,,Aki ismer, az tudja, hogy mennyire fontos nekem az utazás. Legszívesebben magamhoz ölelném az egész földgolyót. Igyekszem, amíg csak élek a legtöbb helyre eljutni, és a legizgalmasabb kalandokat megélni, legyenek bár délen, északon, keleten vagy nyugaton. Bárhol is járok, mindig a sűrűjét keresem a helynek. Szeretem közvetlen közelből megismerni a régió kultúráját, az emberek arcát és érzéseit. Ehhez persze egy all inclusive, ,,kötött programos" utazás, egy ötcsillagos hotel vagy egy tengerparti ,,üdülő-rezervátum" alkalmatlan. Nyilván annak is megvan a maga szépsége. Viszont én a passzív pihenés helyett a füstös kocsmákban, helyiek által látogatott partokon és kifőzdékben, tömegközlekedve vagy motorozva a város forgatagában érzem igazán elememben magam. Ez a könyv is ezt az oldalát mutatja a világnak. Azt a szeletet, amit én fedeztem fel belőle saját magamnak, és most megoszthatom másokkal. Hátha kedvet csinálok ezzel a - fényképeken, kisfilmeken, párbeszédeken és naplóbejegyzéseken keresztül vezető virtuális kalandtúrámmal - a bemutatott helyekhez, és ha csak egy ember is az utazás általam favorizált, spontánabb módját választja, már megérte ez a vállalkozás."

Ha a Zélet célja ott van az orrunk előtt, a hozzá vezető út vajon mér a matekdogákon, a suliúszáson, az iskolai szívatásokon és a bűzlő öltözőkön keresztül vezet? Én aszondom, a Zélet célját elérni tökre nem egyszerű...

,,Parfitt az angol Indiana Jones" - The Wall Street Journal 2500 éve nyoma veszett a Szövetség Ládájának. A legtöbben úgy vélték, a frigyláda nem több puszta legendánál - egészen mostanáig. Mózes törvénytábláit - a Biblia szerint - az isteni erővel bíró frigyládában tartották. Zsidó és muszlim hívők egyaránt úgy hiszik, a földkerekség legszentebb tárgya hirtelen és nyom nélkül tűnt el 2500 évvel ezelőtt Salamon király templomából, hogy az emberiség örökre szem elől tévessze. Az elveszett frigyláda fordulatos történet, olyan, mint egy izgalmas detektívregény. Az elismert tudós-kalandor, Tudor Parfitt húsz éven keresztül járta a világot a szent tárgyat keresve. Megfordult a Közel-Keleten, a csendes-óceáni térségben és Afrikában is követte a frigyláda nyomát. Az oxfordi és jeruzsálemi könyvtárakból szerzett információi a Limpopo vidékén élő rejtélyes afrikai törzsekhez vezették. A professzor maga kreálta frigyláda-elméletét a modern genetikai módszerek megdöbbentő eredményei is alátámasztották, mikor megtalálták az úgynevezett Mózes-gént... Voltak, akik mindenáron szerették volna megakadályozni, hogy a frigyláda valaha is előkerüljön - kalandos útja során Parfittot megpróbálták tőrbe csalni, volt, hogy rálőttek, és kis híján emberrablók áldozatává vált. Sokan próbálkoztak - ők mégsem jártak sikerrel. Parfitt professzor két évtizeden át követte álmát, és kalandos kutatása végén rálel egy múzeumban porosodó tárgyra...

A fiatal történészhallgató, Mira, házi dolgozata írása során egy rejtélyes mintázatú terítőt lát meg egy régi újság fényképén. Barátjával, a művészettörténész Berdissel próbálja megfejteni a furcsa szimbólumok jelentését. A nyomok egy titokzatos társasághoz vezetnek, akik a 18. század végén a határ menti városban, Tirpében, egy leányneveldében próbálták meg értékes tudásukat megőrizni a nyilvánosság elől - miközben titkosügynökök, császári kémek, és dőzsölt vállalkozók jártak nyomukban. A két bölcsész a kutatás során egyre sötétebb történetekre bukkan, miközben úgy tűnik, valakinek még most is nagyon fontos, hogy a titkok rejtve maradjanak...

A regény hősnője Jo Cerbone, a harmincas éveiben járó, egyedülálló nő, aki könnyed, fiatalos stílusban, nem kevés öniróniával fűszerezve tárja elénk életének történetét. Az események középpontjában látszólag a családi vállalkozás, Louie Olasz Étterme áll, amit egy gyerekkori ismerős mindenáron tönkre akar tenni. A sok-sok megpróbáltatás közepette a családtagoknak rá kell ébredniük, mennyit jelent az összetartozás, és meg kell tanulniuk, hogy ez a hatalmas erő nem gátja az igaz szerelem keresésének és az egyéni életcélok megvalósításának. A jóízű ételek leírásaitól az embernek kedve támad kirohanni a konyhába megfőzni Louie híres húsgombócát - ehhez a regény végén található olasz receptgyűjtemény is segítséget nyújt.

Rose Redgrave egy autóbalesetben majdnem életét veszti, ám nem akármilyen lehetőséget kap: visszatérhet a klinikai halál állapotából, cserébe egy titkos társaságnak kell dolgoznia, mely a Föld megmentéséért küzd, nem éppen válogatott eszközökkel. Legelőször egy iskolát kell elvégeznie, mely inkább hasonlít elitkommandós-képzőre, mintsem jósneveldére, ám a nagyszájú és remek humorú Rose a legelképesztőbb helyzetekben is feltalálja magát, és megoldja a legszövevényesebb ügyeket is. Az új környezetben pedig rájön: végre van értelme az életének, s nem csupán cél nélkül sodródik; ezen kívül megtudja, miért övezte annyi titok születésének körülményeit, és nem utolsó sorban a régen várt szerelem is megérkezik...

Volt egyszer egy Hector nevű pszichiáter... Előző utazásai során már rálelt a boldogság kulcsára, később a szerelem titkait is megfejtette, pácienseit azonban továbbra is aggasztja valami: mégpedig az idő múlása. Egyeseket az nyomaszt, hogy az idő túl gyorsan telik, mások addig halogatják a nagy döntéseket, míg túl késő nem lesz. Vannak, akik mindig sietnek valahova, mintha csak egy óra ketyegne a testükben, és olyanok is, akik mindent megtesznek, hogy örökre fiatalok maradjanak... Hector lelkiismeretes, és ezért szeretne segíteni mindenkin, no de hogyan? Hát úgy, hogy ismét nekivág az útnak! Az utazások során Hector megérti, hogy viszonyulnak az emberek az időhöz - persze azért az sem árt, hogy híres filozófusok munkáit olvassa a hosszú repülőúton. És ahogy az lenni szokott, megint a legkülönfélébb emberekkel találkozik: egy öreg tibeti szerzetessel, egy régi jóbaráttal, egy inuit sámánnal, de még fiatalkori szerelmét, a bájos kínai Jing Lit is viszontlátja... Francois Lelord gyakorló pszichiáter, a Hector utazása és a Hector és a szerelem titkai könyvek világszerte ünnepelt szerzője. A sorozat legújabb kötete legalább olyan szórakoztató és tanulságos, mint a trilógia első két része.

Justin Hitchcock, a jóképű, ámde morózus, amerikai művészettörténész még nem lábalt ki a válása okozta sokkból; kiábrándultan és depressziósan éli napjait. Dublinban tart előadást, amikor rábeszélik, hogy vegyen részt egy anonim véradáson. Joyce Conway, a harmincas évei elején járó, rossz házasságban élő ír fiatalasszony balesetet szenved, és csak vérátömlesztéssel sikerül megmenteni az életét, de még így is elveszíti azt, amire a világon a legjobban vágyott: a kisbabáját... Amikor Joyce magához tér, úgy érzi, mintha valaki a testébe költözött volna: más álmait álmodja, más emlékeire emlékszik, és ez a különös idegen segít neki abban is, hogy túljusson saját fájdalmán. Gyökeresen megváltoztat maga körül mindent, idős édesapjához költözik, és már csak abban biztos, hogy megmagyarázhatatlan lelki kapocs köti össze az ismeretlen férfival. De vajon hogyan jut Justin nyomára, hogy megköszönje neki az életét? Cecelia Ahern ötödik regénye ismét bővelkedik meglepő fordulatokban, mesés hangulata minden pillanatban magával ragad - a szív legsötétebb zugaiba is elérhet a fénysugár!

Multikulturális társadalmunkban ma már a szülőföldünkön való eligazodáshoz is elengedhetetlenek a világ vallásaira vonatkozó ismeretek. Mi a vallás? Melyek a világvallások? Mik a különböző vallások legfontosabb tanításai és szertartásai? Hogyan élnek, akik e hitek szerint élnek? A gyönyörűen illusztrált, olvasmányos kötet izgalmas kulturális utazásra hív, bemutatja az új vallási mozgalmakat is, és elfogulatlan szemléletével az eltérő vallású közösségek békés egymás mellett élését hirdeti.

Újabb kisregény a népszerű színész tollából 1903-ban járunk. Jeremy Webb, az amerikai hegedűművész idegösszeomlást kap a színpadon. A zenekar egy németországi pihenőhelyre küldi, ahol összetalálkozik egy gyönyörű, de nagyon visszahúzódó és olykor határozott nővel. A hegedűművész nem bír magával, és elkezd flörtölni a fiatal nővel. De vajon hová vezet a flört egy halálosan beteg nő esetében?