Kik voltak a kurtizánok, az ágyasok és a szeretők? Vajon a történelem tényleg ismétli önmagát, és mindig volt olyan szexuális vagy szerelmi kapcsolat, ahol a pénz meghatározó szerepet játszott? Vagy nem is mindig a pénz? Esetleg érdekek, vagy csupán az a tény, hogy a későbbiekben megfelelő helyre pozicionálhassuk magunkat? Csillag Lea Cukorvilág című könyve elkalauzol bennünket a török háremekbe, XIV. Lajos idejébe, bemutatja, ki volt a legutolsó magyar kurtizán. A regény történelmi áttekintésen túl bevezet bennünket az igazi sugar kapcsolatok rejtelmeibe. De valójában kit nevezünk sugar daddynek és sugar babynek? Milyen egy valódi sugar kapcsolat? Prostitúció? Valódi szerelem egzisztenciáért cserébe? Fiatalok kihasználása, vagy csupán egy szerződés, ami egy gazdag támogató és egy karrierje elején álló fiatal között jöhet létre? A szerző izgalmas történeteken keresztül mutatja be a sokak által botrányosnak vélt sugar világot.

Karácsony estéjén egy idős férfi vezet a hegyek között. Egyszer csak feltűnik valami az úton a sötétben, a férfinak épphogy sikerül lefékeznie. A kocsi előtt a hófúvásban egy kisfiú áll elkékült szájjal. Őzagancsot visel a fején. Tizennégy évvel később fiatal lány holttestére bukkannak az egyik hegyi tóban. A lány balettruhát visel. A parton egy fényképezőgépet találnak felállítva. A helyszínen előkerül az Oroszlánszívű testvérek című meseregény egyik kitépett lapja. Mia Krügert továbbra is kínozza ikertestvére halála. Holger Munch fizetés nélküli szabadságot vesz ki, hogy gondját viselje balesetet szenvedett lányának. Egy nyomozónak azonban nem lehet magánélete. Egy különös ügy egyiküket sem hagyja nyugodni. Arról azonban sejtelmük sincs, hogy hamarosan mivel találják magukat szemben. Samuel Bjorköt első krimije, a Magányos utazó tette népszerűvé világszerte. A regényt mintegy harminc országban kiadták. A folytatás, A bagoly röpte szintén sikerkönyv lett. Fordította: Papolczy Péter

Egy tizennyolc éves ír lány, aki nemrégiben érkezett Londonba színinövendéknek, megismerkedik egy nála jóval idősebb férfival, az ismert színésszel. A lány naiv, elbűvöli a nagyvárosi élet, a férfit azonban nem is egy démon kísérti, s félő, hogy ez mindkettejüket a vesztébe sodorja. A Kisbohémek egyetlen évbe sűrített, megragadó beszámoló szenvedélyről és ártatlanságról, a felnőtté válás örvényeiről és szorongásairól, az érzékek felfedezéséről az 1990-es évtized Londonjának zűrzavarában. A szerző tabukat nem, csak a szerelem hatalmát ismeri. A többnyire margón kallódó művészek, kiútkereső bohémek világában játszódó regény Eimear McBride második kötete, amelyben az írónő egy viharos kapcsolat krónikásaként kamatoztatja fergeteges mesélőkedvét és magával ragadó beszédmódját. Fordította: N. Kiss Zsuzsa

Romy Hall, egy kaliforniai női börtön lakója huszonkilenc éves. Harminchét év múlva, ha engedélyezik, megkezdheti a második életfogytiglant. Merthogy ennyire ítélték: ,,Két, egymást követő életfogytra. Meg még hat évre." A gyerekét soha nem láthatja, nem is tudhat róla. Ez a törvényes közöny válasza San Francisco kábszeres, szexmunkás életeire. A Mars Klub lapjain egy ismeretlen világ tárul elénk, börtönfalakon innen és túl. Rachel Kushner 1968-ban született, jelenleg Los Angelesben él. A kétezres évek nagy felfedezettje, három regényét, amely díjak és elismerések sorát kapta, eddig tizenhat nyelvre fordították le. Fordítók: Müller Péter Sziámi, Müller Máté, Müller Brúnó Noé

Mi jöhet még Allan Karlsson életében? A jó öreg százévesnek, bizony, maradt néhány kaland a tarsolyában. Az egész egy hőlégballonos túrával és három üveg pezsgővel kezdődött. Allan és Julius a csodálatos látványért szálltak fel az égbe, de a kaland, szerencsétlenségükre, egy kényszerleszállással végződött - a tengeren. Naná, hogy az őket kimentő észak-koreai hajó kapitánya éppen hasadóanyagot csempészett haza Kim Dzsongunnak! Balesetükkel egy súlyos diplomáciai válság kellős közepébe csöppennek, az események sora pedig a világ vezetőinek társaságába sodorja hőseinket, itt van mindenki, aki számít, a svéd külügyminisztertől Angela Merkelen át egészen Trumpig. A kalamajka adott - ezt kell ép bőrrel megúsznia az immár százegy éves embernek. Jonas Jonasson az európai szórakoztató irodalom legviccesebb szerzője, aki ezzel a fergetegesen eszement történettel azt is bizonyítja, hogy ritkán ugyan, de a folytatás még az első részt is képes felülmúlni.

A 2015-ös Svájci Könyvdíj nyertese

Mi a szerelem? Miért jöhet és mehet csak úgy? És hová megy, ha elmegy?

Monique Schwitter regényének főhősnője ezt igyekszik kideríteni, amikor feleleveníti régi ismerőseihez, rokonaihoz és barátaihoz fűződő élményeit, és papírra veti korábbi szerelmei történeteit. Kapcsolatok kerülnek a középpontba, emberi és szerelmi kapcsolatok. Schwitter finom érzékenységgel mutatja be, hogy az egyik ember milyen lenyomatot, emlékeket, és persze érzéseket hagyott a másikban. A szerelmi életrajznak induló könyv azonban sokkal több, mint aminek elsőre látszik: a kis mozaikokból összeáll fiktív írónőnk múltja, és kirajzolódik jelene.
Az Egyik a másikban rendkívüli regény: merész kísérlet, fortélyos játék az élettel és a fikcióval. A magával ragadó, eleven nyelvezet - minden intenzitása ellenére is - szinte már derűs könnyedséget kölcsönöz a kötetnek.

Zaklatott férfi ront be Mississippi állam abortuszklinikájára. Lövöldözni kezd, majd túszul ejti a túlélőket. Hugh McElroy túsztárgyaló a helyszínre siet. A telefonjára érkező üzenetekből jön rá, hogy tizenöt éves lánya, Wren is a klinikán tartózkodik. De vajon hogy reagálnak a túszok? Egy nővér úrrá lesz saját pánikrohamán, és segít egy sebesült nőn. Egy orvos a hite miatt gyakorolja hivatását... Most éppen ezt a hitet teszi próbára az élet. Egy magzatvédő aktivista páciensnek álcázva tapasztalja meg, milyen annak a gyűlöletnek a kereszttüzében lenni, amit ő is szított. De vajon mi a túszejtő valódi célja? A lebilincselő történet visszafelé halad az időben, így az emberi sorsok szépen lassan bontakoznak ki. Jodi Picoult korunk egyik legvakmerőbb írója. Most éppen azt boncolgatja, hogyan lehet egyszerre figyelembe venni a várandós nő és a még meg nem született gyermeke jogait. Az Életszikra beszélgetésre, vitára inspirál... és talán megértésre sarkall.

Jávor Pál a huszadik század legismertebb és legnépszerűbb magyar férfi színésze, nyolcvan film főhőse. Ahány film, annyi Jávor Pál! Volt egy korszak, amikor Jávor Pál, a színész testesítette meg az összes magyar társadalmi toposzt a szerepein keresztül. Nincstelen, jóképű törtető, lángoló hazafi, reformer mérnök, nyalka huszártiszt, eladósodott földesúr, reménytelen, öngyilkosságra hajlamos bússzerelmes, városi polgár, krakéler párbajhős, kedélyes úri huncut, zsidó és keresztény, de mindenekelőtt mindig mosolygós férfiideál, aki képes meghódítani a közönséget, nemre és korra való tekintet nélkül. Az idő tájt mindenki a szíve mélyén egy kicsit Jávor szeretett volna lenni. De ki is volt valójában Jávor, amikor nem a filmvászonról vagy a színpadról küldte csábos mosolyát? Trianon áldozata, a torz vágyakban élő magyar virtus megtestesítője, irigyelt filmsztár, női szívek elrablója, csélcsap nőcsábász, példás férj, nemzeti hős, aki helytállásával a vészkorszakban kiemelkedett az átlagos magyar sorstörténetből? Aki csak itt, ezen a tájon, a magyar nyelvbe zárt zsigeri tehetségével volt képes életben maradni, kiteljesíteni színészi képességeit. Nincsen számára más hely, legyen az éppen roncsolt demokrácia, tomboló fasizmus vagy kommunista önkényuralom, csakis itt. Magyarországon, magyarok között.

Jézus gyermekkora címmel 2014-ben jelent meg magyarul a Nobel-díjas dél-afrikai író, J. M. Coetzee új regényfolyamának első kötete, amelynek folytatása a Jézus iskolái, de önmagában is teljes történet egy még mindig aprócska, éppen csak iskoláskorú kisfiúról és nevelőszüleiről. Davíd, Simón és Inés egyaránt, mintha a semmiből hajóznának át az óceánon, egy emléktelen múltból érkeznek a befogadóállomás-szerűen működő utópisztikus valóságba. Coetzee - műve címének erős utalásán túl - rendkívül visszafogottan ,,játszik rá" a bibliai párhuzamokra, aprólékos vizsgálódása egy autisztikus akaratú és kategorizálhatatlan képességű fiú hétköznapjaiban újra és újra, váratlanul szolgál kínzó felismerésekkel. Davíd oly kibírhatatlan, hogy nyomasztó jelenléte elől a menekülés vágya nevelőapjában már-már legyűri a szeretet és gondoskodás ösztöneit - mégis ennek az ellenkezője történik: a férfi kénytelen önmagában fölfedezni eddig nem ismert készségeket, föltenni eddig elhárított kérdéseket. Az olvasó szinte észre sem veszi, hogy Coetzee, mint korábbi remekeiben mindig, az önkifejezés határairól, a művészet mibenlétéről, az erkölcs fogalmáról, az emberi kapcsolatok esélyeiről beszél.

Engem az emberek valamiféle megbízható és jóindulatú nagybácsinak tekintenek (az okok egy részét tudni vélem. Úton-útfélen megállítanak, s beszélgetést kezdeményeznek. Sokan keresnek a neten, kérik, találkozzunk - élet-halál kérdése -, csak én segíthetek. Néha nem sikerül elzárkóznom. Aztán a kávéházban várnak, s rendre kiderül, hogy párkapcsolati (válási, szakítási) tanácsot kérnek. Van abban ráció, hogy tőlem: kétszer váltam, továbbá jogi diplomával rendelkezem, meg ugye a közismert empátiám. Emiatt fontolgattam egy ideje, hogy egy hozzám hasonló amatőr kapcsolatjavítóról írjak könyvet. Esetleg a figura legyen azonos a Borgisz című korai kisregényemben szereplő tizenkilenc éves Najn Ivánnal. Miféle felnőtt vált belőle? Egy központi alakot terveztem, kettő lett belőle. A Borgisz kilenc hónap története, ez a könyv kilenc évé. Ugyanakkor a kilenc fejezet Beethoven egy-egy szimfóniájának szerkezetét, mondandóját, hangulatát, lendületét követi, amennyire a nyelv eszközei engedik. Voltaképp szimfonikus regény keletkezett, zenés próza. Végül örömpróza? Bárcsak.