 a bezártság éve volt. A világjárvány kriptahangulatában minden politikai botrány másnapjára jutott egy természeti katasztrófa. Bezárt ajtóink mögött és villódzó képernyőinket nézve akaratunk ellenére is részünkké vált a jelen pillanat törékenysége. Azt mondják, a változás két világrend - az elporladó régi és a kialakuló új - összeütközésekor érkezik meg.Vajon adódhat-e jobb alkalom, hogy pályakezdő fiatal írókhoz forduljunk, és összegyűjtsük az elmúlt időszakról született irodalmi alkotásaikat? Kötetünk huszonöt szerző verseit, novelláit és regényrészleteit közli. A szerzők egyszerre hatolnak a dolgok mélyére, és fogadják be a nagy kép egészét. Kik ők? Régészek, kutatók, tanárjelöltek és frissen érettségizettek, örök álmodozók és örök pragmatikusok. Dühösek és rezignáltak, okosak és érzékenyek. [Antologiaportrek helye] A kötet szerzői: Bali Péter: 1992-ben született Békéscsabán, jelenleg egy dél-csehországi faluban él, és Prágában dolgozik. Publikált többek között a Hídban, a Látóban és az Apokrif Online felületén. A 2020-as PesText pályázatán elnyerte az előzsűri különdíját. Az antológiában Sturm und Drang című prózája olvasható. Bass Judit: 1996-ban született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-angol tanár szakos hallgatója. Szabadidejében növényeket gondoz, és mostanában építi első lakáskiállítását barátaival. Az antológiában Marsyas-molinók című verse olvasható. Beke Sára: 2003-ban született, jelenleg Piliscsabán él. Ír, ha tud, amit éppen tud, főleg verseket. Rajong a panelházakért és a túrós csuszáért. 2021 szeptemberében kezdi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar szakán, később fordítani szeretne. Versei és kritikái a kortárs irodalom különböző platformjain jelentek meg, például a Műút portál, a Nincs online folyóirat, a Pannon Tükör és a Praefelületein. Az antológiában az independentmoviescímű verse olvasható. Borsik Miklós: 1986-ban született, jelenleg Budapesten él. Verseskötete Átoknaptár címmel jelent meg 2020-ban. 2014-től 2018-ig a József Attila Kör köteteit (JAK-füzetek) szerkesztette Balajthy Ágnessel. Grafikái a vonalmergezes.tumblr.com oldalon érhetőek el. Az antológiában Nyugalom és fény című prózája olvasható. Csató Anita: 1991-ben született Miskolcon. Az Eszterházy Károly Egyetemen diplomázott magyar-etika szakon, jelenleg ugyanitt doktorandusz. 2017 óta publikál verseket offline és online folyóiratokban. Az antológiában Sötétkamra című verse olvasható. É. Tóth Judit: 1994-ben született Szeghalmon. Blogger, költő, szabadúszó tartalomkészítő, a Bőréhség című verseskötet szerzője - valahogy így kezdődne a saját Wikipedia-szócikke. Az írás számára nem csupán hobbi vagy az önkifejezés egy formája. Az alkotás az élete. Az antológiában Ebéd közben című verse olvasható. Erdődi-Juhász Ágnes: 1988-ban született Balassagyarmaton, szabadúszó újságíró. Diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikáció- és médiatudomány szakán szerezte. 2019-ben kezdett el az írással mint művészeti tevékenységgel tudatosabban foglalkozni, azóta jár Péterfy Gergely kreatívíráskurzusára. Novellái eddig a Felhő Cafén és a Litera-Túra folyóiratban, kritikái pedig a Literairodalmi portálon jelentek meg. A Tarandus Kiadó Van hangunk pályázatán második, az Aranymosás Irodalmi Magazin Aranyrög pályázatán első helyezést ért el. A PesText 2021 pályázat közönségdíjasa lett. Az antológiában Nem beszél című prózája olvasható. Ferencz Hedvig: 1998-ban született Kézdivásárhelyen. Tanulmányait művészeti iskolákban végezte klasszikus zenei képzésen, szülővárosában és Székelyudvarhelyen. Ezután a Szegedi Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom alapszakosaként szerzett diplomát, jelenleg mesteri tanulmányait végzi alkalmazott irodalomtudomány szakirányon. Érdeklődési, kutatási területei: a 20. századi és kortárs magyar irodalom és erdélyi magyar irodalom, valamint foglalkozik színháztudománnyal is - ezen belül a kortárs független színházra fókuszál. Irodalmi és színikritikákat, recenziókat és szépprózát ír, szövegei megjelentek a Tiszatáj Online felületén, a Revizor kritikai portálon, valamint a Thealterblogján. Amikor nem Erdélyben van, akkor Szegeden él, biciklizik, varr és zenél. Az ezzel járó tapasztalatait, zenei észjárását pedig szívesen alkalmazza irodalomról való gondolkodásában, alkotói és kutatói folyamataiban is. Az antológiában Capricornus című prózája olvasható. Gáspár Sára 1999-ben született Szegeden. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem designkultúra szakán végzett, jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar szakos hallgatója. A Késelés Késsel állandó kritikusa, prózaírással foglalkozik. Az antológiában Balkániak című prózája olvasható. Havalda Bence: 1992-ben született, író, forgatókönyvíró. Fantasyregényeket ír, de érdekli a szépirodalom és a filmírás is, az elmúlt évben ezeken a területeken is elkezdte kipróbálni magát. A szépirodalom terén a novellák állnak közel hozzá, emellett az itt közölt novellája alapján dolgozik egy rövidfilmen is, amely reményei szerint nemsokára eljut a forgatásig. A fantasyvonal töretlen, most fejezte be a következő regényét. Az írás mellett pihenésképp úszást és dzsúdót oktat, a gyerekek segítik kizökkenni a párhuzamos világokból. Az antológiában Csend című prózája olvasható. Hordós Boldizsár: 1991-ben született, grafikusként végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Jelenleg Alsóörsön él a barátnőjével. Hosszú utakat tesz a környéken az autójával, egy kettes Volkswagen Golffal. Az emberek olykor megállítják, hogy megdicsérjék a kocsi állapotát. Ilyenkor mindig azt mondja, hogy ez száz százalékban a nagyapja érdeme, akitől örökölte. Az antológiában Hússzivárvány című prózája olvasható. Iványi Bence: 1994-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar alapszakán, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem színháztudomány mesterszakán diplomázott. Jelenleg rejtvénylapokat szerkeszt. Az antológiában Brainsvs. Zombiescímű verse olvasható. Maczák Orsolya Rita: 1992-ben született Budapesten. A Károli Gáspár Református Egyetem irodalom- és kultúratudomány szakán diplomázott, majd a Kisképzőn végzett festő osztályban.Magyar referensként dolgozik az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, egyébként újságírással, szépirodalommal és festéssel foglalkozik. Az antológiában Kapucsengő című prózája olvasható. Magyar Anna: 1994-ben született Szekszárdon. Dietetikus, vegetáriánus, szarkasztikus, de még elég sok -us végű szó belefér a minimum medenceméretű skatulyájába. Szívesen gitározik, basszusgitározik, jógázik, a sorozatokat pedig nem tudja megunni - ahogy az olvasást sem. Költő, író és dalszerző. Ha meg tudna ebből élni, már rég a Balaton-felvidéken bámulná az egyenetlen víztükröt, és jegyzetelné ezer megvalósítatlan ötletét. Örök álmodozó. Az antológiában Kenyéren és vízen című verse olvasható. Mucs Béla: 1991-ben született, pszichológiát végzett Pécsett, majd Budapesten. Verseket, haikukat 14 éves kora óta ír, jelenleg egy regényen dolgozik. Írásaiban visszatérő témák az Istenhez való viszony, nyelv és a beszéd sokszor elégtelen volta, racionalitás és spiritualitás kettőssége. Az antológiában Határtalan című verse olvasható. Nagy-Laczkó Balázs: gyulai író, régész és néprajzkutató, a Bárka irodalmi, művészeti és társadalomtudományi lap Ex Libris rovatának szerzője. Rendszeresen publikál az Irodalmi Szemlében, az Irodalmi Jelenben, az Ezredvégben és a Tiszatáj online-on. 2020-ban elnyerte a Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjat, Kékszínkör című írását az idei évben Az év novellái közé választotta a Magyar Napló. Az antológiában A hálók és a pókok osztályozásának szabályai című regényrészlete olvasható. Sági Ferenc: 1986-ban született, Kistarcsán él. Szociális munkásként végzett Szegeden. Versekkel néhány éve foglalkozik, főleg az online térben fellelhetők a szövegei, nem számítva a 2017-es, Szárnyak című antológiát, illetve a Fedél Nélkül utcalapot, amiben mostanában rendszeresen megjelenik. Témái leginkább a pszichológiához és a lélektanhoz kapcsolódnak. Emellett a hit és a társadalmi viszonyok érdeklik. Az antológiában influenszercímű verse olvasható. Sipos Tamás: 1992-ben született. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem lengyel nyelv és irodalom szakán végzett. 2014 óta jelennek meg versei és fordításai. A Versumszerkesztője. Szárligeten él. Az antológiában Átkelt a vándor a hungarocén koron című verse olvasható. Solymosi Lukács 1995-ben született, pályakezdő író. Szociológián végzett, többször élt külföldön,2021 őszén kezd egy szakfordítóképzést az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Spanyolul és angolul is beszél, most készül letenni németből a középfokú nyelvvizsgát. Folytatásokban közli harmadik regényét a Tízezer Óra blogon. Az antológiában Szét című prózája olvasható. Szegedi Fanni: 1997-ben született. Pár éve Budapesten dolgozik, és 2021-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szabad bölcsészetet tanul. Szívesen kísérletezik elektronikus zenével és (mű)fordítással. Legutóbbi verse a Negyed folyóirat 2021/1. számában jelent meg. Az antológiában Tehervallás című verse olvasható. Szegedi Melinda: 2001-ben született, 2021-ben érettségizett, és orvostechnológiai-mérnöki szakon készül továbbtanulni. Eddigi sikerei főleg az e-Fásli nevű innovációjához kötődnek, de szívesen kipróbálja magát az irodalom területén is. Ami műveltsége van, azt főleg filmekből szerezte. Az antológiában Okos! című prózája olvasható. Szirmai Panni: 1988-ban született, kutatóként kísérleti művészetekkel, nőként feminizmussal foglalkozik. A Liget folyóirat munkatársa, online és offline lapokban jelennek meg írásai. Az antológiában Földgömb az idősotthonban című prózája olvasható. Tóth Vivien: 1994-ben született Budapesten. 2017 óta publikál. Első színházi előadásának a bemutatója 2020-ban volt a Három Holló Kávéházban. Jelenleg az első regényén és egy drámán dolgozik. Az antológiában Az Indián című prózája olvasható. Vas Máté: 1996-ban született, többnyire Budapesten él. 2014 óta jelennek meg különböző online és offline folyóiratokban szövegei. Az antológiában Orosz utakon nevetek az orosz utakon című verse olvasható. Vasas Tamás: 1989-ben született Debrecenben. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogi karán végzett, majd a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán szerzett teológiai diplomát. A Debreceni Egyetem állambölcseleti és politikaifilozófiai doktori kutatója, valamint oktatója. Költő, fordító, zenész, slammer, zenei-irodalmi estek előadója. Verseit, fordításait több online és nyomtatott szépirodalmi, kulturális folyóirat közölte. Az antológiában Már ilyen kimondani, hogy soha című verse olvasható.

2016. A Haitivaji család már négy éve elhagyta Hszincsiangot, és Párizsban él. November 19-én megcsörren Gulbahar Haitivaji, az ujgur asszony telefonja. Kínából keresik. Az előrehozott nyugdíjához kapcsolódó papírmunka miatt vissza kellene utaznia. Az ügy sürgős, és nem intézhető megbízott személyen keresztül. Hat napra rá útra kel, hogy elintézze az adminisztratív teendőket. Ekkor még azt hiszi, decemberben újra Párizsban lesz. Egy tucat kihallgatás után őrizetbe veszik, majd több hónapos fogva tartását követően átnevelőtáborba kerül. Bebörtönzésének oka egy fotó, amelyen egyik lánya az ujgurok jogaiért szervezett egyik párizsi tüntetésen látható. A világ egyelőre nagyon keveset tud a hírhedt kínai átnevelőtáborok működéséről. Rozenn Morgat, a Le Figaro újságírója, az ujgur láger egykori foglyának megrendítő történetét meséli el - elsőként a magyar olvasók számára.

1342. Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre készül - és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet - legfőbb példaképei, Szent László és Nagy Sándor nyomdokain járva. A messzi Nápolyban egyesek ferde szemmel néznek Lajos öccsére, András hercegre. Bátor Szilárd az örökül kapott szlavóniai birtokát igazgatja, és egy önálló zászlóalj felállításán fáradozik. Mindezen események közepette Bihar megyei otthonából kalandos útra indul egy bivalyerős férfiú, aki dühében malomkövet hajigál, ordasokkal küzd meg a nádasban, a Budára vezető utat pedig petrencés rúddal mutatja meg... A birodalom ura immár a harmadik trilógia nyitánya Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regénysorozatában. Új korszak veszi kezdetét: daliás idők jönnek, melyeknek azonban egyaránt részét képezi arany és vér, fény és árnyék, menny és pokol. Az út ugyanúgy nyitva áll felfelé, mint lefelé, és sohasem lehet tudni, kinek mit tartogat a sors. Bíró Szabolcs 1988-ban született a felvidéki Dunaszerdahelyen. Tizenhat évesen kezdett aktív kulturális tevékenységbe: íróként, újságíróként és rockénekesként is bontogatta szárnyait. Regényíróként 2007-ben debütált álnéven. 2010 óta kizárólag polgári nevén publikál, fő témájának a középkort és a magyar történelmet tekinti, de időnként más területek felé is kacsingat. Az írás mellett tizenegy éven keresztül aktívan énekelt, elsősorban a Csak Van rockzenekar tagjaként. 2011-ben egyéni vállalkozóként a könyvkiadói és rendezvényszervezői munkába is belekóstolt. 2014-ben többedmagával megalapította a Csallóközi Anjou Károly Bandérium névre keresztelt hagyományőrző közösséget, amely sokat segített az Anjouk világának megteremtésében. Bíró Szabolcs szerető férj és büszke édesapa. Kamaszkora óta kerekesszékben él, ám határokat nem igazán ismer. 2016-ban, a Szent György Lovagrend alapításának 690. évfordulóján, Visegrádon lovaggá ütötték. 2017 nyarán Eger Kulturális Nagykövete lett.

,,Válás Pesten, nagyon közelről. Egy érzékeny, gyönyörű regény a magukra maradt apák és lányaik lelkéről." - Grecsó Krisztián Bitter Bálint a pszichológusa tanácsára hangfelvételeket rögzít, hogy sikerüljön feldolgoznia válását, kislánya és felesége eltávolodását. Tíz évvel később, 2019-ben lánya, a kortárs táncos Alexa fontos előadásra készül, amikor megkapja apjától ezeket a hangfelvételeket. Apa és lánya kapcsolata látszólag távoli és közömbös, de Alexa művészete felszínre hozza a mélyben rejlő bonyodalmakat. Kalapos Éva Veronika legújabb regénye két, sok sebbel és fájdalommal viaskodó ember történetét meséli el, és felteszi a kérdést: vajon van-e még számukra út egymás felé? A regény címét Felix Salten Bambi című ifjúsági regényének rádiójáték-változata ihlette, amelyben az őzgida, miután megcsodálja a közeli domb tetején összegyűlő, fenséges őzbakokat, nagynénjét faggatja: ,,Kik voltak ezek?" A válasz: ,,Ezek voltak az apák". Kalapos Éva Veronika író, újságíró, műfordító. Nyíregyházán született 1983-ban. Regényeket, drámákat és novellákat ír. A D.A.C. című népszerű ifjúsági sorozat szerzője. Legutóbbi kötete, az F mint 2019-ben jelent meg az Athenaeum Kiadónál.

Paulo Coelho, a méltán népszerű brazil szerző öt művének díszdobozos kiadása. Az öt regény: Az alkimista, A portobellói boszorkány, Tizenegy perc, Az íjász és A fény harcosának kézikönyve . Az öt kötet ebben a különleges díszdobozban várja a Coelho-rajongókat, és mindenkit, aki szeretne elmélyülni Paulo Coelho nagyfokú emberismeretről tanúskodó történeteiben. Az ünnepi megjelenésű doboz ajándéknak is tökéletes.

A nemzetiszocialisták hatalomra jutása után a sikeres bécsi szakácskönyvíró, Alice Urbach zsidó származása miatt elveszíti megélhetését és hazáját. Családtagjai szanaszét szóródnak: ki Amerikába kerül, ki koncentrációs táborba, ki a Man-szigeti internálótáborba. 1945 után Alice szakácstanfolyamot tart San Franciscóban, és egy amerikai tévécsatornán mutatja be legjobb receptjeit. Hazalátogatva Bécsbe egy nap a saját régi szakácskönyvét pillantja meg a könyvesbolt kirakatában. Na de ki az a bizonyos ,,konyhamester", aki Alice könyvét Rudolf Rösch néven jegyzi? E kötet szerzője történész, Alice Urbach unokája; kutatásainak egyik legizgalmasabb témája a kalandos hátterű szakácskönyv sorsa. Bécsi, londoni és washingtoni levéltárakban rég elveszettnek hitt levelekre, hangfelvételekre és filmes dokumentumokra bukkant, és a könyvek árjásításának kutatásával a náci bűntettek történetének új fejezetét nyitotta meg. Karina Urbach a Cambridge-i Egyetemen doktorált. Dolgozott a Londoni Német Történeti Intézetben és a Londoni Egyetemen. 2015 óta a princetoni Institute for Advanced Study kutatója. Közreműködött a német ZDF, az angol BBC és az amerikai PBS csatornák több dokumentumfilmjében. Szakkönyvek - úgymint Hitlers heimliche Helfer (Hitler titkos segítői) és Queen Victoria. Die unbeugsame Königin (Queen Victoria. A hajlíthatatlan királynő) - mellett egy történelmi regényt is írt Cambridge 5 címmel, amelyet több díjra is jelöltek.

,,Pontos elemzés, mélyen együttérző könyv arról a lelki teherről, amellyel a modern kapitalizmus nehezedik rá azokra, akiket a saját képére formál. A Jöttünk, láttunk, elegünk van elengedhetetlenül fontos könyv korunk és saját magunk megértéséhez." - Ezra Klein, a Vox hírportál társalapítója Úgy érzed, hogy az életed nem más, mint a tennivalók végtelenségig nyúló listája? Bambán görgeted az Instagramot, mert ahhoz is túl fáradt vagy, hogy a kezedbe vegyél egy könyvet? Fuldokolsz az adósságban? Folyton csak dolgozol? Vagy hajt a kényszer, hogy mindenből megpróbálj pénzt csinálni, amiben valaha is örömöd lelted? Köszöntelek a kiégés kultúrájában! A szerző, Anne Helen Petersen amellett érvel, hogy az Y generáció meghatározó állapota a fásultság. Mi húzódik ennek a hátterében? Kudarcot vallott intézmények és intézményrendszerek. Bizalmatlanság. A modern munkahelyek irreális elvárásai. Növekvő szorongás és reménytelenség. Az online tér. Petersen több nézőpontból vizsgálja, hogy miként jutott el az Y generáció a kiégésnek eme fokára, és sorra veszi, hogy ez az állapot miként befolyásolhatja a munkavégzést, a szülői szerepet, valamint a társasági életet. A könyv társadalomtörténeti keretben elemzett interjúkkal enged bepillantást ennek a megosztó nemzedéknek az életébe. Kötelező olvasmány az Y generáció tagjai, valamint szüleik és munkaadóik számára is: mindenkinek, aki meg akarja érteni magát vagy a környezetét. Anne Helen Petersen 2019 januárjában írt cikket a kiégett milleniálokról a Buzzfeeden. Pár nap alatt több mint hétmillióan kattintottak rá, és hatására világszerte születtek írások a témában, köztük magyar lapok hasábjain is. Ezek után Petersen összeállított egy kérdőívet az 1980 és 2000 között születettek számára. Ezek az interjúk alapozták meg elgondolkodtató és provokatív sikerkönyvét.