VI. György, a dadogását rendkívüli erőfeszítéssel fejlesztő brit uralkodó II. Erzsébet apja és elődje volt. Beszédhibáját, amely súlyosan korlátozta volna a nyilvánosság előtti szereplésekkor, egy tapasztalt, ám felettébb furcsa módszereiről híres logopédus segítségével küzdötte le. Kettejük története, amely A király beszéde című könyv és a belőle készült, Oscar-díjas film révén vált világhírűvé, a második világháborúban is folytatódott: Lionel Logue, a tanár továbbra is bejáratos volt a Buckingam-palotába és fontos szerep hárult rá: támogatta a királyt Dunkerque sötét napjaiban és a normandiai partraszállás idején az 1945-ös végső győzelemig - és még azután is. Peter Conradinak, a Sunday Times újságírójának és Mark Logue-nak, Lionel unokájának könyve bőséggel merít a Logue-archívum kivételes anyagából: Lionel és tüzes felesége, Myrtle hátrahagyott naplóiból, levelezéseiből és más dokumentumokból. Remekbe szabott portrét fest a két emberről és családjukról, a Windsorokról és Logue-ékról, ahogyan együtt néznek szembe Nagy-Britannia történelmének legnagyobb kihívásával.

,,A rózsaszín a kedvenc színem. Régebben mindig azt mondtam, hogy a fekete, mert az menőbb, de valójában a rózsaszín minden árnyalatát imádom. Ha veszek valami kiegészítőt, szinte mindig rózsaszínt választok. Rendszeresen olvasom a Vogue-t, és ezt nem iróniának szánom, bár talán annak tűnik. A szeptemberi kiadást egyszer még a Twitterre is feltettem." Roxane Gay humoros, éleslátó írásai végigkísérik a színes bőrű nő útját, az utóbbi évek kulturális mérföldkövei mentén kalauzolva az olvasót, és kommentálják a feminizmus mai állását (például az abortusz kérdésében). Esszéiből egy rendkívül éleslátó nő portréja rajzolódik ki, aki arra törekszik, hogy megértse önmagát, a társadalmat, amelyben él és a kultúrát, amelyben szocializálódunk.

Nagyjából húsz éve írok limerickeket, és ezekben az ötsorosokban fejezem ki a lehető legrövidebben bánatom és örömöm, azaz önmagamat. Egyszer csak mi történt? Hetven lettem. Szóval, itt az ideje, hogy hetvenkedjem. Bocs a szóviccért, de tényleg. Megkértem Szabó T. Anna költőt, hogy az általam kiválogatott ötsorosokból (ez a készlet negyven százaléka) jelölje meg azokat, amelyeket kihagyna. Ő ehelyett visszaimádkozni akart néhányat. Nem hagytam. Előszavából idézek, pirulva: ,,Nagy kincs az ilyen, magas színvonalából soha nem engedő író, akit még életében megért és szeret a nagyközönség, akinek gyógyírként, ajándékba is megveszik és boldogan ajánlják a regényeit... Az új Vámos-könyv azért is nagy dobás, mert legjobb tudomásom szerint példátlan vállalkozás: nemcsak a magyar limerick történetében lesz fontos lépés, de az egész műfajba hoz új színt azzal, hogy önéletrajzi, mondhatni lírai limerickeket sorakoztat a klasszikus limerickek mellé, és egy teljes köteten át variálja és teszi izgalmassá a versformát."

Eddy de Wind zsidó orvos önként jelentkezett abba a hollandiai gyűjtőtáborba, ahová édesanyját deportálták. Azt remélte, hogy így az asszonyt meg tudja menteni Auschwitztól, de tévedett. A táborban megismert szerelmével együtt 1943-ban őt is a haláltáborba vagonírozták. Amikor a szovjet hadsereg közeledésének hírére a nácik 1944-ben elindították Németország felé az erőltetett meneteket, Eddy elrejtőzött, és a felszabadulás után ott maradt Auschwitzban ellátni a betegeket. Keresett egy ceruzát és egy jegyzetfüzetet, és írni kezdett. Könyve a legelső Auschwitz-beszámolók egyike, amelyet a csak nem sokkal korábban átélt borzalmak és maga a nyers valóság tesz átütő erejűvé. Jelenlegi ismereteink szerint ez az egyetlen memoár, amelyet teljes egészében az auschwitzi haláltáborban írtak. De Wind kötete először 1946-ban jelent meg, hogy aztán hosszú évekkel később, a tábor felszabadításának 75. évfordulójára, 2020-ban nemcsak hollandul, de számos más nyelven, így magyarul is napvilágot lásson. Az eredeti holland kiadás szószedettel, térképpel és a leszármazottak, valamint a fordító utószavával bővült. A kötetet a család archívumából származó képanyag illusztrálja. Eddy de Wind (1916-1987) zsidó származású orvos és pszichiáter. Ő volt az utolsó, aki zsidóként orvosi diplomát kaphatott a hollandiai Leiden Egyetemen. A westerborki gyűjtőtáborban ismerte meg Friedelt, akit a táborban feleségül is vett. Mindkettejüket deportálták Auschwitzba. De Wind 1945 nyarán tért vissza Hollandiába, ahol újra találkozhatott szerelmével. A háború után elvégezte a pszichiáter szakot. Pszichoanalitikusként a súlyos háborús traumák kezelésére specializálódott. Már 1949-ben megjelenik a témában írt alapműve, a Szembenézés a halállal, amelyben először írja le a koncentrációstábor-szindrómát.

Az Ördögi kör vérbeli akcióregény, amely a fullasztó és kiismerhetetlen afgán terepen, Kabulban és környékén játszódik. Főhőse, Tamás magyar katona, akinek sikerült az amerikai tengerészgyalogság kötelékébe kerülnie. A folyton bunyókba keveredő karrierkatonát újra és újra Afganisztánba vezénylik, ahol folyamatosan számolnia kell azzal, hogy egyetlen másodpercre sincs biztonságban az élete. A regény szerzője, Fayer Sándor a katonai közeget úgy ismeri, mint a tenyerét, hiszen évtizedeken át a harcokról szóltak a mindennapjai. A szerző a könyv eladásából származó bevétele legalább 50 százalékát felajánlotta a Baptista Szeretetszolgálat Tisztelet a Hősöknek programja számára. Fayer Sándor több évtizedes katonai múlttal rendelkezik. Éveket töltött az afgán és a balkáni hadszíntéren. Többször járt Afganisztánban, Koszovóban és Boszniában, ahol megtapasztalta a háború borzalmait. Mint minden katona, ő is megélte az érzelmi skála teljes spektrumát mind pozitív, mind negatív irányban. Utolsó afgán bevetése után döntött úgy, hogy regény formájában mutatja be a háborús területek mindennapos vívódásait, döntéseit, harcait. Véleménye szerint ezek a katonai életérzések néhány szóban nem átadhatók, de egy regény már megfelelő részletességgel tudja mindezt közvetíteni. A szerző felfokozott életvitele magánéletében is jelentkezik. Szabadidejében önkéntes tűzoltó, valamint pszichológiai és csillagászati ismereteit bővíti. Legfőbb hobbija házikönyvtárának minél szélesebb tematikájú bővítése. A szerző álnéven ír.

,,Apa, ugye mindig velem leszel?" A környezete által munkamániásnak, vérszívónak titulált alapkezelő, Szogu vonatra száll kislányával, hogy Puszanban találkozzon a volt feleségével. Egy azonosítatlan vírus terjedt el országszerte. Fertőzött emberek özönlik el az utcákat, akik megharapnak mindenkit, akit érnek, és elszabadul a zombijárvány. Szogu próbálja eljuttatni kislányát az egyetlen biztonságos városba, Puszánba. Könyv egy apa kétségbeesett küzdelméről, akinek minden vágya, hogy megvédje lányát a Szöulból Puszánig tartó vonatút alatt. A kultikussá vált koreai zombihorrorfilm regényesített változata végre magyarul!

A MAN BOOKER-DÍJ 2019 döntős regénye vérbeli sötét komédia Afrikából arról, hogy a vér nem válik vízzé, hiszen sűrűbb annál - és nehezebben jön ki a szőnyegből... Amikor egy este a húga, Ayoola kétségbeesett telefonja szakítja félbe a vacsoráját, Korede már tudja, mit várnak tőle: fehérítőszert, gumikesztyűt, kötélidegzetet és erős gyomrot. Ayoola ugyanis immár a harmadik pasiját intézte el ,,önvédelemből", így Korede immár harmadszor takaríthat az ő halálosztó kishúga után. Alighanem a rendőrséghez kéne fordulnia, hiszen ezt diktálja a nigériai férfinép jól felfogott érdeke, de hát ő szereti a húgát, és, ahogy mondani szokás, első a család. Legalábbis addig, amíg Ayoola össze nem jön az orvossal, akivel Korede nővér együtt dolgozik a kórházban. Hiszen Korede már régóta szerelmes a doktorba, és nem szeretné úgy viszontlátni, hogy kés áll ki a hátából. De ha az egyiket meg akarja menteni, a másikat fel kell áldoznia...

A könyv alapján készült film Keira Knightley főszereplésével hamarosan a mozikban Semmi nem veszélyesebb az igazságnál Katharine Gun, a brit titkosszolgálat munkatársa egy nap nehéz döntést hoz: szigorúan bizalmas információt juttat el a sajtónak egy amerikai-brit kémakcióról, amelynek célja, hogy megszerezzék az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazását a 2003-as iraki invázióhoz. A könyv megírását alapos kutatómunka előzte meg, a szerzőpáros pedig lehengerlően meséli el ennek a bátor fiatal nőnek a történetét. A történet alapján készült filmet Keira Knightley főszereplésével várhatóan a hazai mozikban is bemutatják. ,,Katherine Gun az emberiesség hőse" (Sean Penn)

Az első McDonald's 1988-as megnyitása szimbolikus eseménnyé vált. Az ,,igazi" - tehát már nem csalamádés - hamburgerért kígyózó Régiposta utcai sorok jelezték: ahogy a magyar nép készen állt arra, hogy az állampárti szocializmust demokráciára és piacgazdaságra cserélje, ugyanúgy éhezett a Big Macre a CityGrill után. De az Újvilágból nem csak az idealizált Amerika-kép kellékei érkeztek meg a rendszerváltással. E kötetben több mint 30 elismert Amerika-szakértő, illetve gyakorlati szakember foglalta össze, hogyan hatott az elmúlt évtizedekben az amerikai politika a magyar közéletre. Bemutatjuk, hogyan amerikanizálódtak a hazai ideológiai viták, a kampánytechnikák, valamint a magyar politikai intézményrendszer. Mindezekkel - pozitív vagy negatív értelemben, de - az amerikai politikai hatások a magyar mindennapok elválaszthatatlan részévé váltak. A kötet szerzői: B. Simon Krisztián, Bednárik Imre, Bíró-Nagy András, Böcskei Balázs, Braun Róbert, Dessewffy Tibor, Dorosz Dávid, Gavra Gábor, Győri Gábor, Győry Csaba, Gyulai Attila, Hajdu Nóra, Kis György Márk, Kováts Eszter, Lakatos Júlia, Mikecz Dániel, Németh S. Szilárd, Oross Dániel, Paár Ádám, Polyák Gábor, Rada Péter, Schlanger Márton, Sebők Miklós, Stumpf István, Stumpf Péter Bence, Szabados Péter, Szabó Andrea, Szabó Miklós, Szabó Palócz Orsolyą, Szigetvári Viktor, Szilágyi Emese, Tóth Csaba, Ugrósdy Márton, Vasali Zoltán

Betekintés a vágyba: három amerikai nő szexuális életének megragadó igaz története. A vágy izgató és gyötrő. Uralja gondolatainkat és felborítja életünket. Rejtett mozgatónk, amely teljesen soha nem kiismerhető. A soha azonban relatív: Lisa Taddeo arra tesz kísérletet, megmutassa a vágy különleges útjait. Egy indianai kertvárosban él Lina, a kétgyermekes háziasszony. Tízéves házassága kihűlt, napjai azzal telnek, hogy főz és takarít egy férfira, aki nem hajlandó szájon csókolni, mert úgymond viszolyog az érzettől. Lina elszörnyed, amikor a házassági tanácsadója a férjének ad igazat. A szeretetmegvonástól pánikrohamai vannak. Egy nap azonban viszonyt kezd régi szerelmével, és a kapcsolatnak teljesen a hatása alá kerül. Az észak-dakotai Maggie tizenhét éves középiskolás lány, amikor megértő társra talál jóképű, nős angoltanárában. Bizalmas esti üzenetváltásaik titkos testi kapcsolathoz vezetnek, és már arról álmodoznak, hogy egyszer iskola helyett egész nap szeretkeznek. A férfi azonban szakít vele egy reggelen. Maggie ott áll érettségi, életpálya és vágyott célok nélkül. Amikor megtudja, hogy a férfi az Év Tanára lett, bíróság előtt tárja fel, mi történt vele, ám volt iskolatársai és az ügyét tárgyaló esküdtszék hitetlenkednek. A per fejtetőre állítja a csöndes kis közösséget. Sloane gyönyörű, sikeres, kifinomult étterem-tulajdonosnő. Boldog házasságban él egy olyan férfival, aki szereti nézni, amikor ő más férfiakkal és nőkkel szexel. A férje választ partnert csak neki vagy egy hármashoz, ő pedig gondoskodik arról, hogy mindenki elégedett legyen. Sloane vívódni kezd: meddig a férje vágya ez, s mettől az ő sajátja. Egy nap új férfit visznek az ágyukba, aki azonban olyan titkot hordoz, amely végül rákényszeríti Sloane-t a szembenézésre: házasságában kuszán alakulnak a hatalmi viszonyok. A Három nő történetei a vágy sérülékenységét, összetettségét, egyenlőtlenségét behatóan, érzelmi erővel megjelenítő sztorik. Három feledhetetlen nő és egy kivételes író bemutatkozása: mindannyiuk élményei megerősítenek minket abban, hogy nem vagyunk egyedül.