Elérkezünk a film már papíron kiszámított csúcspontjához, papa és kislánya a tévéjük előtt ül, és videón nézik együtt a számukra legszeretettebb nőt, ahogy szoptatja újszülött gyermekét. Önkéntelenül szakad ki a kérdés a kislányból, `Anya mikor jön haza?` `Anya már nem jön haza, a mennyországból figyel minket.` Majdnem csettintek. Remek. Tökéletes. Nem túl rövid, nem túl hosszú. Érthető, nem megjátszott, giccsmentes, sírni fognak rajta. Tulajdonképpen örülök, ez a riport bizonyára jelentősen emeli majd a nézettséget. Az érzés nem meglepő minden alkalommal erre vár a szerkesztő, olyan pillanatokat akar látni a filmen, amelyek könnyeket csikarhatnak ki a tévé előtt lustán pihegőkből. Aztán lebénulok.Minek is örülök én? Mitől megy fel bennem az adrenalin szintje? Mire nézek és úgy, mint egy jól sikerült cip&ő felsőrészre? Egy ember haláláról van szó, egy asszonyéról, akit kegyetlenül elszakított az elmúlás a szeretteitől. Nem az ötletes riporter fantáziájának megmutatkozása ez, hanem a valóság. A VALÓSÁG, aminek nem lesz vége, amikor az utolsó kép is lefut a riportból.

A magyarországi Raiffeisen Bank Rt. 2000 őszén költözött új, Dunaparti székházába. Az építészeti díjat is nyert épület lehetőséget adott arra, hogy falai között a Bank kortárs magyar képzőművészeti alkotásokból egy tudatosan szerkesztett gyűjteményt helyezzen el. Munkatársaink műteremről műteremre járva, művészettörténészek segítségével választották ki és vásárolták meg azt a több mint száz festményt, grafikát és kisplasztikát, melyek együtt joggal nevezhetők tekintélyes képzőművészeti magángyűjteménynek. Ügyfeleink és munkatársaink hamar megkedvelték ezeket a műveket és alkotóikat, akikkel a gyűjtemény létrehozása óta a Raiffeisen Galéria kiállításai révén is folyamatos a kapcsolatunk. A gyűjtemény kezelése, bővítése mellett a Raiffeisen Bank további tárlatok és művészeti kiadványok létrejöttének elősegítésével is jelen van a kortárs magyar művészet helyszínein, és ily módon a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a magyar kultúrát. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy Bankunk gyűjteményét ne csak ápoljuk, hanem e kötettel minél szélesebb érdeklődő közönségnek is bemutassuk. Szerencsésnek érezzük magunkat, hogy ilyen alkotások környezetében végezhetjük munkánkat, és szeretnénk, ha örömünkben Önök is osztoznának. (Dr. Felcsuti Péter)

Glikl Hameln zsidó kereskedőasszony német földön élt a 17. és 18. század fordulóján. Hamburgban született és a lotaringiai Metzben hunyt el. Jiddis nyelven írott emlékiratai (melyet a nagy tudós Kaufmann Dávid adott ki 1896-ban Majna-Frankfurtban) a még nem asszimilálódott zsidó polgárság életének alapvető dokumentumai. A memoár a világ számos nyelvén megjelent már, magyarul pedig most lát először napvilágot. Glikl asszony Európa északi és középső részén tevékenykedett, mely térséget Askenáznak nevezték. Rendszeresen járt Frankfurtba, Lipcsébe, Braunschweigbe, a kor legjelentősebb vásáraira, északon Koppenhágáig, északkeleten Danzig és Settin városokig, keleten Prágáig, délkeleten Bécsig, nyugaton Amszterdamig, délnyugaton Metzig jutott el. Ebben a német kereskedelmi szférában folytatott tevékenységét írja le legrészletesebben a gyermekei számára készített, bensőséges hangulatú memoárban. Emellett persze megismerjük írásából a zsidó polgárság életmódját, ünnepeiket, házassági szokásaikat és a korabeli élet számos érdekességét.

A jugoszláv helyzet megértéséhez sokoldalú vizsgálódásra van szükség (ha meg lehet érteni egyáltalán...). Szlavoljub Gyukics szerb újságíró ebben a könyvében elsősorban a személyiség szerepét vizsgálja: arra keres választ, hogy a párt- és államelnök Szlobodan Milosevics, valamint felesége, állandóan változó vezetői gárdája milyen szerepet játszott a délszláv népek sorsának alakulásában, Jugoszlávia felbomlásában. Gyukics politikai pamfletje óriási tényanyagot dolgoz fel, s azt módszeresen, szellemesen, olvasmányosan tárja elénk. Nem mehetünk el az események mellett érzéketlenül, hiszen tőlünk néhány száz kilométerre történtek az ezredvégi Európához nem méltó események. Az sem véletlen, hogy Szlobodan Milosevics az egyetlen mai államfő, akinek a hágai Nemzetközi Bíróság előtt kell felelnie tetteiért.

Penny Sparke a londoni Királyi Művészeti Főiskola Formaművészet-történeti részlegének igazgatója. A 20. század - egyebek között persze - a formaművészet évszázada volt. Ez egy olyan összefoglaló képes album, amely valamennyi irányzatot és az ismertebb művészeket bemutatja. A könyv fő erénye, hogy a kronológiát követve az art nouveau-tól a posztmodernig, stílusok alapján mutatja be a formaművészet fejlődését. A legtöbb formaművész az anyagok és a tárgyak széles választékával foglalkozott, így a könyv is tárgyak széles skáláját mutatja be a telefontól a textilekig, az edényektől a számítógépig. A gyűjtők és a téma iránt érdeklődők különösen hasznosnak fogják tartani azoknak a gyártóknak felsorolását, akik a könyvben tárgyalt mesterek műveit készítik, illetve a formaművészeti anyagot kiállító múzeumok és gyűjtemények listáját.

Kakuk György jogot végzett, tagja volt a nemzeti kerekasztal-tárgyalások büntetőjogi albizott-ságának. 1989-től a Mai Nap, majd a Kurír újságírója, 1992-től a Magyar Televízió és a Ma-gyar Rádió munkatársa. 1995- től mindkét intézménynél külpolitikai szerkesztő. 1998- tól a TV2 koszovói kiküldött tudósítója, majd az EBESZ diplomatájaként tartózkodott a térségben. Keveset tudunk arról, mi történt pontosan országunktól délre. A napi híreket persze ismerjük, de a helyzet bonyolultsága miatt nehezen áll össze egységes képpé a sok esemény. Kakuk György egy évet töltött Koszovóban, abban az időszakban, mikor a Jugoszlávia elleni NATO- támadás is zajlott. Kakuk sokat beszélgetett vezetőkkel, főtisztekkel, egyszerű albán és szerb emberekkel. Az együtt élő népek közti gyűlölet okát kutatta a beszélgetések során, ezt egé-szítette ki történelmi, etnikai magyarázatokkal.

A magunk mögött hagyott évszázad óriási változásokat hozott az emberiség életkörülményeiben, s ebben döntő szerepe volt a természettudományos gondolkodás fejlődésének és a technikai haladásnak. A közlekedés, a gyógyászat és a kommunikáció rohamléptekkel fejlődött. A világegyetem megismerése során megszűntek a határok, akár kifelé a világűrbe, akár befelé az anyag belsejébe irányult a kutatás. Könyvünk bemutatja az autózás, a repülés, az űrkutatás fejlődését, a számítógép diadalútját, az atomenergia felhasználását, a DNS szerkezetét, a klónozás és a szervátültetés rejtelmeit, a mobiltelefon áttörést, a környezetvédelem problémáit, a világháló hasznát és még számos más olyan eredményt, melytől életünk keretei mások lettek, mint elődeinkéi voltak. Ismerjük meg a részleteit annak, hogy szüleink, nagyszüleink, dédszüleink életében milyen változásokat hozott az elmúlt évszázad!

Ez a könyv nem egy útikalauz és nem is egy országot bemutató fotóalbum. Ez inkább egy meghívás, egy sorozatos találkozásra. Ebben az országban rengeteg látni-, tapasztalni-, érezni-, élvezni-,enni-, inni-, egyszóval `átélnivaló` van. A kötet kétnyelvű, a szöveg angol és német nyelven kíséri a képeket.