,,Ujjé, a Ligetben oly vidám, ujjé, hogy mulat a nép, hogyha süt a nap, kedves, de esőben nedves, ujjé, a Liget de szép!" Ahogy Bilicsi Tivadar örökbecsű sorait, úgy talán a Városligetet sem kell bemutatni senkinek. Az Állatkert, a cirkusz, a már nem létező Vidámpark és a még nem működő Biodóm, valamint a régi-új létesítmények - a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum vagy a gyönyörűen felújított Millennium Háza - épületeit legalább kívülről mindenki ismerheti. Szerzőnk, Deák Judit idegenvezető szakavatottan vezet minket körbe a máig népszerű - ahogy egykor hívták: Lizsé - történetén és akár ezerszer megcsodált kincsein. Mi a kapocs Sissi és az első állatkerti zsiráfok között? Honnan származhat a Királydomb elnevezés? Mitől érdekesek és Széchenyi fürdő belső dekorációi? - Ezeket és más anekdotákat is megismerhetünk ebből a nem szokványos kalauzból. Sétára fel!

1345. Alighogy véget ért a litvánok elleni keresztes hadjárat, a csehek máris a lengyelekkel háborúznak. Krakkó ostromát magyar hadak segítenek meghiúsítani, de közben Anjou Lajos már a következő, tengermelléki hadjáratára készül. A dalmáciai Zára véres háborúba keveredik Velencével, ám miközben Visegrádról várják az életmentő segítséget, a Nápolyi Királyságban olyasmi történik, ami alapjaiban változtatja meg az Anjouk további terveit - és a Magyar Királyság történelmét. Bátor Szilárd friss gyászával és egyben a lelkét tépázó démonokkal küzdve igyekszik túllépni a múlt árnyain, hogy végre méltó módon irányíthassa dubicai birtokát. Amióta az eszét tudja, számtalanszor volt kénytelen fenékig üríteni a keserűség poharát - a sors azonban ezúttal különleges meglepetéseket tartogat számára. Bíró Szabolcs regényfolyamának nyolcadik része, a Dél pörölye újabb eseménydús éveket ölel fel a XIV. század páratlan történetéből. Ott lehetünk Zára ostrománál és a crécyi csatában, betekinthetünk a királyi udvar és a vidéki nemesség életébe, egyúttal pedig láthatjuk felemelkedni a legendás óriást, akit úgy hívtak: Toldi Miklós.

Hogyan lesz a békeszerető svédeknek atombombájuk? Ráadásul úgy, hogy erről csak egyetlen svéd tud, Holger. Aki tulajdonképpen nem is létezik, csak az ikertestvére, akit szintén Holgernek hívnak. Egymásra talál-e a nem létező svéd férfi és a dél-afrikai fekete nő, aki tíz kiló antilophús helyett jut a tömegpusztító fegyverhez, véletlenül? Mit csinál eközben a Moszad két ügynöke? Mitől retteg a fazekasműhelyben a dezertőr amerikai katona? Miért veri fejbe leghűségesebb alattvalóját V. Gusztáv király? Nyer-e a választásokon az ,,Úgy szar, ahogy van" nevű párt? És eljut-e a három kínai nővér Svájcba egy lepukkant mikrobusszal, hamis rendszámmal, mindenféle papírok nélkül? Ja, és megmenekül-e a világ a rendhagyó nukleáris fenyegetéstől? A világhírű Jonas Jonasson, a svéd humor nagykövetének ellenállhatatlan könyve - aki már első, A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című kötetével magasra tette a lécet, de azt most is gond nélkül, röhögve átugorja. A Magyarországon is hihetetlenül nagy sikernek örvendő svéd szerző könyve új köntösben végre újra kapható!

Alig múlt húszesztendős II. Lajos, amikor meghalt Mohácsnál. Nála egy évvel volt idősebb a királyné, aki egyetlen szerelmét gyászolta haláláig. Mária nem tudhatta, és egész életében azt kutatta, hol nyugszik a négyszer eltemetett király teste, és hogy pontosan mi okozta a halálát. Miklya Luzsányi Mónika II. Lajos feleségének portréját rajzolja meg könyvében. A nagyközönség számára talán kevésbé ismert Habsburg Máriáról a mai történetkutatási források alapján bizonyosan tudni, hogy nemcsak olvasott, művelt és a gazdálkodáshoz is értő asszony volt, hanem nagyformátumú politikus, aki hasztalan próbált nyomást gyakorolni a megátalkodott magyar hűbérurakra - reformjai így végül Németalföld gazdaságának felvirágoztatását szolgálták. A regény egy sírig tartó szerelem története, s emellett képzeletbeli nyomozás: hogyan jutott a magyar királyság Mohácsig?

Sirályok köröznek a tiszta égbolton a kéklő Adria fölött, a kikötőben gályák ringatóznak berakodásra várva. Úgy tűnik, minden adott egy újabb nyugodt naphoz a Diocletianus császár egykori palotája köré épült virágzó, tengerparti városban. De vajon ki az a messzi földről érkezett lány, akinek beszédét senki sem érti, és megjelenése egyszeriben földúlja Spalató nyugalmát? A jövevény felkelti a város két megbecsült személye, Rogerius érsek és Tamás főesperes figyelmét is, és jelenléte megidézi Rogerius múltjának sötét árnyait. A két egyházi méltóság beszélgetéseiből bepillantást nyerhetünk a korábbi történésekbe: a tatárok földúlták Magyarországot, IV. Béla király pedig a tengerhez menekült. ,,Hiába nyitották ki a királyi torony azon helyiségeit, amelyekben huszonöt évvel korábban az apja, András is időzött, hiába szolgálták föl a jobbnál jobb dalmát borokat, a legízesebb sajtokat, tengeri halakat, valamint olajbogyókat - köztük azokat, amelyek arról a fáról származtak, amely Spalató és Trau között áll ma is, és még Diocletianus idejében ültették -, hiába ragyogott a dalmáciai nap, kéklett a tenger és úsztak a tiszta égbolt alatt a hófehér sirályok, Béla úgy viselkedett, akár egy ketrecbe zárt vadállat. Föl-alá járkált, arca sápadt maradt, haja és szakálla rendezetlenül lebegett, és hiába erősködtek és hajtogatták neki, hogy aggodalomra semmi ok, ide nem tudnak bejönni azok a félelmetes tatárok, ő ezekre egyre csak ordítani és veszekedni kezdett: - Ti nem tudjátok, kikkel állunk szemben! Ezek nem evilági lények, ezek pokolfajzatok, a Sátán teremtményei! Nem ismernek se istent, se embert, senkinek a törvényei nem kötik őket, csupán a saját szokásaik és a céljak, amelyek pedig egyedül egy dologra irányulnak: hogy az egész világot az uralmuk alá hajtsák!" Benedek Szabolcs lendületes, fordulatos, valós történelmi figurákat megelevenítő regénye bemutatja a tatárjárás kegyetlenségeit, a felperzselt magyar települések utóéletét, elbeszéli a királyi család kényszerű száműzetését, és arra is keresi a választ, hogy miként lehet túlélni egy pusztulásra ítélt országban. Mindeközben a regény hangulatos leírásaival érzelmes emléket állít a mai Split középkori városrészének.

Iglódi Csaba a Dreher család négy generációjának sorsáról mesél kétszáz évet átölelő családregényében. És még mennyi mindenről szól ez a road movie, ami egy olyan korból indul, amikortól még éppen száz évet kellett várni az első filmszínház megnyitására, de szinte a jelenünkig nyújtózik... ,,Ami rajtam múlik, az rajtam nem múlhat." - Dreher Anton hitvallása állhatna akár a családi címeren is, annyira végigkíséri utódait. A fő szálat ugyan négy férfi sorsa szövi és köti a jelenig. A tehetség, a kitartás és a szerencse mágikus háromszögének a felejtés ellen íródott regénye ez, tradícióról és innovációról. Meg persze asszonyokról, egy férfiak uralta régi világban, akik nevét ugyan kisebb betűvel jegyzik fel az évkönyvek, de hatásuk maghatározóbb, mint a vérzivataros évszázadok összes kataklizmája. A családregény mesél arról is, hogy miként építette fel - egymás után uralkodva, de az elődök gazdag hagyatékára támaszkodva - különleges világát az Alapítót követő Sörkirály, az örökébe lépő Innovátor, és az önhibáján kívül vesztessé lett Egyesítő. Iglódi Csaba gondosan gyűjtötte és gyúrta regényébe az olyan, eddig talán kevésbé ismert tényeket, mint hogy a család nevéhez fűződik a bécsi láger sör kifejlesztése, az első közép-európai gőzgép üzembe helyezése, ugyanitt az automobilizmus felvirágoztatása, az angol mintán alapuló versenylótenyésztés meghonosítása otthon, majd a martonvásári Brunszvik-kastély felújítása, és természetesen a kőbányai Dreher Sörgyár alapítása már itthon. Főszereplőink főzdéből gyárat fejlesztettek, és a termelés mellett az alapanyaggal szolgáló mezőgazdaságban és a fogyasztókat maguk mellé állító kereskedelemben is terjeszkedni tudtak. Négy mai országban is jelen voltak, hiszen Bécs mellett Triesztben, a csehországi Michelobban és a Pest melletti Steinbruchban, azaz Kőbányán is megvetették a lábukat. A tények azonban csak a kiindulópontként szolgálnak a Dreher-szimfóniában. Az üzletet átszövi az élet, az írói fantázia további színeket és ízeket csempész az amúgy is kalandos sorsokba. Iglódi Csaba értő tolmácsolásában megelevenedik a napóleoni háborúk utáni Bécs belvárosa, inasként követve egyik hősünket elutazunk Európa fontos központjaiba, és eljutunk Angliába is, ahol az ipari kémkedéstől sem riadunk vissza. Utunk során feltűnnek a kor hírességei: zeneszerzők, színésznők, különféle hercegek és grófok, valamint úri- és névtelen lányok a félvilágból. Eldönthetetlen, hogy melyik valós alak közülük, s ki csupán az alkotó képzelet szüleménye. Bár történelmi utazáson veszünk részt, a családi kötelékek örömei és keresztjei, a gyász, a szerelem és a hűség ma is, mindannyiunknak a zsigereiben ismert érzelmek, ezért is tudunk a szereplők igazi útitársai lenni olvasóként.

A rossz többnyire férfiak műve. A jót inkább nőknek köszönhetjük. Egy élet a huszadik századi Magyarországon. Egy lányé, nőé, asszonyé. Hit, hazugság, hála, tisztelet, bizalom, remény, igazság, szerelem, derű. Göröngyös út az Én-től az Ő-ig. Férfitársaim, mondjuk ki, hogy a világ összes nőjébe kapaszkodunk, amikor az anyukánkhoz bújunk, s ugyanilyen alapon a világ összes nőjével szerelmeskedünk, amikor azzal a kiválasztottal. Becsüljük meg. Sose feledjük, hogy ők szülnek minket, és amilyen a sors, általában ők is temetnek el végül. Igazságos ez? Aligha. Jól tesszük, ha komolyan vesszük őket, s odafigyelünk rájuk, nem úgy, ahogyan szoktunk, hanem úgy, ahogyan ők figyelnek ránk, meg a gyerekeinkre. Ezzel a könyvvel igyekeztem továbbadni mindazt, amit nőkről és nőktől tudok, róluk és rólunk. Immár annak is húsz éve, hogy megírtam. Úgy érzem, egyre időszerűbb, sajnos és hálisten.

Noa a harmincas évei derekán járó sikeres, gyönyörű festőnő elakadt az életével. Rendre kilép a kapcsolataiból néhány hét vagy néhány hónap után, pedig semmi másra nem vágyik jobban, mint hogy az igaz szerelmen keresztül megtalálja a boldogságot. Amikor már festeni is képtelen, pszichológushoz fordul, ahol kiderül: Noa gyermekkorát súlyos trauma terheli, és amíg ezzel nem néz szembe, amíg ezt nem dolgozza fel, addig esélye sem lehet a továbblépésre. Miközben az apjával kapcsolatos emlékein dolgozik, barátnője, Judit tanácsára beiratkozik egy önismereti tréningre, ahol találkozik egy fiúval. Noa az első perctől kezdve úgy érzi, régóta ismerik egymást. A fiú nemcsak a szerelem addig soha át nem élt élményével ajándékozza meg, hanem Noa múltjának feltárásában is különös szerepet kap. Az igazi feladvány azonban csak ekkor következik: vajon hosszabb távon is együtt tudnak maradni? ,,Máskor, ha szerelembe esett, hatalmába kerítették az ábrándjai. Elképzelte, hogyan fog majd köszönni, ha legközelebb találkozik a fiúval, milyen lesz az első csók, hogyan hajtja majd a fejét a srác ölébe egy könyvvel vasárnap délutánonként, hogyan futnak a zebrákon versenyt, hogyan ébreszti fel szerelmét az éjszaka közepén, mert rosszat álmodott, hogyan sírja ki magát a mellkasán, hogyan, hogyan, hogyan. És ha aztán mégsem úgy alakultak a dolgok, ahogy Noa előre elképzelte, kiábrándult volt, és csalódott. De most nem akart az önbecsapás hibájába esni. Nem akart semmit sem előre elképzelni. Ha megfordult a fejében, hogy milyen lesz újra találkozni Rammal, azt mondta magában, ,,stop", és a gondolat úgy, ahogy jött, távozott. Még arra sem akart választ adni magának, hogy szerelmes-e. Pedig olyat, mint a táncszerdán, még soha, de soha nem érzett. Máskor, ha szerelmesnek érezte magát, azonnal meg akarta szerezni a férfit. Birtokolni akarta kívül-belül, elcsavarni a fejét, érezni az ízét, a szagát, a bőrét, de ez most más volt. Egészen más."

Az ezerhatszáznegyvenes években járunk, a puritán Boston városában. Hűtlenség vádjával a fiatal Hester Prynne-t tüzes vassal megbélyegzik, és a vörös A betűt (adultery: házasságtörés) a ruháin is viselnie kell. Hester visszatérhetett volna a szülőföldjére vagy bármely más országba, ahol új életet kezdhetett volna, ám ő mégis marad, vállalva a társadalmi kirekesztést, és hogy saját erkölcsi törvényeire hallgatva próbáljon felülemelkedni az őt megbélyegzőkön. Védelmező, gyöngéd szeretettel neveli gyermekét, és segít minden bajba jutottnak. Vajon átformálhatja egyetlen ember a teljes közösség véleményét? A regény a 17. századi Boston életének krónikája, és minden puritán előítélettel szemben azt bizonyítja, hogy ,,a szerelem szent és boldogító". A szerzőről: Nathaniel Hawthorne (1804-1864) amerikai regény- és novellaíró, a 19. századi amerikai irodalom jelentős alkotója. A sikert 1850-ben megjelent első regénye, A skarlát betű hozta meg számára.

A huszonéves Takako élete fenekestül felfordul, amikor csalódik a szerelmében, ráadásul a munkahelyén is felmond. Segítségére rég nem látott nagybátyja, Szatoru siet: felajánlja, hogy költözzön be a családjuk által működtetett antikvárium, a Moriszaki Könyvesbolt emeleti szobájába. Takako vonakodva ugyan, de elfogadja a meghívást, és átköltözik Tokió Dzsinbócsó negyedébe, az ,,antikvárium-csodaországba", ahol egymást érik a könyvesboltok és a könyvkiadók. Takako számára a környék kétszeresen is idegen, egyrészt azért, mert még soha nem járt arra, másrészt pedig azért, mert nem szokott olvasni. Lassanként mégis megszereti a városrészt, barátokat szerez, az olvasás pedig a szenvedélyévé válik. Amikor úgy érzi, az élete végre egyenesbe került, felbukkan egykori szerelme, Hideaki... A Moriszaki Könyvesbolt üde és derűs japán regény, amelyből film is készült 2010-ben. Egy jelenet erejéig maga az író, Jagiszava is szerepel benne a Moriszaki Könyvesbolt egyik vásárlójaként.