Könyvünk lebilincselő módon vezeti be olvasóját Mezoamerika népeinek történetébe, mitológiájába és legendavilágába, és érdekességét csak fokozzák a látványos illusztrációk. A történetek napistenekről, véres áldozatokról, piramisokról és templomokról szólnak, valamint azokról a nemzedékeket elbűvölő mesés kincsekről, amelyeket a spanyolok magukkal vittek.

A kézírás évszázadok óta nagyon sok embert vonz szinte mágikus erővel, az autogram-vadászoktól kezdve egészen a kéziratgyűjtőkig. Könyvünk most lerántja a leplet az irodalmi művek, történelmi dokumentumok, magánlevelek, odafirkantott autogramok mögött húzódó emberek valós személyiségéről, és jártassá teszi az olvasót abban, hogy a kézírásból mások személyiségének titkait ki tudja olvasni. A tapasztalt grafológus kezében egy ember kézírása legalább annyit elárul róla, mint maguk a gondolatok, amelyeket papírra vetett, sőt néha még annál többet is. Bár a közismert személyiségek többnyire gondosan megválogatják szavaikat, de kézírásuk elárulja valós gondolataikat, amelyek néha nagyon is különböznek a látszattól. I. Erzsébet királynő, Abraham Lincoln, Adolf Hitler, Marilyn Monroe, Elvis Presley, Teréz anya, Diana hercegnő, a két Bush elnök és O. J. Simpson csupán néhány kiragadott híresség a régmúltból, a közelmúltból és a jelenből, akikről a szerző részletesebb portrét rajzol, mint amilyen talán nekik maguknak is tetszenék.

Egy alagútban Diana hercegnővel. 1996, Párizs. Egy holdvilágos éjszakán a fiatal és csinos Veronique szakít különc barátjával, a kísérleti zenét spanglival fűszerező JeanPierre-rel. A megunt pasit hátrahagyva, hű társával, egy behemót bernáthegyivel beül kicsi fehér Fiatjába, és erősen betépve hazaindul. A közeli Alma-alagútban filmszakadása lesz, és csak a másnapi hírekből értesül, hogy a szerencsétlenül járt Diana hercegnő Mercedese egy kis fehér kocsival ütközött a végzetes balesetben. A párizsi hatóságokkal a nyomában Veronique és egyetlen bizalmas barátnője, Estelle elhatározzák: a bűnjelnek pusztulnia kell. Nekiállnak kézzel szétbontani az autót, és darabjait nejlonszatyronként elveszejteni Párizs kukáiban. Eközben galamblelkű nagybácsik, macsó autószerelők, táncos lábú ortopédsebészek és perverz nepperek bevonásával folyik a hajsza, mialatt Elton John a háttérben veri a zongorát. Danuta de Rhodes fiatal kora ellenére kalandos életutat tudhat maga mögött. A 23 éves hölgy Párizsban nevelkedett, majd középkori irodalmat tanult Londonban, hogy egy merész váltással a New York-i divatszakmában helyezkedjen el. A Kicsi fehér kocsi az angol akasztófahumort franciás pikantériával ötvöző `nőcis` könyv, amellyel a két ügyetlen barátnő és a behemót bernáthegyi több mint húsz (!) ország olvasóinak szívébe lopta be magát.

Ezt a könyvet az építészet legcsodálatosabb teremtményeinek szentelték a szerzők: a palotáknak és kastélyoknak. Bár minden egyes műemlék több elképzelést is ötvözhet, a földi mennyországról alkotott elképzeléstől kezdve, a földi hatalom szimbolikáján át, az álomvilágot leképező épületcsodákig, ezek a varázslatos építmények az emberi kéz alkotta formák végtelen sokszínűségéről tanúskodnak, amelyek mögött ott rejtőzik az örök és változatlan szépség.

Az emberi civilizáció egész története egyfajta aranykor. Minden túlzás nélkül állítható, hogy az örökbecsű aranytárgyakban a korszellem, valamint sok- sok nemzedék tehetsége, tudása és szakmai jártassága maradt fenn. Aranyfényben csillogtak a templomok és székesegyházak kupolái, a fényűző kastélyok és paloták. Az arany mindig is kiemelte a tekintélyt és a női szépséget. A múzeumoknak és magángyűjteményeknek az aranyrögök és az aranytárgyak ma is a legféltettebb kincsei. Könyvünk ennek a csodálatos fémnek a kultúrtörténetét vázolja fel. Fontosságát jelzi, hogy minden ismert mitológiában kulcsszerepet játszott az arany, a történelemben pedig a sumeroktól kezdve, az egyiptomiakon, görögökön, rómaiakon, bizánciakon, aztékokon és inkákon át a különböző királyi, császári és cári udvarokig mindenütt a hatalmat és a gazdagságot jelképezte. Az albumból megismerjük a világ legtermékenyebb aranylelőhelyeit, az aranyművesség fejlődését, az ötvösök munkáját, az arany szépsége és értéke iránti érdeklődés változásait. Ennyi ragyogó aranytárgyban pedig még sohasem gyönyörködhettünk.

Mióta tartják számon a balkezeseket? Hogyan vélekedtek róluk az évezredek során? Milyen út vezetett el attól a szemlélettõl, hogy a balkezesség ördögtöl való abnormális tulajdonság, a természetes elfogadásukig, amire csak az utóbbi évtizedekben került sor? A balkezesség ugyanis a történelem során inkább bünnek, testi hibának számított, s csak ritkán minösült elfogadhatónak, s alig néhányszor erénynek.

Gaby Hauptmannak sikerült a `nő keres férfit` témát egészen új oldaláról bemutatnia, frivol és belevaló regényt írt, igazi női komédiát. Carmen Legg párkereső hirdetésében valóban impotens férfiak jelentkezését várja. Mert végre olyan pasira vágyik, akivel összebújhat. Akivel kirándulhat, moziba járhat, akivel vacsora után még sokáig beszélgethet egy gyors letámadás kockázata nélkül, akinek nem egyfolytában a lepedőakrobatikán jár az esze. A hirdetés telitalálatnak bizonyul: Carmen megtalálja a jelentkezők egyikében élete párját, azt az impotens férfit, aki testileg, lelkileg gyöngédséggel veszi körül, akinek a gondolatai nem forognak makacsul egyetlen téma körül, akinek életét nem a szexuális bizonyítás szánalmas kényszere határozza meg, aki gyöngéd és figyelmes, nem szégyelli az érzelmeit, egyszóval maga a tökély. A csinos Carmen nem is egészen érti, hogy ezt a várva várt férfit végül miért akarja szerelmi bájitallal megrészegíteni... A világszerte ismert írónő 1957-ben született Trossingenben. Írókarrierjét megelőzően újságíróként, majd a filmszakmában dolgozott, jelenleg a Boden-tó melletti Allensbachban él. Regényei évről-évre egyre nagyobb sikert aratnak, és számos nyelven látnak napvilágot.

A pompás kiállítású album a földkerekség minden részébõl válogatott hetven legendás épületet mutat be. Leírja építésük körülményeit, melyeket a legfrissebb régészeti kutatásokra alapoz. A könyv hét nagy részre tagolódik. Minden részben bizonyos épülettípus, vagy funkcionálisan hasonló épületcsoport leglátványosabb példáit mutatja be szóban és képben. Az ókor hét csodája nyitja a sort, majd a sírok és temetõk, templomok és szentélyek, a paloták és luxuscélokat szolgáló egyéb épületek, az erõdítmények, az utak és a vízvezetékek következnek, végül pedig azok az óriás szobrok, illetve monolitok, amelyek méretük és kivitelezésük miatt nem csak az ókoriak, hanem a modern emberek csodálatát is kivívták. A kötet szerkesztõje, Chris Scarre Cambridge-ben a McDonald Régészeti Kutatóintézet helyettes igazgatója.

A fátyolos hangú brazil énekes, zeneszerzõ, dalszöveg-, dráma- és regényíró Chico Buarque Budapest címü regényével robbant be a nemzetközi irodalmi életbe. A magyar olvasók számára külön csemegeként szolgáló müben a két haza, két nyelv, két szerelem között örlö névtelen, mégis hírneves író tragikomikus sorsa úgy bontakozik ki elöttünk, mintha Cobacabana és Újpest csupán egy saroknyira lenne egymástól. `Becsatoltam az övet, lehunytam a szemem, azt gondoltam, többet soha az életben nem fogok tudni elaludni, bevettem egy altatót, a gép felszállt. Az arcom odatámasztottam az ablaknak, mindent felhök borítottak, éreztem a tabletta hatását. Amikor a felhök egy helyen felszakadoztak, úgy rémlett, Budapest fölött járunk, mert a várost kettéosztotta egy folyó. A Duna, gondoltam, a Duna az, de nem kék volt, hanem sárga, az egész város sárga volt, a tetök, az aszfalt, a parkok, milyen jópofa, sárga város, azt hittem, hogy Budapest szürke lesz, de Budapest sárga volt.`