A klasszikus mű vadonatúj borítóval, kartonált kiadásban! Minden ember kutatja azokat a forrásokat, amelyek a dolgok értelmét segítenek világossá tenni. Az egyik lehetséges út a mágikus világ megismerése. A főhős - a szerző maga - három hónapos zarándokútra indul a spanyolországi Santiago de Compostelába, hogy visszanyerje a RAM-rend mesterét megillető kardot. E rend minden mesterének be kell járnia a nagy Utat, mert csak így válhat méltóvá erre a címre. Hősünk a számos veszélyt rejtő út során mágikus gyakorlatokat sajátít el, amelyek emberfeletti képességekkel ruházzák fel. Megismerkedik a szellemvilággal, és megküzd a maga démonaival. Coelho szerint az ember számára a legfőbb veszélyt saját maga jelenti. Elsősorban önmagunkkal kell hát szembenéznünk: legyőznünk a gyarlóságainkat, a félelmeinket, és úrrá lennünk a szenvedélyeinken. Csak így közelíthetjük meg a tökéletességet és a szeretetet. Isten bennünk van - sugallja az író -, s nem csak kevesek kiváltsága. A világ sokkal tágasabb és gazdagabb, mint hinnénk.

1991 februárjában Robert Maxwell diadalmasan behajózott Manhattan kikötőjébe a Lady Ghislaine nevű jachtján, hogy felvásárolja a gyengélkedő New York Daily Newst. A taxisofőrök megálltak, hogy kezet fogjanak vele, a gyerekek autogramot kértek tőle, Manhattan legmenőbb éttermeinek vendégei pedig álló ovációval fogadták, amikor betért vacsorázni. Tíz hónappal később Maxwell ugyanarról a jachtról tűnt el az éjszaka közepén. Holttestét később az Atlanti-óceánban találták meg. Maxwell halála éppolyan rejtélyes volt, mint amilyen figyelemre méltó az élete. A nagyravágyásról, önhittségről, önimádatról, kapzsiságról, hatalomról és intrikáról szóló életrajz a híres médiamágnás felemelkedését és bukását meséli el. Szerzője ide-oda ugrál az időben, hogy részletesen elemezze a Maxwellt formáló erőket, beleértve a megszállt Kelet-Európában zsidóként töltött gyermekkorát, a hatvanas években kudarcba fulladt politikai ambícióit - és a hátrahagyott családi örökséget, beleértve lányát, Ghislaine Maxwellt is, akit napjaink egyik legnagyobb pedofilbotrányában, Jeffrey Epstein bűntársaként ítéltek el. Az életrajz felidézi Maxwell és Rupert Murdoch rivalizálását, azt a csatát, amely anyagilag tönkretette Maxwellt, veszélybe sodorta az épelméjűségét, és közvetve a halálához vezetett. Maxwell szívrohamot kapott, és azért zuhant a vízbe? Öngyilkosságot követett el? Meggyilkolták? John Preston számos díjjal jutalmazott izgalmas, tényeken alapuló életrajzában erre is keresi a választ.

A kung-futól a tofuig, a teától a kereskedelmi útvonalakig, a bölcsektől a selyemhernyók tenyésztéséig: Kína olyan változatos területeken gyakorolt évezredeken keresztül hatást a világ többi részére, mint a konyha, a kereskedelem, a hadászat, az esztétika és a filozófia. A kínai történelem meglehetősen kaotikus képet mutat: a hősök sokszor gonosztevők, a bőség rendre összefonódik az erőszakkal, és a kulturális pezsgés mellett ott találjuk a cenzúrát és az elnyomást. A modern kori Kínát egyre inkább gazdasági erőközpontnak és a sikeres városiasodás példájának, egyúttal propagandára épülő pártállamnak és agresszív, világuralomra törő nagyhatalomnak tekintik. Linda Jaivin érzékletesen és összefüggően meséli el a széles horizontú kínai történelmet, annak mitikus kezdeteitől egészen a Covid-19-pandémia kirobbanásáig. Áttekintésében végre a kínai asszonyok is - a régi harcosok és a 20. századi szüfrazsettek egyaránt - elnyerhetik az őket megillető helyet. Tekintettel arra, hogy a korrupció és a belső megosztottság történelmi tapasztalatai még mindig kísértik a Kínai Népköztársaságot, Jaivin arra is kitér, hogy milyen jövő állhat az ország és vele együtt a globalizált világ előtt. Linda Jaivin az Egyesült Államokban született. Kína politikáját, nyelvét és kultúráját kutatja, oktató az ausztrál nemzeti egyetemen. Számos könyv szerzője, és rendszeresen jelennek meg cikkei mérvadó ausztrál lapok hasábjain.

Az ifjú Newland Archer a 19. századi New York-i arisztokrácia ifjú és megbecsült tagja. Élete a tőle elvártnak megfelelően alakul. Csakhogy nem sokkal a fiatal, csinos és jó családból származó May Wellanddel kötött eljegyzése után megismerkedik menyasszonya unokanővérével, a kétes hírű Ellen Olenska grófnővel. A férfi a társadalmi rangját használja arra, hogy helyreállítsa az asszony hírnevét. Ám ahogy telik az idő, Ellen iránti vonzalma egyre erősebbé válik. Newlandnek nagyon tetszik, hogy a grófnő merőben másként viszonyul az élethez és az arisztokrácia íratlan szabályaihoz, mint az eddig őt körülvevő nők és férfiak: öntörvényű, és határozottan szembeszáll a képmutatással. Edith Wharton Pulitzer-díjas alkotásából Martin Scorsese készített nagy sikerű, több díjjal jutalmazott filmet, olyan tehetséges színészekkel a főszerepben, mint Daniel Day-Lewis, Michelle Pfeiffer és Wynona Ryder.

Az ünnepek ünnepére szánt kötetünk ezúttal erdélyi vagy erdélyi származású szerzők karácsonnyal, illetve az ünnepi készülődéssel kapcsolatos novelláinak színes válogatása. Szemünk előtt elevenedik meg a világégések előtti romlatlan Tündérország, a két háború közötti komorabb világ, vagy a rendszerváltás utáni újrakezdés bizakodó korszaka. Adjuk át magunkat a hamisítatlan erdélyi tél varázslatos hangulatának. Szerzők többek között: Asztalos István, Dragomán György, György Alida, Hunyady Sándor, Karácsony Benő, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő, Vári Attila, Visky András

Az egyik legnépszerűbb tagja a brit uralkodóháznak, jóképű, okos, intelligens. Vilmos hercegnek minden reménye megvan arra, hogy a monarchia koronás fője legyen. Életéről, eddigi pályafutásáról, valamint kiterjedt és világszerte ismert családjáról írt izgalmas könyvet a francia Vanity Fair királyi sztorikra szakosodott újságírója, Pierrick Geais. A kötetet színes képmelléklet gazdagítja. Hogyan tudatta Károly elsőszülött fiával, Vilmossal anyja halálhírét? Miért töltött Cambridge hercege egy éjszakát hajléktalanként London utcáin? Miért választotta Vilmos a skóciai St. Adrews egyetemet az addig a családjánál szokásos Oxford vagy Cambridge helyett? Kiknek csapta a szelet Kate Middleton előtt? Vilmos hol találkozott későbbi feleségével, és hogyan sikerült néhanapján sajtókíséret nélkül randevúzniuk? Hányszor szakított egymással a szerelmespár, mire végre egybekeltek? A könyv a fenti kérdésekre biztos forrásból érkező válaszokat ad, és még jó néhány hasznos információval szolgál, ha mindent tudni akarunk a brit trón várományosáról.

Ismered a viccet, amiben a negyvenes szingli nő megismerkedik egy pasival, majd mellrákot diagnosztizálnak nála, és alighogy meggyógyul, a pasi rákos lesz, aztán kilenc hónap múlva meghal? Nem? Nem csoda, mert ez nem vicc. Azt mondják, a legjobb történeteket az élet írja, kérdés, hogy ez vajon egy jó történet? Lehet jó, egy olyan sztori, ami azzal kezdődik, hogy az egyik főhős meghal? Fel lehet dolgozni egy daganatos betegséget, a hűtlenséget, a párunk halálos diagnózisát, majd a gyászt? A Kárrendezés a szerelem és a búcsú regénye, kíméletlenül őszinte, megható és felemelő. Vincze Ágnes regényei eddig Lana Millan írói álnéven jelentek meg az Athenaeum Kiadó gondozásában. Amikor a szerző beteg lett, épp egy fantasytrilógián dolgozott. Ha nem szól közbe az élet, vagyis a halál, most ennek a sorozatnak a befejező részét tartanánk a kezünkben, nem a Kárrendezést.

Hogy néz ki a Roxfort mumusa, amikor otthoni magányában fizikakönyvet olvas? Lesznek-e Középföldén nagyvárosok? Számíthat-e Baby Yoda a messzi-messzi Galaxis szociális ellátórendszerére? Milyen diagnózist állítana fel egy pszichiáter Jokernél, Gotham City sötét lelkű bohócánál? Miért válik gyilkossá Szméagol, és miért nem tud aztán a Gyűrű vonzásából kiszakadni? Kötetünk pszichológiai, pedagógiai, történelemtudományi és természettudományos módszereket felhasználva értelmezi kedvenc hőseink és világuk működését - s ezen keresztül akár támpontokat is adhat az olvasónak ahhoz, hogyan értelmezze valós világunkat...

Akár egy balerinát is ,,társadalmilag veszélyes" elemnek nyilváníthattak a sztálini Szovjetunióban, s ha ez bekövetkezett, útja a Gulagig vezetett. Nyina Anyiszimova karaktertáncossal ez történt. Letartóztatásának, raboskodásának és meglepő szabadulásának történetét írta meg Christina Ezrahi bravúros oknyomozó művében, pontos körképet nyújtva nemcsak a munkatáborok, hanem a szovjet balett korabeli világáról is. A balerina fogságáról véletlenül fellelt levelei vallanak, amelyeket a táborok viszonyait bemutató korabeli visszaemlékezések, valamint az 1930-as évek és a világháború eseményeinek értő ismertetései egészítenek ki. Az olvasó nem csupán a szovjetté lett orosz balett viszontagságos sorsát, vagy a világhírű Gajane koreográfusává előlépett Anyiszimova további alkotói tevékenységét követheti nyomon, de azt is megtudhatja, miért tartotta Hacsaturján a Kardtáncot zeneszerzői ,,mostohagyermekének".

Svédország, nyárutó, 2011. Petra, a botcsinálta asztrofizikus kiszámolja, hogy a Föld atmoszférája még abban az évben, szeptember 21-én, pontosan 21:20-kor összeomlik. A végítélet napjának prófétája most együtt utazik egy lakókocsiban az élet dolgaiban kissé járatlan, de mesterien főző Johannal és Agnesszel, a lila hajú öreglánnyal, aki magas fokon kitanulta, hogyan lehet a neten pénzt keresni. Sietniük kell. Még a földi élet pusztulása előtt fel kell kutatniuk és felelősségre kell vonniuk azokat, akik az életüket megkeserítették. Útjuk Svédországból Dánián és Svájcon át Olaszországba vezet, ahol Johan bátyja beosztott diplomataként dolgozik. Közben összefutnak a világpolitika nagy alakítóival, és alaposan felforgatják a nemzetközi diplomáciai életet. Az utazás nem ér véget Rómában, és természetesen semmi sem úgy alakul, ahogy eltervezik... Új könyvében Jonas Jonasson ismét elemében van: elképesztő kalandokba sodorja szeretnivaló hőseit, és gondoskodik róla, hogy olvasói a nevetéstől könnyes szemmel szembesüljenek jelenkorunk történelmével.