Tom Hagen, a harctéri tudósítók ünnepelt csillaga nem finnyáskodik, ha egy jó sztoriról van szó. Specialitása a Közel-Kelet országai, riportjai tudósítások a pokolból. De Afganisztánban elhagyja a szerencséje. Hírneve romokban, ő maga pedig kétségbeesetten küzd a visszatérésért. Három évvel később új esély kínálkozik Tel-Avivban, amikor az izraeli titkosszolgálat adatokat játszik át neki. Hagen megragadja a lehetőséget, ám ezzel akaratlanul is halálos láncreakciót indít el... A Breaking News magával ragadó thriller, hátterében egy epikus mondával. A húszas évek végén két család vándorol Palesztinába, egy legendákkal, harcokkal és reményekkel teli új világba, ahol a zsidók, az arabok és a brit gyarmatosító urak elkeseredetten küzdenek egymással az egyeduralomért. A famíliák története generációkon átívelve tükrözi és jellemzi Izrael szédületes fejlődését, egészen napjainkig. Amikor Hagen váratlanul szövetségesre talál Yael Kahn, a fiatal orvosnő személyében, ráébred, hogy sorsa szorosan összefonódott az ország történelmével. De Yaellel az oldalán kezdődnek csak el igazán a bonyodalmak...

Ez a könyv a tiétek. Nem helyettetek oldja meg a problémáitokat, hanem veletek. Csak ti látjátok, hát legyetek őszinték benne! Hisszük, hogy ki lehet mondani azt, ami a szívünket nyomja, és így máris egy lépéssel közelebb kerülünk a megoldáshoz. Segít, hogy ne legyenek elharapott félmondatok, félve elhallgatott és a szőnyeg alá söpört, ott tornyosodó sérelmek. Hogy vissza lehet találni oda, ami miatt egymásba szerettetek, csak annyi minden nehezíti meg azt a legnehezebb társasjátékot, amit úgy hívnak: kapcsolat. Segít, hogy megfogalmazhassátok a gondolataitokat, és el is tudjátok mondani a társatoknak. Hiszen szeretitek egymást, csak olyan sokszor szembesültök azzal, hogy a legnagyobb gond az: ,,Hogyan mondjam el neked...?!"

Lackfi János és Szabó T. Anna virtuozitása a versfogyasztók egyre szűkülő csoportjánál sokkal szélesebb körben volt ismert már eddig is. Azonban most, a legnépszerűbb közösségi portálon, olyan dologba fogtak (ösztönösen és játékosan), ami lavinaként söpört végig a neten, és rántott magával ismert és még kevésbé ismert alkotókat. Ez a #verslavina. Egy ajándékversből kiinduló, majd azt kinövő improvizációs asszociációfolyam, ami nagyon szépen mutatja meg, hogyan is működik az alkotás, kiben milyen válasz születik egy-egy szövegre. Tizenhat szerző - Lackfi János, Szabó T. Anna, Acsai Roland, Botos Máté, Demény Péter, Györe Gabriella, Hartay Csaba, Jónás Tamás, László Noémi, Lázár Júlia, Kiss Judit Ágnes, Kun Árpád,Mesterházi Mónika, Mészöly Ágnes, Molnár Krisztina Rita, Tóth Krisztina - nők és férfiak, férfiakról és nőkről. A nő meg a férfi negyven verse nem csak azoknak igazi csemege (hol önfeledt nevetés, hol könyörtelenül őszinte tükör), akik a negyvenes éveikben járnak, de nekik mindenképp. A nő, ha negyven, Minden egyben. Létét issza Nem vágy' vissza. (Palya Bea) A férfi ha negyven, pont benne van a közepében, és még nem elég idős, hogy a világ dolgait és önmaga gyarlóságait némi rálátással, derűs távolságból szemlélje, viszont már aggódni kezdhet azon, hogy mindjárt itt az idő, mikor önmaga dolgait és a világ gyarlóságát már az újabb körökből kimaradók szomorúságával nézi, mint egy szép reggelt a szanatórium teraszáról. Szóval, gyorsan túl kell lenni rajta... (Lovasi András) A nő, ha negyven... Lehetetlen. (D. Tóth Kriszta)

ELSŐ KATASZTRÓFA: FÉRFIAK Faith Duffy nehéz kamaszkor és nagy pofára esések árán tanulta meg, hogy a szerelemben nem szabad hinni, mégis egy nagyon gazdag és nagyon öreg férfi tökéletes társa lett. A férfi halála után azonban nem maradt neki más, csak a társtalanság és a magányos éjjelek. No meg egy nagy halom pénz és egy profi jégkorongcsapat. Pedig Faith nem is szereti a hokit! MÁSODIK KATASZTRÓFA: SZENVEDÉLY Ty Savage-ot a halálos vonzereje és még halálosabb jobb horga méltán teszi az amerikai és kanadai a hokirajongók kedvencévé. A játékos szeme előtt azonban csak egyetlen cél lebeg: megnyerni a Stanley-kupát. Nagyon nem vágyik rá, hogy egy buta liba keresztülhúzza a számításait. HARMADIK KATASZTRÓFA: SZERELEM Faith és Ty első látásra megutálják egymást, mégsem tudnak szabadulni a másiktól. Egy gyenge pillanatban engednek a kíváncsiságnak, és kiderül, hogy Ty több mint amennyit az izmos test és a profizmus látni enged, és Faith sem az a buta ex-playmate. Viszonyról azonban szó sem lehet, ha pedig még egymásba is szeretnének, az kész katasztrófa lenne!

Az ezredforduló Budapestjén járunk. A harmincéves, kisiklott életű újságírónő a kávéját szürcsölgeti a szerkesztőségben. Főszerkesztője új üggyel bízza meg, hogy bizonyítson: egy hazai korrupciógyanús ügyletet kéne felgöngyölíteni, melynek szálai a Balkánra vezetnek. Miközben a lány egyre mélyebbre ás, egy balkáni gyilkossági ügybe is beleszalad, és saját múltjában is szörnyű titokra lel. A Balkáni árnyak című krimi a társadalom egyik fontos rákfenéjét, a korrupciót járja körül.

Ma már szinte nincs is olyan beszélgetés, amiben ne említenék meg a Facebook, YouTube vagy éppen a lájkolni szavakat. A közösségi média felülete olyannyira mindennapjaink részét képezi, hogy ezen beszélgetünk ismerőseinkkel, nézünk filmeket vagy éppen olvasunk híreket. Mindennapjaink mellett vásárlási szokásainkat is befolyásolják ezek a felületek, vállalkozóként, cégként azonban nem minden esetben a leghatékonyabb módon vagyunk rajtuk jelen. A közösségi média nagykönyve éppen ezért esettanulmányokon és feladatokon keresztül bevezet a közösségi média minden aktuális kérdéskörébe, az oldalak kiválasztásától a trollok kezelésén át a nyereményjátékokig. A szerző, Klausz Melinda 2007 óta foglalkozik közösségi média marketinggel, 2008 óta blogol, élete első Facebook hirdetését pedig 2009-ben hozta létre. Cégét, a Klausz Social Groupot a Magyar Marketing Szövetség 2015-ben két KKV-Marketing Gyémánt díjjal is kitüntette közösségi média marketing megoldásai és eseménykommunikációja miatt.

Tom Pastor negyvenéves, festőművész, és egy nap arra ébred, hogy halott. Ám életének ezzel még koránt sincs vége. A túlvilágon feneketlen sötétség és végeláthatatlan sivatag fogadja. Meg egy piros telefonfülke, amelyben felcsendül egy hang a múltból, és felvilágosítja: neki itt bizony küldetése van. Hősünk elindul hát egy rozsdás Chevy Chevelle-ben, oldalán cserfes segítőjével, Ninával, hogy megtalálja elveszett lányát egy idegen világban, ahol útját nem gátolja sem tér, sem idő, nincsenek országhatárok és nyelvi korlátok, az évszázadok összeolvadnak, az elhunytak pedig egyetlen hatalmas temetőben ropják a haláltáncot. A nagy illúzió hosszú utazás: mintha egy klasszikus road movie filmkockái peregnének a szemünk előtt, tele a valóság és a képzelet sokszínű teremtményeivel. Benyák Zoltán regénye egyszerre meghökkentő és ismerős, édes-bús nosztalgiát ébreszt elveszett gyermekkorunk iránt, felrázva a bennünk szunnyadó álmodozót.

Az igazi tündérmesék nem a nyúlszívűeknek valók. Ezekben a gyerekeket boszorkányok falják fel és farkasok kergetik; a nők kómába esnek vagy éppen gonosz rokonaik áldozatául. Valahogy mégis minden fájdalom és szenvedés megéri, amikor a mese jóra fordul, és boldog vége lesz. Hirtelen nem számít, ha az ember négyest kapott a francia röpdogára, vagy ő az egyetlen lány a suliban, akinek nincs randija a bálra. A boldog vég jóvátesz mindent. De mi van, ha ez mégsem a vége? Delila éppúgy gyűlöli a sulit, amennyire szereti a könyveket. Van is egy nagy kedvence, amivel képtelen betelni. Ha valaki - különösen a népszerű lányok közül - megtudná, hányszor olvasta el újra és újra a könyvtár poros mélyéről előásott tündérmesét, a poklok legmélyebb bugyrába száműznék... örökre. Delila számára ez a mese mégis több papírra vetett szavaknál. Persze ebben is van egy jóvágású (oké, dögös) királyfi, fényűző palota és elvetemült gonosztevő, mégis olyan, mintha valami mélyebb jelentése lenne. Delila egy napon azt is megtudja, mi ez. Mint kiderül, a nem is olyan szőke herceg nemcsak valóságos, de nagyon szemrevalónak találja tizenöt éves olvasóját. Csak hát... egy világ választja el őket egymástól. Így aligha működhet... A New York Times sikerszerzője, Jodi Picoult ezúttal a lányával, Samantha van Leerrel közösen írt klasszikus tündérmesét - egyedülállóan modern hangnemben. Az olvasót rövid úton elvarázsolja egy olyan kamaszlány története, aki kész átkelni valóság és fantázia határán, hogy a legnagyobb veszedelmek árán is ráleljen a boldogságra.

Nagymamák: szüleink szülei, melegszívű asszonykák, akik mérhetetlen türelemmel és bölcsességgel terelgetik unokáikat, tanítanak, vigyáznak ránk, szeretnek. Látjuk bennük édesanyánkat és édesapánkat, leendő önmagunkat, múltat és jövőt. De vajon kik is a mi nagymamáink? Sokfélék ők, de hogy mennyire, azt hadd meséljék el a magyar irodalom legjelesebb képviselői: Örkény István, Mikszáth Kálmán, Ambrus Zoltán, Csáth Géza, Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső, Benedek Elek, Karinthy Frigyes, Kaffka Margit, Móra Ferenc, Bródy Sándor, és a legmodernebb író-nagymama, Pataki Éva.

A Sötét Vadászok birodalmában még a halhatatlan rosszfiúknak is be kell tartaniuk a becsületkódexet: Nem árthatsz az embereknek. Nem szívhatsz vért. Nem lehetsz szerelmes. Néha egy-egy Sötét Vadász mégis azt hiszi, hogy ő a Törvény fölött áll. Ekkor jövök én. Hogy ki vagyok? Az, akitől még a rettenthetetlenek is félnek. Ha megszeged a törvényt, az én haragom sújt le rád. Az én szívemet nem lehet meglágyítani. Könyörtelen vagyok, nincsenek érzéseim. Legalábbis ezt hittem, amíg nem találkoztam egy Sötét Vadásznővel. A neve Danger. Veszély. Ez nem csupán a neve, hanem maga az élete. Nem bízik bennem, de nem hibáztathatom ezért. Egyedül ő tudja, miért jöttem: hogy bírája, esküdtszéke és valószínűleg hóhéra legyek a barátainak. Csak Danger segíthet, hogy néhányuk megmeneküljön. Nélküle mind meghalnak. Dangereuse St. Richard halálos őrület a számomra. Van benne valami, ami feléleszti rég halottnak hitt szívem. De a gonosz elleni harcban az emberiség egyetlen reménye, ha teljesítem a kötelességemet. Ám hogyan tehetném, ha ezzel fel kell áldoznom az egyetlen nőt, akit valaha szerettem?