Bárki gondolkodó földlakó számára a földi élet jövője egyszerre tűnik bizonytalannak és ijesztőnek. A neves újságíró, Mike Pearl olyan valós veszélyekre hívja fel a figyelmet, mint az antibiotikumok ökoszisztémára gyakorolt negatív hatása, a tengeri életközösségek megszűnése, de elgondolkodik a legrosszabb forgatókönyvekről: mi lenne, ha az USA-ban korlátoznák vagy egyenesen betiltanák a fegyverviselést, vagy idegenek jelennének meg a bolygón... A nap, amikor megtörténik jövőben bekövetkező események elemzésével mutat rá törékeny mivoltunkra, de arra is, hogy mindennel együtt az embernek jó esélyei vannak a túlélésre.

Korda Sándor (Alexander Korda) és Vajna András György (Andy Vajna) - két filmproducer, akiknek személyét már életükben legendák övezték. Eltérő történelmi kor szülöttei, teljesen más Magyarországról vándoroltak ki, egészen másfajta filmeket hoztak létre, másként alakult az életútjuk, ugyanakkor szembeszökőek a közöttük meglevő hasonlóságok is: mindketten tehetségesek, kockázatvállalók - mondhatni, kalandorok -, sokfelé éltek a világban, szerették a luxust, a szép nőket, de ami a legfontosabb: a bőrük alatt is film volt. Rendkívüli érzékkel találtak rá azokra a témákra és formákra (Korda rendezőként is), amelyekkel meghódították a széles közönséget. Mindketten igazi hajóskapitányok voltak, akik nem szerettek felettesnek dolgozni. A maguk útját kívánták járni, főnökként irányítani stábokat, vállalatokat, gyárakat. Mindketten számtalan filmet gyártottak, filmvállalatokat alapítottak és vezettek, filmgyárat építettek, komoly díjakat nyertek és otthonosan mozogtak világhírű filmsztárok körében csakúgy, mint hatalmas pénzek fölött diszponáló üzletemberek vagy politikusok között. Alex és Andy - róluk lesz szó - és még sok minden másról is.

A világszerte nagy népszerűségnek örvendő Szólíts a neveden szerzője visszatér csodásan összetett lelkű szereplőihez, hogy évtizedekkel első találkozásuk után tovább kutassa, vajon hány különféle alakban is jelenhet meg a szerelem. Egyetlen közelmúltbeli regény sem beszélt olyan megrendítően a szerelem természetéről, mint André Aciman lenyűgöző könyve, a Szólíts a neveden. Legelső, 2007-es megjelenésekor Stacey D'Erasmo, a New York Times kritikusa ,,szerelmes levélnek, vallomásnak, különlegesen gyönyörű könyvnek" nevezte. Mintegy háromnegyedmillió eladott példány után pedig megszületett a később Oscar-díjjal is jutalmazott filmváltozat, amelyben Timothée Chalamet játszotta a kamasz Eliót, Armie Hammer pedig Olivert, a fiatal doktoranduszt, akivel egymásba szeretnek. A Találj rám!-ban először Samuellel, Elio édesapjával találkozunk: épp látogatóba utazik Firenzéből Rómába a fiához, aki időközben sikeres zongoraművész lett. Egy fiatal nővel való véletlenszerű találkozása a vonaton fenekestül felforgatja az idős Sami terveit, örökre megváltoztatva életének hátralévő részét. Nem sokkal ezután Elio Párizsba költözik, ahol ő maga is találkozik valakivel, Oliver pedig, aki időközben családos ember és főiskolai tanár lett Amerikában, hirtelen azon kapja magát, hogy szeretne visszalátogatni Európába. Aciman érzékeny szerző, egyetlen rejtett rezdülés, az érzelmek egyetlen árnyalatnyi változása sem kerülheti el a figyelmét, hiszen ezekből áll össze a szenvedély. A Találj rám! visszatér az egyik legnagyszerűbb kortárs szerelmi regény világába, tovább feszegetve a kérdést, elmúlhat e valaha az igazi szerelem?

2012. február 12-én öt fiatal nő lépett be a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházba. Neonszín ruhában, harisnyában és maszkban ,,punk imát" adtak elő. ,,Isten Anyjához" könyörögtek, hogy szabadítsa meg őket Putyintól. A biztonsági őrök gyorsan lekapcsolták őket. Hármójukat letartóztatták, bíróság elé állították. Kettejük büntetése messzi büntetőtábor volt. Az ügy azonnal címlapra került a nemzetközi sajtóban, a videofelvételek vírusként terjedtek. Sok millió követőjük felismerte, hogy a Pussy Riot tagjai nem csupán ádáz politikai szembenállók, de művészek is. Masha Gessen széles körű kapcsolatot alakított ki a csoport tagjaival, a hozzátartozókkal és társaikkal. Megtudhatjuk, hogyan vált a lánycsapat közös látásmódon osztozó művészcsoporttá, és mi adott nekik elég bátorságot és képzelőerőt ahhoz, hogy művészeti közlésigényüket és politikai ellenzékiségüket ennyire látványosan és egyedi módon fejezzék ki.

Mit árul el egy tenyér a pesti Józsefváros jósnőjének - a múltról? Nem a jövendőt kell fürkésznie, hanem visszafelé kénytelen felfedezőutakat tenni, az ezredforduló évtizedeibe, amikor egy vidéki kollégium fojtott légköréből robbanásszerűen szóródtak szét a sorsok az észak-amerikai campusokig, Jeruzsálemig vagy akár Bakuig. Egy egész nemzedék szembesül önmagával Géczi János filozofikus kalandregényében.

P. fiatal filmrendező, aki a hetvenes években kétlaki életmódot folytatva ingázik Lengyel- és Magyarország között. Tanúja a Szolidaritás-mozgalom kibontakozásának, a lengyel katolikus papság ellenállásának, a lengyel film aranykorának. P. egyik álma, hogy Marek Hlasko, a neves szerző és filmforgatókönyv-író regényéből, A második kutyagyilkossságból filmet forgasson. Film, színház, szerelem háromszögében fikció és valóság kibogozhatatlan szövevénye keveredik Vajda Pierre önéletrajzi elemeket sem nélkülöző regényében, nyakon öntve a korabeli szocialista dekadencia alkoholgőzös kotyvalékával. Tangó és blues - felkavaró, vérforraló fúzió. ,,...valaki, aki tud írni, van stílusa, és hihetetlen kegyetlen és megkapó öniróniával és ugyanakkor emberi megértéssel ír akár önmagáról, akár a nőkről..." (Egy olvasó)

A Száguldó magyarok életrajzi és autósport-történeti könyv. Méghozzá négy magyar versenyző életét-sorsát olvashatják benne, azét a négy autósét, akik gyorsasági nagydíjon, Grand Prix-n indulhattak, vagy legalább megízlelhették, milyen egy királykategóriás autót vezetni. Mivel tehát nem sok ilyen magyar akadt a versenyautózás bő egy évszázada alatt, érdemes megbecsülni - és megismerni őket. Szisz Ferenc 1906-ban a Renault színeiben nyerte a sportág legelső Grand Prix-jét, a Francia Nagydíjat, így az ő nevével kezdődik az autósport története. Hartmann László az 1930-as években kis magánistállójának Bugattijával, majd Maseratijával próbálta felvenni a versenyt a nagy Mercedesek, Auto Unionok és Alfa Romeók ellen. Kesjár Csaba az első ígéret volt, aki bekerülhetett volna a Forma-1-be, de csak három kör adatott számára 1987-ben, egy évvel tragikus halála előtt. Amit ő nem tudott beteljesíteni, az Baumgartner Zsoltra várt, aki végül első honfitársukként 2003-04-ben, előbb a Jordan, majd a Minardi csapat tagjaiként 20 nagydíjon indult, és 1 világbajnoki pontot szerzett. A Száguldó magyarok eddig sehol nem publikált adatokkal, interjúkkal és fotóanyaggal igyekszik bemutatni a rajongóknak Szisz, Hartmann, Kesjár és Baumgartner pályafutását. Méhes Károly (1965) irodalmi munkássága mellett harminc éve tudósít a Forma-1 világáról különböző napilapok és szakfolyóiratok hasábjain, illetve hazai és külföldi weboldalakon. 1998 óta 21 autóversenyzésről szóló könyve jelent meg, legutóbb egy Gilles Villeneuve életéről szóló angol nyelvű interjúkötet és a Scuderia Ferrari történetét feldolgozó album.

Patrik Svensson megindító története az élet csodájáról szól: az örök visszatérés titkáról, az élő anyag és lélek misztikus körforgásáról. Létezik egy olyan állat a Földön, amely meghódította az egész bolygót. Itt él velünk is, Magyarországon, a folyóinkban és tavainkban. Mégis, kizárólag egyetlen helyen szaporodik, valahol Florida közelében, a tenger mélyén. Hogyan lehetséges ez? Minden angolna a Sargasso-tengerben születik, lárvaként ússza át az Atlanti-óceánt, majd évtizedekig lakik édesvízben, többek között Európában is. Ebben az életszakaszában az angolnának nincs neme, nem foglalkoztatja más, csak a szabad élet. Egészen addig, amíg kap egy titokzatos jelet. Akkor előhívja emlékeit szülőhelyéről, a táplálkozást örök életére abbahagyja, és elindul vissza a hazájába, hogy ott találjon párt, ott rakjon ikrát, ahol maga is megszületett. Mi nem emlékezünk a csecsemőkorunkra, ez a hal viszont vissza is talál a bölcsőjéhez. Az angolna a hűség, a hagyományok és az emlékezés szimbóluma. Arisztotelésztől Sigmund Freudig sokan próbálták megfejteni ezt a szimbólumot, szinte mindig sikertelenül. Az elmúlt negyven évben a világ angolnaállományának 95%-a tűnt el. A földi élővilágnak ez a csodája végveszélybe került. Patrik Svensson író, egy svéd angolnahalász fia ebben a könyvben nemcsak az angolna kultúrtörténetét meséli el, de arról is vall, hogyan alakította az ő személyes életét ez a hal gyerekkorában, akkor, amikor még tömegesen élt Európa vizeiben. A Tenger a tengerben egy felkavaró erejű, gyönyörű beszámoló az elveszett világról, a mostani pusztulás előtti, szivárványzó életről.

Adva van egy regény, 2007-es. Egy házasságot akartam vele megmenteni. Nem sikerült. Emiatt, s más okokból most némiképp átírtam és húztam belőle. (Kár, hogy a múltunk viszont picit se javítható.) A régi címből (Utazások Erotikában - Ki a franc az a Goethe?) kiszerettem, újat kapott: Jánoska és a Farkas. Tudom, szokatlan megoldás, de... hátha szerencsét hoz. Gőte János Farkas valószínűleg helyeselné.

Örök megszállottság Thronos, Skye Hall ura, gyermekkorában beleszeretett Lanthéba, a pajkos kis varázslólányba, aki miatt kételkedni kezdett a vrekenerek csalhatatlan törvényeiben. De aztán háború tört ki a családjaik közt, és megtörtént a tragédia, ami miatt Thronos és Lanthe ádáz ellenségekké váltak. Századok teltek el, de Thronos még mindig csillapíthatatlanul sóvárog a gyönyörű varázslónő után, aki annyi sebet ejtett a testén... és a lelkén is. Végtelen vágyódás Lanthe hajdan nagyhatalmú varázslónő volt. Most megpróbálja visszaszerezni varázserejét, és hasztalan kutat az igaz szerelem után különféle halhatatlan gavallérok karjaiban. De nem felejtette el Thronost, a gyönyörű, ezüstszürke szemű vrekener fiút, aki védelmezte őt, amíg a valóság ki nem tépte a szárnyai alól. Az a szörnyű éjszaka mindent megváltoztatott. A fiúból hírhedt hadúr lett, aki bosszúért lihegve üldözi Lanthét. Vajon a szenvedély vagy a bosszúvágy lángja éget forróbban? A varázslók és a vrekenerek örök ellenségeskedése közepette vajon elnyeli Thronost és Lanthét a mindent elborító, pusztító viszály? Kipattanhat-e a hajdani, ártatlan, gyermeki barátságból a szenvedély szikrája, ami fényt gyújt a kétségek sötét útvesztőjében?