A könyv az első kísérlet egy társadalomtudós részéről arra, hogy átfogóan elemezze a cigányoknak (romáknak), Kelet-Európa legkiterjedtebb etnikai kisebbségének korszakos problémáit, kapcsolatrendszerét a térség államaihoz és társadalmaihoz. A szerző összehasonlító elemzéssel vizsgálja a cigányság társadalmi-gazdasági és politikai marginalizálódását, illetve a hatalom hozzájuk való viszonyát hét évszázad és hét kelet-európai ország történetében. Rávilágít azokra az okokra, miért kerültek a romák állandóan a társadalmi, gazdasági és politikai hierarchia legaljára - tekintet nélkül a történelmi korszakra és földrajzi elhelyezkedésre. Zoltan Barany megmagyarázza, miért él bizonyos nosztalgia számos romában a szocialista korszak iránt: a posztkommunista társadalmi-gazdasági átalakulás végzetes következményekkel járt a romák életfeltételeire az elmúlt évtizedben. Bemutatja a cigányság politikai mobilizálódásának következményeit, a nemzetközi szervezetek és a cigányszövetségek kormányokra gyakorolt hatását. A magyarországi romák politikai aktivitását illetve a rendszerváltás utáni magyar kormányok cigánypolitikáját a leginkább elismerésre méltóak közé sorolja a szerző, aminek annál nagyobb az értéke, mivel (az egész közép-kelet- európai térség jó ismeretében ugyan, de) jelentős távolságból, Amerikából foglalja össze a cigányság történetét, társadalmi problémáit. Az úttörő jelentőségű szociológiai, politológiai munka nagy hatással lehet a politológusok, szociológusok, történészek, etnikai kérdésekkel foglalkozók - mind a roma, mind a nem roma értelmiség - munkájára, de az érdeklődő nagyközönség figyelmére is joggal számíthat.