A tizenkét elbeszélést tartalmazó kötet feltárja előttünk az elmúlt évtizedek egyik legmeghatározóbb filmrendezőjének titkait, és sajátos humorával fűszerezett, valósággal keveredő álomvilágába repít bennünket. Olyan életrajzi töredékeket tesz közzé, amelyek Almodóvar alkotásaiban sajátos egésszé álltak össze. A kötet igazi csemege mindazok számára, akik szívesen megismernék a madridi La Movida kulturális mozgalom egyik kulcsfigurájának mozgatórugóit, illetve azt a spanyol művészeti hátteret, amely mind a mai napig meghatározó. ,,Nem az volt a szándéka, hogy emlékiratokat közöljön, és azt sem szeretné, ha más írná meg az életrajzát; pusztán papírra vetette azokat a töredékeket, melyek egyfajta forgatókönyvalapot képeztek, és egy titkos bőröndben lapultak, és ebbe mi most betekinthetünk. Mindezek segíthetnek megismernünk és megértenünk Pedro Almodóvart, az embert." - Jaume Bonfill, a Reservoir Books irodalmi igazgatója Részlet ,,Egy jó forgatókönyv szerzője képes (és hivatott is) jó regényt írni, gondolhatnánk. Azt hittem, ez csupán idő kérdése; hogy meg kell érni, tapasztalatokat kell gyűjteni, tehetséggel, megfelelő látásmóddal és saját világgal kell bírni hozzá. Ám annak ellenére, hogy azt hiszem, mindennek birtokában vagyok, lassan rájöttem, hogy csak áltatom magam. Jó forgatókönyvet írni nem egyszerű dolog: sok idő és magányos óra (valamint narratív ravaszság) kell hozzá, és egy kicsit kíméletlennek is kell lennünk önmagunkhoz. Mindez azonban még nem elegendő ahhoz, hogy egy jó forgatókönyvből jó regény szülessen. Senki sem olyan ostoba, hogy azt higgye, egy jó forgatókönyv jó regényhez is vezet, még kevésbé egy nagy regényhez. Mégis jogos emberi törekvés, amely mellett ki kell állni; ehhez azonban nagyon fontos szempont, hogy ne szeressünk bele a saját munkánkba."

,,Az emberben legyen szép minden" - véli Asztrov a Ványa bácsi második felvonásában. Kijelentése mára szállóigévé vált az oroszul beszélők körében. De hogyan lehet ,,szép" valaki egy olyan országban, ahol korrupció és elnyomás uralkodik? Hogyan dolgozhatja fel ezt a tapasztalatot úgy, hogy még az emigrációban, de még saját lánya előtt sem beszél róla? Új regényében Sasha Marianna Salzmann a nagy változások koráról mesél az ukrán földön megélt peresztrojka ,,húsdaráló" korszakától a mai Németország hétköznapjaiig. Arról, hogyan hullanak szét rendszerek, és hogyan szippantják be az események az embereket. Négy nő életútját követve, Salzmann időben és térben a nemzedékek kibogozhatatlan összefonódását mutatja be - erős írói képekben, nagyfokú empátiával és lehengerlő intenzitással. A regény fordítását a Goethe Intézet támogatta.

Az első magyar jógaiskola története az indiai Madrászból és a Haich család balatonvilágosi villájából indul. Yesudian és Erzsébet két egymás mellett futó életútja egy sorsszerű találkozáskor Budapesten fonódik egybe, az 1930-as években. A jómódú családból származó képzőművész és spirituális gondolkodó, Haich Erzsébet ekkor már az óegyiptomi misztika beavatott ismerője, aki teozófiai előadásokat is tart, a fiatal Yesudian pedig főiskolai hallgatóként a jógát népszerűsíti választott hazájában. A második világháború árnyékában különleges vállalkozásba fognak: jógaiskolát alapítanak. Az órákat Erzsébet tágas és napfényes budai műtermében tartják, ahol professzorok, hercegek, munkások és művészek együtt végzik a fizikai ellenálló-képességet fejlesztő és a tudat összpontosítására szolgáló gyakorlatokat. A háború éveit követően az új hatalom nem nézi jó szemmel a jógakör működését, így Erzsébet és Yesudian emigrációba kényszerülnek, a magyar jógaiskola megszűnik. Ám tanítványaik továbbra is titkos összejöveteleket tartanak, hogy követni tudják, amit a spirituális tanítótól és az indiai jógitól kaptak, a tudat legtisztább forrásához vezető utat, a jóga útját.

Amikor Sissi házassága folytán Ausztria császárnéja lesz, egy szigorúan szabályozott világba lép be, amelyet merev társadalmi szokások és udvariassági szabályok uralnak. Kitörési lehetőséget csupán hosszú utazásai és a gödöllői kastélyban való időzései nyújtanak, amelyek során kötetlen életvitelt folytathat, és áldozhat legnagyobb szenvedélyének, a szilaj lovas vadászatnak. Sissi korának egyik legjobb és legmerészebb női lovasa - nem létezik olyan vizesárok, amely túl széles, olyan akadály, amely túl magas volna számára. Bay Middleton, a lóversenyeken is induló, legendás hírű vadászlovas azonban nem csak lovaglótudásáért csodálja a császárnét. Egyik gödöllői tartózkodása alatt a császárné meghívja magához a lovaglást és a vívást is magas szinten űző unokahúgát, Marie Wallerseet. Sissi szabadabb önmagát látja unokahúgában, és hamar a bizalmába fogadja. A tizennyolc éves Marie császári nagynénje bűvkörébe kerül, és szívesen asszisztál neki, amikor Erzsébet szenvedélyes lovasként és a végzet asszonyaként lép fel rajongó környezete előtt. Hamarosan azonban Marie is vonzóvá válik, főleg az ifjú arisztokraták szemében. Sissi, aki megszokta, hogy mindig a figyelem központjában áll, elhatározza, hogy férjet keres Marie számára. ,,Szélesvásznú film gondolatban." - Denis Scheck, irodalomkritikus, újságíró, a német ARD csatornán vetített, Druckfrisch könyvajánló műsorvezetője

A testvéri kapcsolatok nehézsége: ketten (hárman, négyen, öten stb.) vagytok, ugyanazoktól a felmenőktől, mégis óriási a különbség. A helyzet bonyolódik, ha más égtájakra sodor benneteket az élet, főleg ha a vasfüggöny két oldalára, össze sem hasonlítható anyagi helyzetbe. A vétkeket, bűnöket és erényeket törli a halál. Kár, hogy erre csak a temetés után döbben rá a túlélő. Hogy a halott mire jön rá, arról nincs megbízható forrásunk.

A MARS GYARMATOSÍTÁSA, ÖNVEZETŐ AUTÓK, AGYBA ÜLTETETT CHIPEK ELON MUSK: ZSENI VAGY SZÉLHÁMOS? Manapság már nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Musk-jelenséget. Elon Musk felvásárolja a Twittert, mer nagyot álmodni, és azzal kecsegteti az emberiséget, hogy hamarosan elhagyjuk a Földet, irány a Mars! Néhány év alatt megvetette a lábát a jelenkori tudomány valamennyi kiemelkedő területén. Forradalmasítja az űrszektort a SpaceX-szel, a mesterséges intelligencia szószólója, a számítógép és az agy közvetlen összekapcsolásával át akarja alakítani az idegtudományt, és vezető szerepet játszik a kriptovaluták fejlesztésében. De vajon létezik-e összefüggő tudományos gondolat e mögött a hatalmas innovációs kuszaság mögött? Melyek azok a fontos technológiai, biológiai, informatikai alapelvek, amelyeket Musk mindinkább háttérbe szorít? Melyek azok a problémák, amelyek felett Elon Musk átsiklik, mert azok akadályoznák jövőbe vetített látomásait? Olivier Lascar tudományos újságíró alaposan kielemzi a csúcstechnológiai világ legfelkapottabb személyiségének terveit. Részlet 2019. július 16-án San Franciscóban, az új technológiáknak szentelt eseményen Musk végül elárulta, mi jár a fejében. Jelen esetben az, hogy mikrochipet ültessen be emberek koponyájába. A miniatürizálás apró ékkövét, amely több mint háromezer mikroelektródájával csatlakozna az agy felszínéhez, vagyis az agykéreghez. Mi célból? A vállalkozó szerint azért, hogy ,,létrehozzunk egyfajta szimbiózist a mesterséges intelligenciával", és a technológiával ,,feljavított" embereket ne múlja felül az MI. ,,Képesek vagyunk egy teljes agy-gép interfész létrehozására", lelkendezett Musk. Az elképzelés lényege az, hogy az egyes elektródák az agyhoz csatlakoztatva képesek rögzíteni a rajtuk áthaladó elektromos jeleket. Ezt az információt egy erre a célra kifejlesztett algoritmus dekódolhatja, majd felhasználható lesz egy számítógép vagy gép vezérlésére. Így lehetne gondolat útján működtetni egy okostelefont vagy egy kerekesszéket. De ez még nem minden! A Neuralink implantátumával gyógyítani lehetne az idegrendszeri betegségeket is. Hiszen ha az implantátum képes az agyból érkező jelek fogadására, akkor jelek küldésére is. Ezért képes kiküszöbölni a pszichiátriai betegségekben vagy mozgásszervi fogyatékosságokban szerepet játszó neuronális működési zavarokat. Ez lenne a rövid távú program. De Musk természetesen messzebbre tekint. San Franciscóban kifejtette: az a cél, hogy az implantátumok rendkívül biztonságosak legyenek, és korrekciós műtéttel beépíthessék azokat például olyan emberekbe, akik kognitív (megismerési, információfeldolgozási és gondolkodási) képességeiket szeretnék növelni. Nyelvtanulás pillanatok alatt? Hihetetlen ígéretek - amelyeket a következő oldalakon tárgyalunk -, de Elon úgy véli, hogy nagyon gyorsan valóra válnak: a neurális csipkét, ezt az elképesztő lehetőségeket rejtő technológiát ,,reményeink szerint a jövő év vége előtt beültethetjük egy emberbe". Szerzőről A mérnöki végzettségű Olivier Lascar jelenleg újságíróként dolgozik, 2012 óta a Sciences et Avenir című népszerű tudományos magazin főszerkesztője.

Az ünnepek ünnepére szánt kötet szüleink, nagyszüleink karácsonyainak világát idézi meg. Ezúttal a magyar és a világirodalom nosztalgikus, békebeli hangulatú novelláiból válogatott a szerkesztő, Papp Sándor Zsigmond. A kötetbe bekerültek többek között Andersen, Csehov, Dosztojevszkij, Rilke, Gion Nándor és Erdős Virág művei. Az ünnep mindenkié, legyen az olvasás ajándék!

,,Brilliáns, szívfacsaró könyv, amely egyetemes és időtlen leckét ad az információ - és a dezinformáció - hatalmáról. Megakadályozható a tömeggyilkosság azzal, ha kimondjuk az igazságot?" - Yuval Noah Harari 1944 áprilisában Rudolf Vrba egyike volt azon keveseknek, akiknek sikerült megszökniük Auschwitzból. A szabadulás mellett az volt a célja, hogy a világ elé tárja az igazságot a haláltáborról, és figyelmeztesse az európai zsidókat - leginkább a magyarokat - arra, hogy mi vár rájuk a vasútvonal másik végén. Fogolytársával, Fred Wetzlerrel részletesen kidolgozták a szökést, hegyeket másztak meg, folyókon keltek át, németek golyói elől menekültek, míg végül Szlovákiában tollba mondták a leleplező igazságot Auschwitzról: egy minden részletre kiterjedő jegyzőkönyvet, amely végül Franklin Roosevelt, Winston Churchill, sőt magának a pápának is a kezébe került. Mégis csupán alig néhányan hallgattak a figyelmeztetésre, melyet Vrba - mindössze tizenkilenc évesen - élete kockáztatásával tárt eléjük. Egyesek képtelenek voltak elhinni a benne leírt borzalmakat. Mások jobbnak láttak hallgatni. Vrba kétszázezer zsidó megmentésében működött közre - de haláláig hitte, hogy ez a szám lehetett volna sokkal több is. Jonathan Freedland elismert újságíró és bestsellerszerző Rudolf Vrba, egy zseniális, de zaklatott elméjű ember, egy tehetséges ,,szabadulóművész" történetét meséli el, aki már tizenévesen megértette, hogy az igazság és hazugság közötti különbség életet vagy halált jelenthet. Rudolf Vrbának Anne Frank, Oskar Schindler és Primo Levi mellett a helye, olyanok között, akiknek története alapvetően formálta azt, ahogyan ma a holokausztot látjuk. Jonathan Freedland a Guardian publicistája és korábbi külföldi tudósítója. A BBC Radio 4 kortárs történelmi sorozata, a The Long View műsorvezetője, közéleti podcastokat vezet, 2014-ben elnyerte az újságírók Orwell-díját. Tizenkét könyv szerzője, kilenc ezekből thriller, amelyeket nagyrészt Sam Bourne álnéven jegyez.

Zalán Peti egy szűkös mezővárosi panellakásban él az édesanyjával. Iskolatársai zaklatása elől a könyvekbe menekül, és arról álmodozik, hogy egyszer író lesz - csakhogy hiányzik számára az igazi téma, a valódi nagy kaland. Egy váratlan telefonhívásnak köszönhetően az előtte álló nyarat a varázslatos Egerben töltheti. A város felfedezése közben ismerkedik meg Tündével, akivel különös rejtély nyomába erednek: egy városi legenda szerint Gárdonyi Géza egyik ismeretlen kézirata máig ott van elrejtve valahol Egerben. Valóban létezik a titokzatos Gárdonyi-kézirat, vagy csak kitaláció az egész? Képes-e Tünde és Peti feltörni mind az öt pecsétet, amely a rejtély megoldásához vezet? Vajon csak ők tudnak a titokról, vagy vannak mások is, akik rátennék a kezüket az értékes régiségre? Bíró Szabolcs népszerű ifjúsági regénye az első kaland és az első szerelem története, amely egyszerre szól egy agyafúrt művészettörténeti nyomozásról és egy zárkózott fiú emberré válásáról. Horváth Ildikó illusztrációival.

Nyárutó van. Vonat száguld egy svéd kisváros felé. A kocsikban egy válságban lévő házaspár, egy elvált apa a kislányával, valamint egy nő utazik, aki elhunyt anyja titkait kutatja. Mindannyian Malma állomás felé tartanak, de maguk sem tudják még, mi várja őket ott, sem azt, hogy ez milyen hatással lesz a további életükre. A neves svéd szerző, Alex Schulman (A túlélők) a rá jellemző pontos, precíz stílusban olyan történetet alakít, akár egy időn átszáguldó vonat: minden fejezet külön kocsi, ami kapcsolódik a következőhöz. Az állomás érzékeny és mégis erőteljes regény családi titkokról és igazságtalanságokról, amelyek generációkon keresztül öröklődnek - mindemellett pedig izgalmas hajsza az agyonhallgatott családi múlt rejtélyeinek feltárásáért. Alex Schulman (1976) svéd író, újságíró, blogger és rádiós, magasan jegyzett és az egyik legnépszerűbb szerző Svédországban; a nemzetközi ismertséget a magyarul is megjelent A túlélők című regénye hozta meg számára.