Egy régi baráti társaság, a pesti gimnáziumban összeállt Emelők utolsó két, disszidens tagja találkozik napjaink Kanadájában, és három nap alatt felelevenítik ifjúkori emlékeiket, az örökös balhézást, a focizást, a csajokat, a Balatont... és azt a tragikus balesetet, amely mindkettőjükben mély nyomot hagyott. Az idősödő Vilmos kezdetben nem érti, mi lehet Petya látogatásának valódi oka. Azonban a harmadik nap végére, egy átbeszélgetett éjszaka után, mire a terasz gyertyái csonkig égnek és az utolsó cigaretták parazsa is kialszik, átértelmeződik mindaz, amit addig a múltjukról gondolt, arról, ami annak idején, a hetvenes években történt vele, velük.

A Kék Oroszlán bezár - és bezárul vele az évezred, elenyészik mindaz, ami a rendszerváltást követő években idejétmúlttá vált. A korszak vidéki kisvárosaiban fiatalok és öregek, nők és férfiak, tanárok és munkások szembesülnek álmaik szétfoszlásával, a családi és a baráti kapcsolatok fellazulásával, biztonságosnak hitt életük kihívásaival. Kiss Ottó pontos mondatokban, kiemelkedő hitelességgel és érzékenységgel meséli el hősei gyakran csodálatos történetét. A válogatás a szerző legszebb novelláinak gyűjteménye. Kiss Ottó 1963-ban született, Gyulán él. Gyerekeknek és felnőtteknek is ír. Elismerései: Év könyve díj (2003) Artisjus irodalmi díj (2007) József Attila-díj (2009) Év Gyerekkönyve díj (2021)

,,Anyám a jeges észak, emlői a hófödte csúcsok, méhének tüze edzett a sziklává, ami vagyok. Atyám az ordas tenger, tőle kapom fagyos pofonjaim, s ő temet el, ha meghalok. Nőm a csendes magány, hozzá mindig visszatérek. Gyermekeim vér és halál, kiket csapásimmal nemzek." Valamikor a kilencedik században egy csapat svéd viking útnak indul, hogy tűzön és vízen átkelve megbosszulja otthona elpusztítását. A szomszéd jarltól kérnek segítséget, aki bolondnak nézi és hazugnak nevezi őket, hiszen azt állítják, hogy egy sárkány égette porig a falujukat, s annak szinte minden lakóját: Nídhögg, a fekete dög, az ősi regék réme. Kilencujjú Gudleif és huszonkét vakmerő embere felkerekedik, hogy megkeresse a szörnyet, és a saját fészkében végezzen vele. Útjuk ismeretlen vizeken, idegen hegyeken és éjsötét erdőkön át vezet, miközben az ő nyomukban is ott liheg egy titokzatos, sebezhetetlen harcos, aki Tyr Pajzsát viseli. ,,A Ragnarök nemcsak az igényes és felhőtlen szórakoztatás, hanem az igazi irodalmi élmény regénye is. Úgy tud súlyos és nagy könyv lenni, hogy olvasmányos és rövid regény. Nem a múlt aprólékos, száraz rekonstrukciója, de nem is fantasytörténet. Erős és költői írás, mint az északi sagák. Titokzatos és fenyegető, mint a valódi Ragnarök. És jó könyv, mint Bíró Szabolcs minden regénye." Baranyi Katalin Ekultura.hu

Szabadon kanyargó formák, virágok és indák, fiatalos lendület, üdeség és nyitottság... - a szecesszió, a múlt századelő modern stílusa a főváros építészetében is megjelent. Budapest talán legértékesebb szecessziós bérházait és villáit Terézvárosban találjuk. Itt épült fel a főváros legkorábbi szecessziós bérháza, és a gyönyörűen felújított Lederer-palota is, amely híven idézi meg a századforduló izgalmas korszakát. A 20. század eleji Budapest egyik mágnása, Schiffer Miksa is egy szecessziós villában élt. A Sétakönyvek sorozat második része nemcsak építészeti leírást ad Budapest legszebb századfordulós épületeiről, de azt is megtudhatjuk, hogy kiknek köszönhetjük mindezt. Az építészek bemutatása mellett az építtető családok izgalmas történetei is napvilágra kerülnek. Sétára fel!

1928-ban D. H. Lawrence könyve, a Lady Chatterley szeretője óriási botrányt kavart a szexuális tartalmú jelenetek kendőzetlen ábrázolása miatt; pornográfia vádjával az angol hatóságok a kiadói készletet el is kobozták. Több mint harminc évig csak cenzúrázott változatban vehették kézbe a kötetet az olvasók, és egészen a hatvanas évekig kellett várniuk arra, hogy Angliában teljes terjedelmében a könyvesboltok polcaira kerülhessen a mű - addig csak külföldön nyomtatott kalózkiadásokhoz lehetett hozzájutni. Az elgépiesedett civilizáció regénye ez, szenvedélyes, poétikus alkotás. A modern társadalom bajainak gyógyírját az ösztönök, az érzelmek és az érzékek szabadjára engedésében, az emberi gyöngédségben látja. Tabukat dönt meg: a modern regényirodalomban elsőként ábrázolja szókimondóan a testi szerelmet - ráadásul két eltérő társadalmi rétegből származó ember, egy munkásosztálybeli férfi és egy arisztokrata nő között.

Anna Politkovszkaja az orosz független sajtó egyik utolsó bástyája, a Novaja Gazeta című napilap különtudósítója volt. 1994-től rendszeresen beszámolt a csecsenföldi eseményekről, és részletesen dokumentálta az orosz hadsereg és a csecsen szövetségesek kegyetlenkedéseit, élesen bírálva Vlagyimir Putyint. A 48 éves újságírónőt 2006. október 7-én - az orosz elnök születésnapján - Moszkvában orvul meggyilkolták. A tettesek és a megbízó kiléte mindmáig ismeretlen. A Csakis a tiszta igazat című kötet - hasonlóan a szerző Orosz napló címmel, magyarul 2018-ban megjelent megrázó könyvéhez - válogatás Politkovszkaja legjobb írásaiból. A bevezető áttekintést ad az újságíró kiemelt színvonalú riporteri munkásságáról, s egyben Politkovszkaja bátorsága előtt is tiszteleg. A kötet különleges interjúi közé tartoznak a riporter nyugati vezetőkkel - Lionel Jospinnel, Tony Blairrel vagy George W. Bushsal - és száműzöttekkel - Borisz Berezovszkijjel, Ahmed Zakajevvel és Vlagyimir Bukovszkijjal készült interjúi is. A válogatásban helyet kaptak nem politikai jellegű írások, amelyekből kibontakozik a szerző kivételes személyisége, illetve ízelítőt kapunk a halála körülményei kapcsán érkezett nemzetközi visszhangokból. A Csakis a tiszta igazat időtálló írások válogatása, korunk egyik legnagyszerűbb és legbátrabb újságírójának tollából.

1986. április 26-án, 01:23:40-kor Alekszander Akimov megnyomta a vészleállító gombot a csernobili négyes reaktorblokkban. Ami történt, azóta történelem - Csernobil fogalommá vált, az események pedig évtizedeken át egymásnak ellentmondó, eltúlzott és pontatlan történeteket szültek. A szerző ötéves kutatómunkának eredménye egy átfogó és olvasmányos beszámoló arról, mi is történt valójában. A reaktorok működését is közérthetően bemutató könyv egyben a szerző saját, hirtelen jött utazásának története is, amellyel a még mindig elhagyatott Pripjatyba és a tágabb csernobili zónába vezeti az olvasót. A mintegy 32 oldalnyi, a mai Pripjatyról készült fotókkal és az erőmű műszaki ábráival kiegészített Csernobil 01:23:40 a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófájáról készült lebilincselő, új beszámoló. A grafikus és fotografikus szerző Angliában él a családjával. 2011-ben járt először Csernobilban, és megszállottja lett a nukleáris katasztrófia történetének. Könyve világszerte hatalmas siker lett.

Ahogy Alice esett Nyuszi barlangjába, úgy zuhanunk az áltudományok, a tudományellenesség és az összeesküvés-elméletek mély üregébe, amelyet a közösségi média, illetve a koronavírus-járvány csak tovább tágított. Sarlatánok korában élünk. Bár a tudomány eredményeinek hasznosításából és ennek előnyeiből mindenki részesül, mintha egyre többen és minduntalan hangosabban kérdőjeleznék meg a legegyértelműbb tudományos alapigazságokat is - mint például azt, hogy az oltások hatékony védelmet nyújtanak a vírusok ellen. Egyre nagyobb vonzerejük van azoknak a furcsa hiedelmeknek, amelyek szerint a Föld lapos, vagy hogy földönkívüliek rendszeres látogatást tesznek bolygónkon. Hódítanak a könnyű, olcsó, önismeret-fejlesztést és önmegvalósítást ígérő pszichológiai tesztek és sikerkurzusok vagy éppen a bulvárhoroszkópok. Miért lehetnek veszélyesek a látszólag ártalmatlan sarlatánságok is? Kik és miért ,,dőlnek be" ezeknek? Mi tüzeli és mi csillapíthatja a napjainkban zajló áltudományos forradalmat? Hogyan ismerhetjük fel a tudományosság álruháját öltő hamis szakértőket? Mit tehetnek a sokszor tudatosan manipuláló kuruzslók ellen a tudósok, az újságírók, és hogyan védekezhetnek ellenük a laikusok? Kötetünk a téma legkiválóbb hazai szaktekintélyeinek segítségével, közérthető stílusban ismerteti meg az olvasót a ,,hétköznapi" áltudományos érveléssel, az áltudományok csáberejének okaival és veszélyeivel. A kötet szerzői: Aczél Petra, Bauer Zsófia, Boldogkői Zsolt, Fábri György, Falyuna Nóra, Hanula Zsolt, Hegedüs Andrea, Kemenesi Gábor, Koltai Júlia, Köteles Ferenc, Krekó Péter, Kutrovátz Gábor, Mérő László, Molnár László, Simon Evelin, Veszelszki Ágnes, Zemplén Gábor

J. M. Coetzee fikciós életrajza három kisregény - Gyermekkor, Ifjúkor, Nyáridő - egy kötetben. Az 1940-es években egy dél-afrikai kisvárosban élő fiú az otthoni fojtogató légkör és az iskolai atrocitások miatt egyre rosszabbul érzi magát. Fokvárosig menekül, ahol matematikát hallgat az egyetemen, majd elhatározza, hogy író lesz, ezért Európába utazik. Programozóként kezd el dolgozni, ám magány és unalom veszi körül. Évtizedekkel később egy angol életrajzíró könyvet készít a néhai John Coetzee-ról. Interjúalanyai egy tétova férfiról számolnak be, aki az apjával élt, és túlságosan magának való volt. Családja is gyanakodva tekintett rá, mert az a hír járta róla, hogy meggyűlt a baja a hatóságokkal Amerikában, sőt még verseket is írt. Az Életképek szívszorító és szatirikus portré J. M. Coetzee-ról, a művészről.

Frida Grünfeld neve 1931 tavaszán, egy rendőrségi ügy kapcsán bukkant fel először. Zsidó volt, prostituált, kémkedéssel vádolták - és gyermeket várt. Frida az Osztrák-Magyar Monarchiában született 1908-ban. Később a Monarchiában, illetve utódállamaiban keresett menedéket. Gyermekét, Bertholdot mindössze egyhetes korában egy házaspárra bízta, így kerülhetett fia később menekültként Norvégiába, hogy ott az ország egyik legismertebb pszichiáterévé váljon. De mi történhetett Fridával? A kötetben Nina F. Grünfeld, Frida unokája a nagymama nyomába szegődik. Kihallgatási jegyzőkönyveket, igazságügyi iratokat vizsgál, levéltárakban kutat, s bár kevés információt talál, ez alapján is kirajzolódik előtte nagyanyja életútja. A harmincas években a hatóságok a Fridához hasonlókra vadásztak, később pedig a nácik jutottak hatalomra... Frida története a hovatartozás, a hiány és a veszteségek megrázó története.