Vizsgáljunk csak meg néhány híres irodalmi alakot - egy pszichiáter szemével! Meglepő következtetésekre jutunk... A szórakoztató ismeretterjesztő mű szerzői, a pszichiáter Claudia Hochbrunn és az irodalmár Andrea Bottlinger elképzelte, mi lett volna, ha a mitológiai történetekből(Ödipusz király), a fantasy világából (Alkonyat-sorozat) és korunk emblematikus regényeiből (Harry Potter-sorozat, A szürke ötven árnyalata)előlépő hősök pszichiáterhez mennek, aki kianalizálja őket gyerekkorról, álmaikról, terveikről és erotikus fantáziáikról. A vegyes pacientúra eseteiből kiviláglik: nem is biztos, hogy jól tették volna, ha időben pszichiáterhez fordulnak, mert akkor biztosan nem futják be irodalomtörténeti pályájukat. A szerzők amellett, hogy felelevenítik és értelmezik a legendás hősök kalandjait, pontos látleletet adnak Artúr király, Merlin, Rómeó és Júlia, Harisnyás Pippi, Drakula vagy éppen Winnetou tetteinek lélektani mozgatóiról - s így talán az olvasó is talál magának fogódzókat saját életének útvesztőiben.

Az Afganisztánban szolgáló magyar őrnagy, Márk és ötfős, harcedzett csapata egy látszólag egyszerű megbízatást kap: át kell adniuk a magyarok felelősségi területét Kabulban az amerikai erőknek. De Afganisztánban nincs rutinfeladat, itt minden nap újabb kihívásokat tartogat. A végrehajtás közben váratlanul bekövetkező, rendkívül szokatlan időjárás-változás, egy irtózatos erejű elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés olyan irányba tereli a magyar katonák sorsát, amiaz egész emberiségre is drasztikus fenyegetést jelenthet. Márk és osztaga hamar szembesül azzal, hogy van rosszabb a földi pokolnál.

Fanni ma a halmazokról tanult. Azt mondta, nem fogom érteni, aztán mégis lerajzolta. Két karika, ami középen összeér. Nagyon nevettem, hogyne érteném. Hogy amikor anyával és apával sétálunk, azért én vagyok középen, mert én vagyok, akiben anya és apa összeér. Van egy gyerek. Vannak kérdései, és őszinte - néha túlzottan őszinte - pillanatai. Van egy gyerek. Nézi a világot. Keresi benne a helyét. A Mire felnövünk versek füzére, amelyek főszereplője egy kisiskolás fiú, akinek boldog, kiegyensúlyozott családjában egy betegség hirtelen mindent megváltoztat, a fiú pedig szívfájdító kérdések és bizonytalanságok sorával kénytelen szembesülni. A könyvet Egri Mónika illusztrálta.

Mikor Daphne és Drue összevesztek, hat évig szóba se álltak egymással. Drue-nak mindig mindene megvolt - kivéve a képességet, hogy barátaira odafigyeljen. Évekkel később a gimisként még visszahúzódó Daphne az Instagram világában talál magára, plus size modellként influenszer karrierje felívelőben van. Ekkor Drue újra színre lép, és arra kéri régi barátnőjét, hogy legyen a koszorúslánya. Daphne számára egyszerre csábító és kockázatos a felújított barátság, de a kérés egyben meghívót is jelent egy CapeCod-i káprázatos tengerparti luxus hétvégére. Drue addig könyörög, eseng és fogadkozik, míg Daphne már nem bír ellenállni a szirén énekének... A Jókora nyár ragyogó és szellemes detektívregény - a bonyolult női barátságok és a közösségi oldalakra kipakolt kirakatéletek buktatóinak meggyőző erejű tablója. Egyszersmind megható történet családról, útkeresésről, és arról, hogy mi számít igazán az ember életében.

Három fivér visszatér gyermekkora helyszínére, egy erdővel határolt kies, tóparti tanyára. A látogatás nem kellemes, de szükséges, hiszen anyjuk utolsó kívánsága, hogy hamvait a tónál szórják szét. A tanyán, ahol sok évvel azelőtt egy mindent felforgató baleset történt. A testvérek nehezen tudnak mit kezdeni egymással. A harc, amelyet apjuk figyelméért és anyjuk szeretetéért folytattak, a szülők halálával ugyan véget ért, de helyébe új küzdelem lép. Az örök megfigyelő, Benjamin egyre jobban eltávolodik a valóságtól, Nils kivonja magát a család mindennapjaiból, Pierre pedig képtelen féken tartani az indulatait. A tóparti látogatás egyben időutazás is a fivérek számára: kimondatlan sérelmek kapnak végre hangot, a baleset színhelyén pedig feltárul az igazság...Mi történt azon a nyári napon, amikor minden a darabjaira hullott? A túlélők szuggesztív erejű regény a család életünket meghatározó szerepéről, a testvérkapcsolatok romboló és építő energiáiról, és a traumafeldolgozás nehézségéről. A 2020-as év kiemelkedő svéd irodalmi sikerkönyvének nemzetközi jogai több, mint 20 országban keltek el. Alex Schulman (1976) svéd író, újságíró, blogger és rádiós. 2012 óta az egyik házigazdája Svédország legnépszerűbb podcastjének, a hétről hétre több százezer hallgatót vonzó Alex&Siggének. Négy könyve jelent meg Svédországban,a nemzetközi ismertséget az ötödik, A túlélők című regénye hozta meg számára

Dell Parsons szüleit bankrablás miatt lecsukják, ikertestvére, Berner pedig elszökik otthonról. A család egyik barátja nyújt segítséget a magára maradt fiúnak, amikor átcsempészi őt az USA-ból Kanadába, Saskatchewan tartományba. A kietlen prérin, egy isten háta mögötti, lerobbant kisvárosban Arthur Remlinger várja; egy megnyerő modorú, titokzatos, karizmatikus alak, akinek múltja sötétségbe vész. A férfi hiába bánik a fiúval szinte saját fiaként, lobbanékony, erőszakos természet; Dell úgy érzi, Remlinger mellett ébernek és óvatosnak kell lennie... Charley gnómszerű, izmos, vad indián; zsíros, fekete haját strasszos női csattal tűzi fel, ajkán rózsaszín rúzs, a szeme körül fekete festék nyoma látszik. Ő lesz a fiú gyámja és tanítómestere, aki felkészíti Dellt a feladataira a libavadászattól kezdve a túlélésig. Ford regényének lapjain megelevenednek a kietlen vidék fura figurái: Charley, a különc indián, Florence, a festőnő; bevándorlók, olajmunkások, utazó kereskedők. Dellnek ebbe a közösségbe kell beilleszkednie, itt kell felülkerekednie a megpróbáltatásokon, és megőriznie önmagát. A Kanada elemi erejű regény a határok átlépéséről, a családi kötelékek titokzatos erejéről és az egyedüllétről. Richard Ford visszafogott, letisztult prózája érzékenyen ábrázolja a legnagyobb kalandot: az életet. A Kanada mestermű, Richard Ford pedig az egyik legnagyobb élő amerikai klasszikus.

Selma tizenhét éves volt, amikor kitört a második világháború. Zsidósága mindaddig nem játszott szerepet az életében, akkor azonban hirtelen élet-halál kérdése lett. 1942-ben megkapta a felszólítást, hogy jelentkezzen munkatáborba, de sikerült megmenekülnie. Csatlakozott az ellenálláshoz: Margareta van der Kuit, Marga néven iratokat hamisított, és országszerte futárszolgálatot teljesített. Többször megmenekült a nácik elől, de 1944 júliusában elárulták, és előbb a vughti táborba, onnan pedig Ravensbrückbe deportálták. Húgától, Clarától és a szüleitől eltérően ő túlélte a tábor borzalmait. Az ott töltött idő alatt senki nem tudta, hogy zsidó, és az igazi nevét sem ismerte senki. Csak a háború után merte újra kimondani: Selma. A magyar közönség sok beszámolót olvashatott már holokauszttúlélőktől, főként Auschwitzról; azonban Ravensbrück, illetve a holland ellenállási mozgalom talán kevésbé ismert téma. Kézenfekvő az összehasonlítás a nemrég megjelent Auschwitz, végállomással. Eddy de Wind azonnal, friss élményekkel kezd az íráshoz, mivel elengedhetetlennek tartja a dokumentálást. Selma van de Perre viszont több mint fél évszázaddal később jut ugyanerre - de Windé így a legelső beszámoló, Selmáé talán a legutolsó.

Sorolj fel tíz tudóst, aki nő volt! És Marie Curie-t most nem dobhatod be... Az megvan, hogy az első számítógépes algoritmust Byron lánya, Ada Lovelace alkotta meg? Vagy hogy Telkes Mária nem a két szép szeméről kapta a Napkirálynő becenevet?Mennyit tudsz Coco Chanel kihívásokkal teli életéről? Wollstonecraft, Earhart, Hopper - ismerősen csengő nevek? A való élet szerencsére nem egy kvízműsor - de azért nem árt, ha tájékozottak vagyunk. Az elmúlt száz évben sok dolog megváltozott: közeledni kezdtek egymáshoz a nők és férfiak jogai, számos helyen kialakult az egyenlőségre törekvő szemlélet, de nem szabad elfelejtenünk, milyen hosszú és göröngyös utat jártak be a történelem nőalakjai - ahogyan azt sem: van még hova fejlődnünk. A szerzőpáros időt és energiát nem kímélve kutatta fel a történelem olyan nőalakjait, akiket senki sem ültethetett a sarokba... Könyvük egyszerre inspiráció, ismeretterjesztő kézikönyv és tanácsadókötet.Nagy szerencsénkre a szerzők a humort sem spórolták ki a történetekből, így remek társaság lehet borús napjainkra is.

Bécs, 1938 márciusa. Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz csatolják. Azon a napon, amikor a fél város a Heldenplatzon ünnepli az Anschlusst és a Führert, lakások ,,evakuálására" specializálódott, pitiáner, fiatal bűnözők kirabolnak egy hírhedt nácit. Amikor lebuknak, arra kényszerülnek, hogy hét éven át, a dachaui és a mauthauseni koncentrációs táborokban dolgozó kápókként igazi nehézfiúkká váljanak, és egyebek mellett azt is megtanulják, hogy az ember és az állat közötti különbség nem több puszta illúziónál. A háború után, a rommá bombázott osztrák fővárosba visszatérve, önvédelemre szakosodott vezéralakjuk, Ferdinand Krutzler irányítása alatt a banda addig nem látott brutalitással uralkodik a bécsi alvilág fölött. Hatalmukat nem utolsósorban arra használják, hogy egymás után eltegyék láb alól náci ellenfeleiket. Egyedülálló bűneposzában David Schalko a háború utáni bécsi társadalom velejéig romlott, színes tablóját festi meg bőséges fekete humorral és kellő empátiával. Regénye, amelyet valós események és személyek hiteles története inspirált, a nácizmus által megtépázott emberi lélekről ad lenyűgöző képet. David Schalko (1973) osztrák író, német nyelvterületen rendezőként, forgatókönyvíróként és filmes és televíziós alkotóként, valamint színészként és televíziós személyiségként meglehetős kultusznak örvend. Négy regénye és verseskötetei mellett nevéhez fűződik az elmúlt időszak néhány jelentős osztrák televíziós minisorozata és mozifilmje. Jelenleg épp a Nehéz csontok filmváltozatán dolgozik. ,,A Krutzler nem volt a szavak embere. Inkább a tetteké. Ha a Krutzler felszólított valakit, hogy üsse meg, akkor az illető tudta, mit kell tennie: örökre eltűnni a városból és soha többé nem odatolni a cifferblattját. Persze a Krutzler nem volt ijedős. Csak elvei voltak. Meg módszere. A Krutzler-féle torokszúrás nemcsak Bécsben váltott ki nagy furort. Híre egészen Hamburgig eljutott. És amikor a késről átállt a géppisztolyra, sokan mondták, hogy most már vége a Krutzlernak. Hogy leáldozott egy kornak."

E regény viharként söpört át Európán. Pompás családtörténet, mely az olvasót minden erőlködés nélkül húzza át három évszázad magyar történelmén. A főszereplők magukkal ragadóak. Vámos írásmódja igazán nagyszerű, hibátlan elegye a személyesnek és az általánosnak. Kate Saunders Annak ellenére, hogy kiemelkedő olvasói siker lett a könyv, nem illik árulkodni a fordulatokról (a cselekménybeliekről)... Persze történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva. Tandori Dezső Az ember úgy érzi, mintha Márquez elveszett kisöccse írta volna, akit titokban száműztek Kelet-Európába. Boldogok lehetünk, hogy ez a kiváló szerző és az Apák könyve végre megjelent az USA-ban is. Tama Janowitz 20 éve jelent meg az Apák könyve. Vámos Miklós eddig megjelent könyvei az Athenaeum Kiadónál: töredelmes vallomás (2018) Legközelebb majd sikerül (2018) töredelmes vallomás - Bővített kiadás (2019) Az isten szerelmére (2019) Jánoska és a Farkas (2019) Hetvenkedő (2020) Dunapest (2020)