A kissé önbizalom-hiányos Jane Alcott a nagyvárosi szinglik táborát gyarapítja. Kissé belefáradt már a vakrandikba az olyan férfiakkal, akik heverőt tartanak a furgonjuk hátuljában. Jane kettős életet él: nappal a belevaló Seattle Chinooks hokicsapatáról - elsősorban hírhedt kapusukról, Luc Martineau-ról - tudósít, éjszaka ír: álnéven ,,Cicamaca" botrányos kalandjait szövi... és indítja be minden férfiolvasó fantáziáját. Amióta az eszét tudja, Luc megszállottan dolgozik a sikerért. Még csak az kéne, hogy egy éles nyelvű, tenyérbe mászó újságírónő vájkálni kezdjen a múltjában és feldúlja az életét! De amint a szürke kis nő lecseréli fekete ruháit egy lélegzetelállító vörös estélyire, Luc rájön, hogy Jane-ben több rejlik, mint az első látásra gondolta. Lehet, hogy itt az ideje kockáztatni. Lehet, hogy itt az ideje, hogy kiderüljön...

A regény főhőse egy tehetséges fiatal művészettörténész, aki itáliai tanulmányútján képhamisítási bonyodalomba keveredik. Vele akarják ,,tudományosan hitelesítetni" hogy a montemaggiói várkastély pincéjében elhelyezett, frissen restaurált képeket Ambrogio de Predis, Leonardo da Vinci kortársa festette a kastély hajdani tulajdonosairól, a Galleraniakról. Érdy Loránd, aki éppen Leonardóval és körével foglalkozik, nem teljesen gyanútlan, mégis majdnem kelepcébe esik. A friss kézjegy, a különböző eredetre valló stíluseltérések nyugtalanítják, de képtelen arra, hogy a kastély új tulajdonosával, a nagy formátumú szélhámossal saját erejéből szakítson, s visszatérjen korábbi munkájához, a fegyelmet és aszkézist igénylő tudományos kutatáshoz. Végül szigorú és példás emberségű professzora az újságok reklámcikkeiből értesül a gyanús kalandról, s leutazik Olaszországba, hogy tehetséges tanítványát megmentse a tudománynak. A lombard kastély-t, mely 1941-ben jelent meg először, nemcsak a művészettörténeti ,,rejtvényfejtés" logikája és izgalma teszi érdekessé, hanem a tudomány becsületét és a saját jövőjét kockáztató főhős vívódása és belső drámája is.

A trilógia első kötetében (A vérző Hold szerelmesei) a hytannicai Alera hercegnő apja parancsára feleségül megy az arrogáns Seldorhoz, pedig esküdt ellenségébe, a cokyriai Narianba, a rejtélyes és kiszámíthatatlan idegenbe szerelmes. Seldorból jó király válik, de Alera még mindig Nariant szereti. A háború pusztító erejű, és Alerának meg kell tanulnia erősnek mutatkozni, bátorítani a népet, megvédeni a családját és a barátait. Amikor a cokyriaiak elözönlik az országot, a királyi család a hegyekbe menekül. Seldor súlyosan megsebesül, és hogy megmentsék alattvalóikat, a királyi pár kénytelen tárgyalni a gonosz hadúrral. A találkozóra Alera királynőnek kell elmennie, ahol nemcsak a hadúrral, hanem Nariannal is találkozik és fény derül a cokyriaiak varázslatos erejének titkára, és magyarázatot kapunk arra is, hogy mi történt Londonnal, Alera testőrével és hű barátjával, mi volt az a félreértés, ami miatt száműzték Hytannicából.

A Csábító számok szellemében született könyv ezúttal a fizika rejtelmeibe vezeti be az olvasót. Nem tankönyv, nem is törekszik arra, hogy a fizika minden területét felölelje. Csupán szórakoztató történetek segítségével szeretne néhány fizikai fogalmat az olvasó számára érthetővé tenni, vagy feleleveníteni. Aggodalomra azonban semmi ok. Ez a könyv nem azokkal a fizikai modellekkel foglalkozik, amelyekkel az ősrobbanás vagy a húrelmélet kutatói. A Csábító számokhoz hasonlóan, a szerző most is a hétköznapi emberek számára is érthető fizikai alapkérdéseket boncolgatja, rengeteg humorral, és megdöbbentően egyszerű megoldásokkal.

Új-Mexikói Terület, 1873. Egy idegen támolyog be a sivatagi kisvárosba, Absolutionba: a sivatag közepén ébredt, és semmire sem emlékszik a múltjából. Az egyetlen nyom egy rejtélyes bilincs a csuklóján. Hamarosan rájön, a városka lakói nem szívlelik az idegeneket, és amíg parancsot nem kapnak a vasöklű Dolarhyde ezredestől, egy lépés sem mernek tenni. A város rettegésben él. Absolution azonban csak akkor tudja meg, mi az igazi rettegés, amikor szörnyek törnek rá az égből. Hirtelen a kőrözött idegen lesz a városka lakóinak egyetlen reménye. A szikár és reményvesztett martalóc lassacskán emlékezni kezd, és rájön, hogy a birtokában van egy titoknak, amely esélyt adhat a városnak a földönkívüliek ellen... A Vasember rendezőjének új filmje a 2011-es nyár moziszenzációja, mely a klasszikus westernt ötvözi a sci-fivel, bámulatosan eredeti módon.

Christine minden reggel idegen ágyban ébred fel, egy idegen férfi mellett. Belenéz a tükörbe, és döbbenete tovább fokozódik: egy középkorú nő arca néz vissza rá. Az ágyból időközben előkászálódó férfi minden reggel elmagyarázza neki, hogy ő Ben, a férje, hogy Christine negyvenkét éves, és két évtizeddel ezelőtt egy szörnyű balesetben szerzett fejsérülése miatt képtelen megjegyezni az új emlékeket.<br> Christine mindennap hihetetlen harcot folytat azért, hogy visszaszerezze emlékeit, vagyis rajtuk keresztül önmagát. Kiderül, hogy semmi és senki nem az, mint aminek látszik, így a nyugodt tempójú, visszafogott történet hamar vérbeli thrilleré változik. ...

Egy doboz, benne egy levél, egy arab írás a legendás tuareg királynőről és egy antik ezüst amulett - Isabelle-re ezt hagyja régész édesapja, és figyelmezteti: ne bolygassa a múltat! A londoni adótanácsadó cégnél dolgozó határozott és kemény lány nem tud ellenállni az amulettből áradó erőnek, és Marokkóba utazik. Egy tuareg férfi segítségének köszönhetően szembesül a ténnyel, hogy az amulettbe rejtett írást már csak a sivatag végtelen homokdűnéi között élő nomád tuareg törzsek öregjei tudják elolvasni. A hozzájuk vezető út azonban életveszélyes, hiszen a nomádok évtizedek óta küzdenek kultúrájuk fennmaradásáért, és állandó harcban állnak az állam katonáival. A Szahara forró homokjában Isabelle nemcsak az amulett titkát fejti meg, hanem rátalál párjára, felfedezi valódi származását és hozzájut igazi örökségéhez is. A kötet irodalomjegyzéke <a href="http://kiadok.lira.hu/media/kiadok/athenaeum/szerelemamulett_ir.pdf" target="_blank"><strong>itt</strong></a>.

A nyugalmazott kisvárosi építészmérnök, Tornyai István 72 éves, jó egészségnek örvendő özvegyember éppen házasodni készül. Ám hirtelen agyvérzést kap, és egy kórházi ágyon találja magát, bénán, némán, magatehetetlenül. Lassan felgyógyul, és elhagyja a kórházat, hogy Anna lányáékhoz költözzön. Hamarosan kiderül, hogy Ármin, a legszeretettebb unoka drogozik, sőt nemcsak fogyasztja, de árulja is a kábítószert, és előzetes letartóztatásba helyezik. Úgy tűnik, egyedül a beteg nagypapának nyílik meg a fiú, aki végül gyermekei ellenkezését félresöpörve megteszi azt, amire a család nem képes: nagyvonalú és hősies gesztussal unokája megmentésére siet. De miképp tudná a kamasz fiú meghálálni a nagypapa önfeláldozását, és vajon az idős ember nélkül hogyan tudja életét folytatni a család?

Légiforgalmi irányítók: ők azok a férfiak és nők, akik minden idegszálukat megfeszítve, hatalmas nyomásnak és stressznek kitéve vezérlik a földről a több száz tonnás repülőgépeket. Munkájuk sikerén nap mint nap, sőt akár percenként, ezrek élete múlik. Nem csoda, hogy légiforgalmi irányítónak lenni igazi kiváltság, komoly kiképzésen kell átesnie annak, aki tagja akar lenni ennek az elitklubnak. Nem kevesen véreznek el a különböző szakmai és fizikai rostákon. Csak a repülés igazi szerelmesei tartanak ki a végsőkig. A kötetben a magyar légiforgalmi irányítók egyik nagy öregje, Törőcsik József mesél nem kevés humorral a szakma kulisszatitkairól, a kiképzés hol fárasztó, hol összekovácsoló mindennapjairól, a sikerekről és azokról a pillanatnyi malőrökről is, amelyek akár végzetes katasztrófához is vezethettek volna. Megtudjuk, hogy a szocialista katonai vezetés olykor hajmeresztő helyzetekbe sodorta a magyar légiforgalmi irányítókat, és fény derül arra is, amit repülős körökben már régóta rebesgetnek: hogy mi okozhatta a Malév 1975-ös ferihegyi katasztrófáját...

Michelangelo Merisinek vagy Amerighinek - akit Caravaggio néven ismert meg a világ - kalandos élettörténetét meséli el Passuth ebben a késői regényében. Legfőképp a 16-17. század fordulóján élt festő személyisége, természetének kettőssége érdekelte az írót, aki a korabeli Itálián és Máltán kalauzolja végig olvasóját, megismerteti az ispotályos lovagrend belső életével, és megkísérli megválaszolni a kérdést, hogy kortársai miért tekintettek oly gyanakvón a mára vitathatatlanul elismert festőóriásra.