A nagysikerű Ui.: Szeretlek írónője ebben az elbűvölő regényében két gyerekkori jó barátról mesél, akikkel a végzet furcsa játékot űz... Rosie és Alex jóban-rosszban kitartanak egymás mellett, és egy életre szóló véd- és dacszövetséget kötnek az iskola és a felnőttek zord világa ellen. Az izgalmas órai levelezések alatt még nem sejtik, hogy életük következő jó néhány évét is így fogják eltölteni: egymással levelezve...A sors fura szerzet: újra és újra elválasztja egymástól Rosie-t és Alexet, hogy próbára tegye barátságukat, kitartásukat és őszinteségüket. A gyerekek komoly felnőtté cseperednek: mindketten dolgoznak, házasodnak, gyereket nevelnek, válnak, de az a varázslatos kötelék, ami összekötötte őket, életük minden öröme és bánata közepette megmarad. Több van-e köztük puszta barátságnál? Ha kapnának egy utolsó lehetőséget, kockára tennének-e mindent az igaz szerelemért?

A Márai-véletlen olyan kiszámíthatatlan és izgalmas
könyv, mint A Da Vinci-kód, s úgy futnak össze benne
a szálak, mint Agatha Christie regényeiben. A szobrok
láthatatlan hatalma gyökeresen megváltoztatja a
szereplők életét, legyenek korábban szörföző
egyetemisták vagy démonikus műtárgykereskedők,
éljenek akár a múltban, akár a kiismerhetetlen
Amerikában.

Középkori, alkimista gyökerekből táplálkozó, de modern korban játszódó, misztikus történelmi krimi. Egy régészprofesszor elveszett történelmi ereklyéket keres. Kutatásai során összefüggéseket fedez fel a középkori misztika és a Szent Korona története között. Talál egy alkimista kódexet, melynek segítségével misztikus utazásra indul a középkorba, ám nem sokkal ezután meggyilkolják, de a hajsza folytatódik. A magyar királyok, különösképpen Mátyás király rég elfeledett szellemisége távolból is hatással van a jelenkor eseményeire. Fordulatos, izgalmas, magával ragadó, több helyszínen, titkos barlangjáratokban, földön-vízen- levegőben játszódó történet.

Passuth nagyregényében Zsigmond király-császár és a reneszánsz korába kalauzolja az olvasót. Ebben az eseménydús, fordulatos könyvben az uralkodó mozgalmas életén keresztül a felbolydult Európa vallási forrongásainak eseményeit is végigköveti a szerző, a tőle megszokott történelmi pontossággal.

2000 év magyar történelmét felölelő, izgalmas történelmi regény. A rendkívül olvasmányos és fordulatos regény 42 nemzedék történetét követi nyomon. Ebben a különös krónikában ott vagyunk mindannyian, akik a Kárpát-medencében valaha is éltünk, keveredtünk, harcoltunk, menekültünk. Mindent túléltünk valahogyan, és visszatekintve látjuk, milyen nehéz, tragikus és véres volt ez a túlélés.

Elizabeth egy vidéki ír kisváros jól menő, de roppant tartózkodó építésze, aki egyedül neveli zűrös húga, Saoirse kisfiát. Amikor életébe váratlanul betoppan a titokzatos Ivan, mindennapjai fenekestül felfordulnak. Ismerősei éppúgy nem ismernek rá, mint ő saját magára - a kimért, precíz, elvágólagos vénkisasszony pár hét leforgása alatt belevaló, játékos és kreatív nővé válik, akinek már az sem okozhat gondot, hogy megtervezze a kisváros legizgalmasabb szállodáját. Változása a környezetében is mindenkire jó hatással van, és az álmatag kisvárost rövidesen már nem csak a turisták jelenléte pezsdíti fel. Ám a gondok maguktól nem oldódnak meg... és marad a nehéz kérdés: elég erős lesz-e Elizabeth megtartani a messsziről jött idegent, a rejtelmes segítőt, Ivant?

Báthory István portréja nyolc éven keresztül köszöntötte a fejedelem által alapított kolozsvári főgimnázium lépcsőin felfelé igyekvő ifjú Passuthot. A fejedelem arcáról - úgy hírlett - le lehet olvasni a sors erélyeit. `Láttad-e ma Báthoryt?` - kérdezgették egymást az iskola diákjai, valójában tanáraik aznapi hangulata iránt érdeklődve. A Négy szél Erdélyben című regény tehát nemcsak a jelentőségében Báthory Gáborhoz és Bethlen Gáborhoz mérhető fejedelmet örökíti meg, hanem Passuth ifjúkorának egyik emblematikus figuráját is. Báthory kora, a XVI. század - mintegy az iskolásévekhez hasonlóan - a nagy válságok és merész kezdeményezések időszaka. Mindaz, ami egy évszázaddal később, Bethlen Gábor uralkodásának idején megvalósult, valójában már ekkor elkezdődött. Erdély viszonylagos önállóságát sem a Habsburg-ház, sem a törökök nem fenyegették, és ha rövid időre is, de megszilárdult a központi hatalom. Mindennek persze ára volt: le kellett verni a Békes-féle lázadást, meg kellett törni a rendek hatalmát, nem lehetett visszaadni a székelyeknek a János Zsigmond által elvett jogokat. Az eseményeket a szerző hiteles dokumentumok alapján, egy történész felkészültségével mondja el, mégsem száraz történelemkönyvet, hanem izgalmas regényt ír, amelyben a megelevenített alakoknak sorsa, emberi arca, önálló gondolatvilága van.

A regény egy pannóniai születésű, a történelem európai színpadát aggkoráig uraló fejedelem életútját örökíti meg, és egyben az emberi civilizáció nagy korszakától, a klasszikus ókortól is búcsúzik.

Passuth László az Esőisten siratja Mexikót című regényével a hazai népszerűségen túl a világsikerig emelkedett. Ez a regény közkedvelt olvasmány a föld legkülönbözőbb nyelvterületein. A vérbő és vérengző, színpompás történelmi mű korkép Cortez felfedező és hódító útjáról; kultúrtörténet, árnyalatos jellemrajz, nagy távlatú pillanatkép a spanyol és a mexikói indiánkultúra találkozásáról. Kaland és izgalom, szerelem és harc, egy számunkra jobbára még ma is ismeretlen világ, titokzatos városok és szobrok, barbár hitregék, emberáldozatok és mérhetetlenül sok arany. Amikor Passuth a regény megjelenése után évtizedekkel személyesen is eljutott Mexikóba, úgy fogadták, mint az ország múltjának és az azték ősidők legnagyobb európai ismerőjét. Őt tekintették a Mexikót sirató esőisten új, evilági helytartójának. A bíborbanszületett. A bizánci császárság hanyatlását, bekerítettségét, szükségszerű széthullását és a 12. század történelmének izgalmas "színjátékát", az Európában és Ázsiában szerveződő "barbár" hatalmak megerősödését, friss lendületű küzdelmeit és hódításait mutatja be. A regény főhőse Komnenosz Mánuel - a magyar László király unokája -, akinek sorsát és életét a történelmi események, a bizánci hatalom megnövelésének, megerősítésének szándéka és a lovagi világ utáni nosztalgia egyaránt formálja. Mánuel nyugat és kelet hatalmi ellentéteit akarja feloldani a kettészakadt római impérium újraegyesítésével, miközben ő maga a bizánci életformától idegen lovagi eszmények vonzásába kerül, és a bizánci szokásokat és törvényeket megtagadva keresi a boldogulás lehetőségeit. Viselkedését befolyásolják hatalmi törekvéseinek és életérzésének ellentmondásai. Szerb Antal szerint Passuth e művében a sokrétű ismeretanyagot kormegelevenítő fantáziával lelkesítette át, szerencsésen egyesítette a tudást és a képzeletet, a szorgalmat és az ihletet.