Hogyan lett a virág az édenkert, majd a teremtés harmóniájának szimbóluma? Miért festettek rózsát a felvonulási épületre Knósszoszon? Milyen gyógyszerek alkotórésze volt különböző korokban és helyeken? És mi köze a rózsának az erotikához? A rózsa rejtvény, amely megfejtésre vár. A rózsa több egyszerű virágnál. Egyetemes szimbólum, amely a legkülönfélébb gondolatok és érzések kifejezését tette lehetővé. Keleti és európai kultúrák tükörképe, szemet gyönyörködtető vagy épp elképesztő ábrázolások tárgya, mítoszok, mesék, szerelmes történetek főszereplője. A rózsa és a rózsát szemlélő ember egyedülálló története, Géczi János gazdagon illusztrált, források százait bemutató könyve nemcsak egy virág kultúrtörténetét, de önmagunk megértését is segítheti.

Egy németországi faluban a fiatal Ellie operaénekesi karrierről dédelget csillogó álmokat. Nagyravágyó ambíciói rengeteg csalódást, sóvárgást és bánatot hoznak majd számára. Londonban a tinédzser Angie megszökik otthonról és Penny Bright néven a popszínpadok ünnepelt kedvence lesz. De egy durva támadás után a félelem és a drog foglyává válik. Az egyik nő elrabolja a másik életét, miközben elveszíti a legnagyobb szerelmét. A másik megpróbál elmenekülni a múltja elől, de nem tudja elkerülni, hogy szembenézzen a legsötétebb emlékeivel. És mindkettejük élete szorosan összefonódik egy zenei producer ambiciózus terveivel. London ragyogó rockéletének díszleteitől Európa operaházainak színpadáig, egy kies görög szigettől isten háta mögötti ausztrál tengerparti vidékig követhetjük nyomon Ellie és Angie történetét. A duett utolsó hangjai azonban csak a szívszorító végkifejletkor hangozhatnak el, amikor visszatérnek a múlt követelő árnyai.

,,- Tudod, olyan ez, mintha már odafentről nézném a gyerekeket, amikor a monitoron bámulom őket - mondta a telefonba a fiam felőli nagymama társam a karantén sokadik hetében, és éppígy éreztem én is. Pedig nagyon is éltünk, és nem győztünk csodálkozni azon, hogy a gyerekeink és az unokáink remekül vannak, nélkülünk is életképesek. Eddig nem erről volt szó." Az első két Nagymama-könyvben (Nőből is megárt a nagymama, ...és megint nagymama) megismert főhőssel nemcsak az történik, hogy az Unoka immár kamaszkorba lépett - a kisebbek is cseperednek, továbbá az évek fölötte sem szálltak el nyomtalanul, ráadásul a férje a nyugdíjas élettel ismerkedik, a kutyája matuzsálemi korban jár, s ha mindez nem lenne elég, ő maga is karanténba szorul, ahogy az egész ország. Hogy lehet ezt átélni, túlélni és mindeközben megőrizni a józan észt és a humort? Ennek az elbeszélésére tesz kísérletet Pataki Éva sorozatának harmadik része, a Nagymama vesztegzár alatt.

Jonas Jonasson új regényében egy kreatív svéd reklámszakember cége, az Édes a Bosszú Rt. vállalja különféle sérelmektől szenvedő ügyfelei részére a bosszúállás lebonyolítását - a törvényesség határain belül. Egy fiatal fehér nő és egy fekete fiú a cégtulajdonos segítségével szeretne bosszút állni az életüket tönkretevő, gátlástalan neonáci műkereskedőn. De ahogy megszokhattuk már a svéd író történeteinél, ez nem olyan lesz egyszerű. A jonassoni fordulatokban gazdag cselekménynek rajtuk kívül fontos szereplője még egy afrikai javasember, továbbá Irma Stern, a világhírű dél-afrikai festőművésznő és egy nyugdíjazás előtt álló rendőrnyomozó. A szerző humora Kúnos László sziporkázó fordításában ezúttal is ellenállhatatlan, világszemlélete fájdalmasan aktuális és lényeglátó.

Szerezzük vissza a Pál utcaiak zászlaját! Óvjuk meg a grundot! És mindenekelőtt: Mentsük meg Ernőt! Itt Te alakítod a történetet, Te választhatod meg az utad. Ebben az interaktív történetben Te döntheted el: ELMÉSZ-E A FÜVÉSZKERTBE? HA ELMÉSZ, EGYEDÜL TESZED-E, VAGY CSAPATBAN? AKARSZ-E A PÁL UTCAIAK VEZÉRE LENNI? ÁTÁLLSZ-E A VÖRÖSINGESEKHEZ? VAGY MÉGIS INKÁBB MARADSZ A GRUND VÉDŐJE? ÉLETED ÁLDOZOD-E A GRUNDÉRT? MI ÉPÜLJÖN A GRUND HELYÉN? NETÁN CSAK NEKIINDULNÁL A 120 ÉVVEL EZELŐTTI BUDAPEST UTCÁINAK - ÚJ GONDOLATOKRA, ÚJ TALÁLKOZÁSOKRA SZÁMÍTVA? A Molnár Ferenc regénye nyomán készült interaktív történetben minden jelentős fordulópontnál döntés előtt állsz, és ez a döntés határozza meg, melyik oldalon folytatod az olvasást. Hogy ne keveredj el, ajándékba adunk két könyvjelzőt, amelyeket a könyv oldalhajtásából téphetsz le. A játékban segítségedre van három térképés egy minilexikon, a Pufipédia is. ,,Tanulságos átélni, hogy te hozod a döntéseket - de a következmények között már nem válogathatsz. Már a második változat ,,összerakásánál" verejtékezve rágtam a körmöm egy-egy szorult helyzetben." (Arató Hanna) Először kételkedtem az ötletben, de lányom (13), a fenti sorok szerzője meggyőzött. (Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke)

A döntéseink időnként meglepő utakra terelnek. Dawn mindent tud a halálról - legalábbis ebben a hitben él. Hospice-dúlaként segíti a betegeit, hogy helyrehozzák a múlt hibáit és befejezzék félbemaradt dolgaikat, hogy megbékélve léphessenek át a túlvilágba. Amikor azonban Dawn repülőgépe zuhanni kezd, és úgy hiszi, már csak pillanatok vannak hátra az életéből, maga is megdöbben, hogy nem a férje jut eszébe, hanem másvalaki. Egykori egyiptológus kollégája, Wyatt Armstrong régész. A szerencsés kimenetelű repülőgép-katasztrófa után Dawn úgy dönt, visszamegy Egyiptomba, a régészeti ásatáshoz, és megkeresi hajdani szerelmét, Wyattet, sőt, folytatja a túlvilágra vezető út első ismert térképének, a Két út könyvének kutatását. A könyv fejezeteiben Dawn két lehetséges jövője bontakozik ki egymás mellett, és mindkét jövőképben feltárulnak a rég eltemetett titkok és kételyek. Mi alakítjuk a választásainkat, vagy a választásaink alakítanak bennünket? Kik lennénk most, ha másként alakult volna az életünk?

A moszkvai szerzőt, Danyiil Turovszkijt valaha szintén vonzotta a hekkerség, ám végül az egyik legnépszerűbb orosz internetes hírportál, a Medúza újságírója lett. Könyvében azoknak a szovjet gyerekeknek a történetét meséli el, akik kamaszkorukban az utolsó pénzükből vették meg a népszerű Hekker című folyóiratot, felnőve pedig milliókat keresnek azzal, hogy különböző weboldalakat törnek fel. Van köztük olyan, aki éppen sokévnyi börtönbüntetését tölti egy amerikai cellában, de olyan is, aki megmaradt fehér hekkernek, és nagyvállalatok számítógépes védelmi rendszerének kidolgozásában segít. Turovszkij könyve azt igyekszik megértetni velünk, hogy a számítógép és az okostelefon nem a barátunk - inkább a leggyengébb láncszemei személyes adataink védelmének. A hekkerség történetének ebben a kisenciklopédiájában a szerző nemcsak az első orosz hekkerek viselkedés-lélektanát tanulmányozza, hanem a mai Oroszország kiberbűnözőit és a velük szembeszállókat is. Turovszkij könyvéből az is kiderül, vajon miért éppen a szabaddá váló kilencvenes években alakult ki az orosz hekker mint jelenség. Danyiil Turovszkij újságíró, szerkesztő, tudósító. Moszkvában született 1990-ben. Pályafutása során olyan jelentős orosz internetes lapoknál dolgozott, mint a Lenta.ru vagy a Medúza. 2015-ben az Iszlám Államról írott cikksorozatát a brit The Guardian is átvette, s ezért a munkájáért az angol GQ folyóirat Az év újságírója-díjjal tüntette ki. Az orosz hekkerek történetéről írott kötete 2019-ben jelent meg Moszkvában.

Wisinger István legújabb dokumentumregénye Pulitzer József, azaz Joseph Pulitzer, a sajtócézár életét dolgozza fel. Kevesen tudják, hogy Pulitzer nevéhez nemcsak az amerikai újságírás legrangosabb díja, hanem az úgynevezett ,,sárga sajtó" modellje is kötődik, amely William Randolph Hearst sajtómágnással vívott heves konkurenciaharcának eredménye. Ez a klasszikus, szenzációhajhász zsurnalisztika ugyanakkor ösztönözte az amerikai demokrácia és média fejlődését: jelentős korrupciós ügyek, politikai botrányok és gazdasági visszaélések tényeit tárta fel az amerikai nép előtt, és ez sok esetben új törvények elfogadásához is vezetett. Pulitzer 1904 májusában, egy újságíróiskola felállítását támogató írásában fogalmazta meg hitvallását: ,,Köztársaságunk és a sajtó együtt emelkedik fel, vagy bukik el. Az ügyes, érdek nélküli, közszolgálati szellemű sajtó, amely képzett intelligenciával tudja, mi a helyes, és bátor azt megcselekedni is, képes megőrizni azt a közerényt, amely nélkül a nép kormányzata hamisság és utánzás. A cinikus, zsoldoslelkű, demagóg sajtó idővel ugyanolyan alantas népet teremt, mint amilyen ő maga. A hatalom a Köztársaság jövőjének építésére az újságírók eljövendő nemzedékeinek kezében lesz."

1322. Miután Anjou Károly egy minden addiginál hatalmasabb sereggel meghódította a Felvidéket, és az utolsó erdélyi vár ellenállását is megtörte, még mindig nem kezdheti meg a nyugodt birodalomépítést. Az ország déli részén a Subicsok törnek borsot az orra alá, így a királynak a tengermellék felé kell fordítania tekintetét, és kénytelen folytatni az évtizedes belháborút, melynek talán sosem lesz vége. László, a lecsúszott udvari lovag, miután gyilkosként megszökött Temesvárról, és önmaga elől is menekülve átvergődött az országon, a horvát bán oltalma alatt próbál új életet kezdeni - ám a sors akarata folyvást közbeszól. Lackfi István, az alacsony sorból származó vad székely harcos, aki a felvidéki hadjáratban szerezte meg lovagi címét, ezúttal ezer lovast vezet a mühldorfi csatába, ahol egyszer s mindenkorra eldől, ki örökli a német-római császári címet. Mindeközben a sorsával megbékélt és ismét liliomos lovagként szolgáló Bátor Attila eltökélten igyekszik megtalálni fiát és feleségét, akikről azt sem tudhatja, élnek-e még egyáltalán. A remény élteti, de a kegyetlen bosszúvágy hajtja: egy fekete lobogót keres, és az embert, aki elárulta. Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regényfolyamának második kötete a XIV. századi Magyar Királyság legdélibb csücskébe kalauzolja az olvasót, ahol még mindig virágzik a kiskirályként pöffeszkedő uracskák hatalma, és amelynek hatalma, és amelynek olvasztótégelyében egyének, dinasztiák és birodalmak sorsa dőlhet el.

A Fogaskerekek - Kritikai írások J.M. Coetzee 2000-2005 között keletkezett irodalmi esszéit gyűjti egybe. A kötet első felében tárgyalt írók művei többnyire a századvégi Osztrák-Magyar Monarchia szellemiségéhez köthetők. Így ebben a részben Italo Svevo, Joseph Roth, Bruno Schulz és Márai Sándor könyveiről is szó esik. Coetzee ugyanakkor behatóan elemzi a 20. századi német irodalom kiemelkedő alakjainak munkásságát: Robert Musil, Robert Walser, Walter Benjamin (Árkád-projekt), Joseph Roth, Gunter Grass és W. G. Sebald mellett született esszé a költő Paul Celanról is. Graham Greene Brightoni sziklája, valamint a Coetzee által régóta csodált Samuel Beckett rövidebb lélegzetű írásai is külön fejezetet kaptak. Az amerikai irodalomból Walt Whitman, William Faulkner, Saul Bellow, Arthur Miller és Philip Roth műveiről írt kritika szerepel a kötetben. Az esszégyűjteményt három, szintén Nobel-díjas pályatársról (Nadine Gordimerről, Gabriel García Márquezről és V. S. Naipaulról) írt tanulmány zárja. Tárgyalt szerzők: Italo Svevo, Robert Walser, Robert Musil, Walter Benjamin, Bruno Schulz, Joseph Roth, Márai Sándor, Paul Celan, Günter Grass, W. G. Sebald, Hugo Claus, Graham Greene, Samuel Beckett, Walt Whitman, William Faulkner, Saul Bellow, Arthur Miller, Philip Roth, Nadine Gordimer, Gabriel García Márquez, V. S. Naipaul Részlet: ,,Magát Coetzee-t általában nem tekintik sem európai, sem amerikai írónak: pályája nagy részét Dél-Afrikában töltötte, és a regényei fele ebben az országban játszódik. Jelenleg Ausztráliában él, és legfrissebb regénye, a Slow Man cselekményének színtere az ő ,,fogadott városa", Adelaide. Az utolsó három esszében tárgyalt írók (Nadine Gordimer, Gabriel García Márquez és V. S. Naipaul), Coetzee-hoz hasonlóan, nem nagyvárosi hátterűek, és osztoznak vele az irodalmi Nobel-díjjal megpecsételt globális elismertségben is. Az ő esetükben Coetzee nem a szerző életútjára összpontosít, hanem egy-egy konkrét regényre, így e három esszét nem retrospektív méltatásként, hanem a kortársakkal folytatott párbeszédként olvassuk. Coetzee elvárja, hogy az ő műveit is ugyanolyan szigorú mérce szerint ítéljék meg, ahogy ő ítéli meg másokét." (Részlet Derek Attridge előszavából)