Passuth László az Esőisten siratja Mexikót című regényével a hazai népszerűségen túl a világsikerig emelkedett. Ez a regény közkedvelt olvasmány a föld legkülönbözőbb nyelvterületein. A vérbő és vérengző, színpompás történelmi mű korkép Cortez felfedező és hódító útjáról; kultúrtörténet, árnyalatos jellemrajz, nagy távlatú pillanatkép a spanyol és a mexikói indiánkultúra találkozásáról. Kaland és izgalom, szerelem és harc, egy számunkra jobbára még ma is ismeretlen világ, titokzatos városok és szobrok, barbár hitregék, emberáldozatok és mérhetetlenül sok arany. Amikor Passuth a regény megjelenése után évtizedekkel személyesen is eljutott Mexikóba, úgy fogadták, mint az ország múltjának és az azték ősidők legnagyobb európai ismerőjét. Őt tekintették a Mexikót sirató esőisten új, evilági helytartójának. A bíborbanszületett. A bizánci császárság hanyatlását, bekerítettségét, szükségszerű széthullását és a 12. század történelmének izgalmas "színjátékát", az Európában és Ázsiában szerveződő "barbár" hatalmak megerősödését, friss lendületű küzdelmeit és hódításait mutatja be. A regény főhőse Komnenosz Mánuel - a magyar László király unokája -, akinek sorsát és életét a történelmi események, a bizánci hatalom megnövelésének, megerősítésének szándéka és a lovagi világ utáni nosztalgia egyaránt formálja. Mánuel nyugat és kelet hatalmi ellentéteit akarja feloldani a kettészakadt római impérium újraegyesítésével, miközben ő maga a bizánci életformától idegen lovagi eszmények vonzásába kerül, és a bizánci szokásokat és törvényeket megtagadva keresi a boldogulás lehetőségeit. Viselkedését befolyásolják hatalmi törekvéseinek és életérzésének ellentmondásai. Szerb Antal szerint Passuth e művében a sokrétű ismeretanyagot kormegelevenítő fantáziával lelkesítette át, szerencsésen egyesítette a tudást és a képzeletet, a szorgalmat és az ihletet.