A <em>Jégbe zárt szívek</em> Rachel Gibson amerikai bestsellerszerző egyik legsikeresebb romantikus-erotikus regénye. A női főszereplő, Georgeanne igazi déli szépség, Playboyba illő idomokkal, üres pénztárcával és egy lemínuszolt bankkártyával. Gazdag és nála jóval idősebb vőlegényét, többek közt egy profi hokicsapat tulajdonosát, az esküvőjük napján mégis otthagyja: beugrik az első autóba, ami a ház előtt parkol. A kocsi John Kowalskyé, a hokicsapat kapitányáé. Magának való fickó, aki igaz, hogy fantasztikusan néz ki, viszont nagyon mogorva, sokat iszik, és túl van néhány váláson is. <br> Egyikőjük sem örül a véletlen találkozásnak, de izzik köztük a levegő, és mégsem tudnak ellenállni a vonzásnak. Együtt töltenek egy éjszakát, majd John gyorsan megszabadul a nőtől. A családjára nem számíthat, így Georgeanne kétségbeesésében egy étkeztető céghez jelentkezik szakácsnőnek. Remekül főz, ez tulajdonképpen az egyetlen dolog, amihez ért. Az üzlet szépen virágzik, de 7 év elteltével egy váratlan pillanatban egy fogadáson újból összefutnak Johnnal. A férfi szeretné felmelegíteni a kapcsolatot, viszont hideg zuhanyként éri a felismerés, hogy a régi együttlétből született egy kislányuk. Sok félreértés, kölcsönös bizalmatlanság és durva vádaskodás után, végül mégis olvadni kezd a jég; nagy nehezen mindketten képessé válnak arra, hogy túllépjenek saját árnyékukon, és nem csak folyton izzó vágyaiknak, hanem végre az érzelmeiknek is szabad utat engedjenek.

Megkésve, de még éppen időben felkutatott családtörténet: ösztönösen elhárított, mégis lázasan keresett múlt. A fordulatos történet egy évszázad fontos történelmi pillanatain, országokon, földrészeken vezeti át az olvasót, vissza-visszatérve a jelenbe. A szereplők elszánt, a családért ádázul küzdő, mégis gyöngéd nők - sebzettek és esendők. Az író csaknem elveszítette ezt a múltat. Lezárná magában, majd mégis inkább feltépi, megmutatja. Előveszi a családi emlékekkel teli dobozt. Belső utazásra hív, békeidők és vészkorszakok labirintusaiban elveszett és elveszejtett nemzedékek nyomába eredve. Meghitt, szomorú és megható humorral megírt regény. Pataki Éva Balázs Béla díjas forgatókönyvíró, dokumentumfilm-rendező. Mészáros Márta filmrendezővel közösen olyan közismert filmek alkotója, mint a Napló szerelmeimnek, A hetedik szoba, Kisvilma, A temetetlen halott, Utolsó jelentés Annáról. Dokumentumfilmjei izgalmas társadalmi kérdéseket feszegetnek. Fontosabb saját filmjei: Bébiszitterek, Kiutazása közérdeket sért, A Nékosz-legenda. Írt színházi adaptációkat, színdarabokat; ezek közül a legemlékezetesebb az Edith és Marlene. Első regénye, a Még egy nő 2002-ben jelent meg az Athenaeum kiadónál.

Brida, a fiatal és gyönyörű ír nő az élet értelmét és az univerzum titkait kutatja. Találkozik egy bölcs férfival, aki megtanítja, hogyan győzze le a félelmeit, és egy érett nővel, aki megmutatja neki, hogyan táncoljon a világ rejtett dallamára. Mindketten meglátják a Bridában rejtőző különleges képességeket, de hagyják, hogy egyedül induljon felfedezőútjára. Brida igyekszik megismerni a sorsát, keresve a kényes egyensúlyt szerelmi kapcsolata és új, egyre inkább átlényegülő önmaga között.<br> A Brida gyönyörű és misztikus történet szerelemről és bátorságról, ami felfedi az Erósz spirituális és az spiritualitás erotikus oldalát is. <br><br> <strong>Rövid idézet a regényből:</strong><br> "Hogy ismerem föl a Másik Felemet?<br> Brida úgy érezte, ez a legfontosabb kérdés, amit valaha is föltett.<br> - Kockáztatva - felelte végül Wicca. - Vállalva a vereség, a csalódás, a kiábrándulás kockázatát, és soha fel nem adva a Szerelem keresését. Aki nem adja fel, az győz."<br><br> <strong>Coelho a regényről:</strong> <br> "Eme harmadik regényemben, amit közvetlenül Az alkimista után írtam, egy fiatal nő történetét mesélem el, aki fejest ugrik a boszorkányságba és beleveti magát a különböző mágikus hagyományok megtapasztalásába.<br> A könyvben olyan témákat dolgozok fel, amelyek régóta foglalkoztatnak, így a Nagy Anya, a pogány vallások és a szerelem különböző felfogásainak kérdéseit. Amikor ezt a könyvet írtam, sok elképzelés, mint például Isten női arca a legtöbb ember számára idegennek és furcsának hatott.<br> Ettől függetlenül észrevettem, hogy az idő múlásával az emberek egyre nyitottabbá válnak a világ megismerésére, és egyre kevésbé befolyásolják őket a társadalom rögzült szabályai.<br> >>A legnemesebb dolog, amit egy emberi lény megtapasztalhat, az a Misztérium elfogadása.<<<br> Érzésem szerint, a világ egyre inkább elfogadja a Misztérium létezését.<br> Kedves olvasóim, íme egy fiatal nő története!"<br> Paulo Coelho

Halála előtt Mohamed ékköves kardját, az al-Mathurt harmadik feleségére, Aishára bízta; és meghagyta, hogy használja a kardot a dzsihádban - arra azonban nem számíthatott, hogy ezt a háborút a saját követői fogják egymás ellen megvívni. Ali, Mohamed unokatestvére és bizalmasa és Aisha húsz éve gyűlölik egymást, bizalmatlanságuk és a hatalomért folytatott harc a Próféta halála után polgárháborúba sodorta a muszlim közösséget, és azzal fenyegetett, hogy elpusztít mindent, amiért Mohamed küzdött. A regény az első négy kalifa, Abu Bakr, Umar, Uszman és Ali bin Abi Tálib uralkodásának időszakába (632-661), az umma legbefolyásosabb vezetőinek politikai játszmáiba enged bepillantást, a történetet az előző könyv főhősnőjének, Aishának és politikai ellenlábasának, Alinak a nézőpontjából is megismerjük. Az Aisha, a hit védelmezője olyan korba vezérel el minket, amikor vér áztatta Arábia földjét, a polgárháború nem volt kíméletes sem a nőkkel, sem a gyermekekkel, a kegyetlen és brutális csaták a mindennapok részei voltak ugyanúgy, mint a színfalak mögött zajló családi és politikai drámák. Mindkét főszereplő az egész iszlám közösség boldogulásáért küzd, és ezért hajlandóak végül személyes érdekeiket is háttérbe szorítani. Az Aisha, a hit védelmezője kiterjedt kutatómunkán alapuló történelmi fikció, amely az iszlám polgárháborúban szemben álló felekkel, motivációival, a Mohamed örökségéért folytatott küzdelemmel, az iszlám síita és szunnita ágának megszületésével foglalkozik, de a legkevésbé sem szárazan. Mindkét főszereplő erős karakter, nemcsak intellektuális, hanem érzelmi szempontból is, ami érdekfeszítően izgalmassá, sőt lehetetlenné teszi a könyvet. Sherry Jones 1979 óta dolgozik újságíróként számos díjat nyert. Aisha, a hit védelmezője a nagysikerű, botrányokkal övezett Aisha, a Próféta szerelme folytatása.

Nina cserfes tizenöt éves kiscsaj már több mint harminc esztendeje, amióta egy rossz útra tért vámpír megharapta. Azóta unalmasan telik az élet: napközben tévét néz vagy éppen a gyönyörű és veszedelmes Zadia Veersivóról ír újabb regényt, kedd esténként pedig eljár az Anonim Vámpírok Klubjába. Nem sok izgalmat tartogat a vámpírlét, egészen addig, amíg egyik társukat holtan nem találják. Akkor aztán Dave-vel, egy helyes, de mogorva vámpírsráccal és Ramon atyával nyomozni kezdenek. Rengeteg kaland és bonyodalom árán nemcsak a gyilkost találják meg, hanem egy szívdöglesztő vérfarkast is megmentenek. És Nina választás elé kerül...

Sindó Súicsit és a zenekarát, a Bad Luckot egy hajszál választja el attól, hogy üstökösként robbanjanak a köztudatba. De Súicsi életében nem csak a karrier az egyetlen, ami megolvasztja a légkört -- hirtelen a rejtélyes író, Juki Eiri csillagának vonzásában találja magát. A két szerető úgy kering egymás körül, akár az ikerplanéták, és Súicsit mennyei boldogság keríti hatalmába. Taki, a rivális zenekar, az ASK frontembere közben csillagrombolásra készül -- nyilvánosságra akarja hozni Súicsi és Juki kapcsolatát. Vajon a szerelmet és a karriert egyszerre nyeli el a fekete lyuk?

Négy lány -- négy külön egyéniség. Egy iskolába járnak, egy valami összeköti őket: egy teljesen elfelejtett éjszaka. Valami szörnyű dolog történt velük, de képtelenek visszaemlékezni rá, hogy mi, csak sejtéseik vannak. Akkor derül ki az igazság, amikor megjelennek a lepkék...

Georges Seurat francia festő Vasárnap délután a Grande Jatte-szigeten című képét 1886 májusában mutatták be Párizsban. A festmény azóta talán a legismertebb posztimpresszionista kép lett. Ki nem gondolkodott már el azon, hogy a festő által megmintázott figurák vajon kik lehettek, és milyen életet éltek? A Grande Jatte-szigeten sétáló párok esetleg éppen szakítanak, vagy egy rég nem látott ismerőst keresnek a tömegben. A kép-regény az egyszerre békés megelégedettséget és vészterhes várakozást sugárzó festményen látható alakok élettörténetét meséli el érzékenyen, beleérzéssel és nagy fantáziával. Minden egyes fejezet lezáratlan, és az olvasó alig várja azt a kimerevített pillanatot, amikor a szereplők végre elfoglalják helyüket a festményen. De ezzel még nincs vége, mert a szerző újra szétzilálja a megkomponált idillt, és megtudjuk, mi történt abban a pillanatban, amelyben a szereplők megmozdultak.

Nem csak a diktátornak van hatalma, akármely apa lehet rettegett zsarnoka vagy szeretett ,,apucija" a családjának - emberi minősége szerint. A hatalom és alávetettség bonyolult hálózatában élünk mindannyian, és ez is, az is eltorzíthatja jellemünket. A felfuvalkodott kiskirály éppoly szánalmas és nevetséges, mint a porig görnyedő beosztott. Hogy a karrier építése vagy lelkünk nyugalma, a tollasodás vagy a jó lelkiismeret fontosabb-e - gyakran nem olyan könnyű eldönteni valós körülményeink között, mint egy tesztlap előtt ülve. Varga Zoltán pszichotherapeutaként dolgozott évtizedekig a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Az idők megrendítő változása miatt kicsöppent a - mint mondja - ,,rettenetes" egészségügy sajátos zárt rendjéből. Több évtizedes tapasztalatait az ,,emberi jelenségről" egy másik, ugyancsak zárt rendszerben sikerült ,,értékesítenie": a versenyszféra világában. Közelről látta és látja a hatalom természetét és működését, és mivel éles szemű megfigyelő, ráadásul remek mesélő, érdemes figyelni rá. Nem fog morált prédikálni nekünk, csak mesél a tapasztalatairól, és úgy okulunk belőlük, hogy szórakozunk közben.

Tenger, napfény, ouzóillat. Az ókor és a 21. század varázslatos találkozása. Legtöbbünknek ez jut eszébe, ha Görögországról kérdeznek minket. A 144 ártatlan nap - a Nők Lapja Évszakok regénypályázat győztes alkotása - azonban Görögország rácsok mögé zárt világát tárja elénk. Czipper Ágota regénye Athénba vezet, de nem a tavernák, a múzeumok, műemlékek és műkincsek birodalmába, hanem a Korydallos női börtön falai közé. Egy fiatal magyar nő a görög hatalmi gépezet áldozatává válik: egy pénzügyi vita túszaként ártatlanul bebörtönzik. Élete egyetlen délután alatt megváltozik. A mocskos priccsek és ablaktalan cellák világában, kétes alakok közé zárva találja magát. Mégis új utazásra indul... Miközben megannyi női sorssal találkozik - ezekkel gyakran azonosul is, hiszen a börtönlét kiszolgáltatottságában és egymásrautaltságában barátságok szövődnek -, eljut úticéljához is: megismeri lelke legmélyét. Hogy megerősödve a 143. napon kézhez kapjon egy görög betűktől cirkalmas írást, melynek értelmében a 144. napon újabb utazás vár rá... ,,Drámai, lélegzetelállítóan feszült helyzetek és zsánerképek váltják egymást, melyek által képet kapunk az elbeszélői tudatban pergő eseményekről is, amelyeknek saját, külön idejük van. Erős írói hang szólal meg a regényben, amelynek erejét nem a szerzői tapasztalat, hanem az éles figyelem adja. A tapasztalat pótolható, a tanulhatatlan írói képességeknek pedig Czipper Ágota máris a birtokában van. " - Tóth Krisztina ,,A hétköznapitól eltérő szituációkban nehéz ennyire a dolgok mögé nézni, és végigmenni minden belső stáción, a szellemi rezdülésekre koncentrálni, de Czipper Ágotának ez sikerül, és ez mindenképpen imponáló teljesítmény egy kezdő szerzőtől." - Grecsó Krisztián