Penny Sparke a londoni Királyi Művészeti Főiskola Formaművészet-történeti részlegének igazgatója. A 20. század - egyebek között persze - a formaművészet évszázada volt. Ez egy olyan összefoglaló képes album, amely valamennyi irányzatot és az ismertebb művészeket bemutatja. A könyv fő erénye, hogy a kronológiát követve az art nouveau-tól a posztmodernig, stílusok alapján mutatja be a formaművészet fejlődését. A legtöbb formaművész az anyagok és a tárgyak széles választékával foglalkozott, így a könyv is tárgyak széles skáláját mutatja be a telefontól a textilekig, az edényektől a számítógépig. A gyűjtők és a téma iránt érdeklődők különösen hasznosnak fogják tartani azoknak a gyártóknak felsorolását, akik a könyvben tárgyalt mesterek műveit készítik, illetve a formaművészeti anyagot kiállító múzeumok és gyűjtemények listáját.

Kakuk György jogot végzett, tagja volt a nemzeti kerekasztal-tárgyalások büntetőjogi albizott-ságának. 1989-től a Mai Nap, majd a Kurír újságírója, 1992-től a Magyar Televízió és a Ma-gyar Rádió munkatársa. 1995- től mindkét intézménynél külpolitikai szerkesztő. 1998- tól a TV2 koszovói kiküldött tudósítója, majd az EBESZ diplomatájaként tartózkodott a térségben. Keveset tudunk arról, mi történt pontosan országunktól délre. A napi híreket persze ismerjük, de a helyzet bonyolultsága miatt nehezen áll össze egységes képpé a sok esemény. Kakuk György egy évet töltött Koszovóban, abban az időszakban, mikor a Jugoszlávia elleni NATO- támadás is zajlott. Kakuk sokat beszélgetett vezetőkkel, főtisztekkel, egyszerű albán és szerb emberekkel. Az együtt élő népek közti gyűlölet okát kutatta a beszélgetések során, ezt egé-szítette ki történelmi, etnikai magyarázatokkal.

A magunk mögött hagyott évszázad óriási változásokat hozott az emberiség életkörülményeiben, s ebben döntő szerepe volt a természettudományos gondolkodás fejlődésének és a technikai haladásnak. A közlekedés, a gyógyászat és a kommunikáció rohamléptekkel fejlődött. A világegyetem megismerése során megszűntek a határok, akár kifelé a világűrbe, akár befelé az anyag belsejébe irányult a kutatás. Könyvünk bemutatja az autózás, a repülés, az űrkutatás fejlődését, a számítógép diadalútját, az atomenergia felhasználását, a DNS szerkezetét, a klónozás és a szervátültetés rejtelmeit, a mobiltelefon áttörést, a környezetvédelem problémáit, a világháló hasznát és még számos más olyan eredményt, melytől életünk keretei mások lettek, mint elődeinkéi voltak. Ismerjük meg a részleteit annak, hogy szüleink, nagyszüleink, dédszüleink életében milyen változásokat hozott az elmúlt évszázad!

Ez a könyv nem egy útikalauz és nem is egy országot bemutató fotóalbum. Ez inkább egy meghívás, egy sorozatos találkozásra. Ebben az országban rengeteg látni-, tapasztalni-, érezni-, élvezni-,enni-, inni-, egyszóval `átélnivaló` van. A kötet kétnyelvű, a szöveg angol és német nyelven kíséri a képeket.

Juhász Előd a Zeneakadémián karmesteri és zenetudományi szakot végzett. 1963 januárjától zenei szerkesztő lett a Rádiónál. Számos cikke, kritikája, recenziója (évtizedek során több mint 1400 publikáció) jelent meg szaklapokban és másutt. Az ELTE-n doktorált esztétikából 1974-ben. 1981 óta vezeti a Magyar Televízió Zenebutik című zenei műsorát. A Zenebutik 20 éves létezése önmagában is olyan tény manapság, amit észre kell venni. A két évtized alatt a műsor tevékenyen a hazai és a nemzetközi zenei életben élt, sikerült közel hoz-nia a nézőkhöz a komoly zenét is. Ezért a műsor anyagának könyv formájú megjelentetése is sokat ígér. Juhász Előd műsorának történetét írta meg, de néhány olyan találkozásra koncent-rál, amelyek különös figyelmet érdemelnek: 1963-ban találkozott Bernsteinnel, kamerájával végigkísérte a 3 Tenor budapesti szuperkoncertjét, műsorának rendszeres szereplője a Liszt Ferenc Kamarazenekar, összehozta Pressert és Kocsis Zoltánt, bemutatta Szabó Istvánt, Koltai Lajost, Sebestyén Mártát és Zoránt (is). A velük folytatott beszélgetéseket idézi fel szóban és képben egyaránt.

A könyv lexikonszerűen ismerteti az egyetemes és magyar történelem során rögzített írásos dokumentumok tartalmát. Hammurapi törvénykönyvétől a maastrichti egyezményig és Szent iStván törvényeitől a 2000. évi Szent Korona-törvényig mintegy 800 szócikk tárgyalja a különböző alkotmányokat, törvényeket és törvényjavaslatokat, dekrétumokat, ediktumokat, paktumokat, egyezményeket, chartákat, statútumokat, bullákat, enciklikákat, regulákat, fegyverszüneti megállapodásokat, békeszerződéseket, konkordátumokat, feliratokat, kiáltványokat, röpiratokat programokat és nevezetes beszédeket.

Az izgalmasan megírt, szórakoztató ismeretterjesztő könyvben a szerző a Csillagok háborúja filmekben és könyvekben felvetett kérdéseket és lehetőségeket vizsgálja. Megkísérel minden témakört kimerítő tudományos alapossággal megvizsgálni, és átfogó képet nyújtani az Amerika legkedveltebb tudományos- fantasztikus sorozata mögött rejtező technológiákról. A tudomány határterületeivel foglalkozó szakértők véleményét és segítségét fölhasználva Cavelos olyan könyvet írt, amely tetszeni fog fiatal tudománykedvelőknek és bölcs öregeknek

A regény főszereplője egy glasgow-i borbély, aki utálja a kollégáit, mert elhódítják vendégeit, és utálja a vendégeit is, mert zsíros a hajuk vagy kopaszodnak, és hülyeségekről fecsegnek. A borbély otthon sem lel lelki vigaszt, mert felesége egész nap ausztrál szappanoperákat néz, ezért nyolcvanöt éves édesanyjának önti ki a szívét, aki megértőnek mutatkozik, sőt, segít eltüntetni a hullát, amikor fia - akaratán kívül - gyilkossá lesz. A segítőkészség mélyről fakad, hiszen a regény végére kiderül, hogy az idős asszony maga a glasgow-i rém... A regény fantasztikus tempójú, a cselekmény kissé kemény, a hangnem gonosz, a történet rendkívül mulatságos.

Ez a könyv nem annyira regény, inkább nagy lélegzetű esszé, ráadásul könnyen olvasható, élvezetes, szellemes munka. A szerző ízekre szedi a fogyasztásra buzdítás átlátszó, illetve körmönfont trükkjeit, maró gúnnyal leplezi le azokat a fogásokat, amelyekkel a cégek a fogyasztás növelése érdekében élnek. Az élet valamennyi területéről válogat példákat, nagy világcégektől kezdve egészen a kis helyi piacokig, és sokat foglalkozik a tömegkommunikációval is. Robinson írását azért érdemes megismerni, mert a fejlett világgal együtt a manipulátorok is beférkőznek (vagy már beférkőztek) hozzánk.

Remek humorral megírt történet egy tizennégy éves fiúról, aki nem tud az ujjszopásról leszokni, pedig a család és az ismerősök mindent megtesznek az ügy érdekében. Az eseményeket, az erőlködést az író a kamasz fiú szemével láttatja, aki egészen különös dolgokra figyel, furcsa részleteket nagyít ki magának. A regény humora olykor abszurd, de mindenképpen eredeti és fergetegesen szórakoztató - főleg a fiatalabb olvasók körében számíthat sikerre, akik valószínűleg a leginkább élvezik majd ezt az eredeti humort.