Egy repülőgépen térsz magadhoz. Fogalmad sincs, honnan jöttél, vagy merre tartasz. Nincs emléked az elmúlt két hét eseményeiről. Kiverték a metszőfogaid, betörték az orrodat, az arcod feldagadt. Nincs csomagod, nincs pénzed, nincs állásod. A rendőrség három államban köröz. Tíz éve alkoholista, három éve drogos vagy. Most mit lépsz? James Frey huszonhárom évesen a kábítószertől testileg és szellemileg teljesen leépülve került egy Minnesota állambeli elvonóba. Választásra kényszerült: vagy végleg elássa magát, vagy kilép az ördögi körből és megpróbál talpra állni. Társai épp olyan problémás esetek, mint ő maga – van köztük bíró, gengszter, világbajnok bokszoló, széplelkű prostituált –, de mind arra az egy kérdésre keresik a választ: hogyan tovább?. Frey kegyetlen őszinteséggel néz szembe eddigi életével. A regény egy élet szétesését, majd lassú, fájdalmas és fáradságos összerakását mutatja be. A narkósok Háború és békéjének is nevezett memoár szemléletesen ábrázolja Frey gyötrelmes napjait az intézet falain belül, ahol minden egyes percért nagy árat kell fizetni.

Mary Roach kello iróniával és humorral kezeli a sokunk számára hátborzongató kérdést: `vajon mi történik velünk, miután meghalunk?` Ebben a döbbenetes és lenyűgözo beszámolóban, Roach felfedi az ókori anatómialaborok és a középkor emberi alapú gyógyszerkészítményeinek titkait, ellátogat a Tennessee Állam Egyetemén működo `testoszlató-farmra` és minden olyan helyre, ahol hullák a `foszereplok`, pl. a plasztikai sebészek arcfelvarró kurzusára vagy a tetemkomposztáló eljárás elso bemutatójára. A szerzo az osi mumifikálásról és a legmodernebb tartósító eljárásról is olyan közérthetoen és utánozhatatlanul fanyar stílusban ír, hogy a könyv végére egyetérthetünk vele: `a halál nem is olyan unalmas.`

Bánó Attila újságíró, több lapnál dolgozott, a tévékuratórium tagja volt. A Régi magyar családok. Mai sorsok két könyv egy kötetben, mert két síkon közelíti meg a magyar történelmi családok históriáját. Összefoglalja 50 nemesi család több évszázados történetét, valamint az egyes családok 20. századi sorsának alakulását egy-egy ma élő családtaggal folytatott beszélgetésben deríti föl. A történelmi bevezetők a család eredetét, birtokviszonyait, történelmünkben játszott szerepét tárgyalják, megemlítik a család jeles képviselőit, utalva a politikában, közéletben, kultúrában elfoglalt helyükre.

A Westel-története egyike az újkori magyar gazdaság kevés számú karrierhistóriáinak. A XX. század legendás első évtizedei óta, amikor a magyar ipar és szolgáltatásfejlesztés közel szinkronban volt az európai s egyben világtrendekkel, először fordult elő, hogy Magyarország a technikai fejlődésben ismét az élbolyhoz közelített. A Westel-történet túlmutat önmagán: jelképezi azt a kommunkációs forradalmat, amely alig több, mint 10 esztendő alatt átformálta, pontosabban megteremtette Magyarországon a modern telefóniát. Hadrendbe állította a korszerű telekommunkiáció valamennyi olyan formáját, amelyre nyugaton az információs társadalom szép víziója épült: a vezeték nélküli hang és adatátvitel teljes eszköztárát. A mobiltelefónia magyarországi honosításának első három éve és a GSM- rendszer térhósításának első évtizede a hazai kommunikáció fejlődésének korszakos jelentőségű fejezete. Egyértelmű sikertörténet, amelyet nem csak Magyarországon ismernek el: komoly és a hazai piacgazdaság megítélését tekintve igen jelentős visszhangot váltott ki az európai és amerikai üzleti világban egyaránt. Mint minden történetre, a Westel- sztorira is áll a latin maxima: de te fabula narratur, azaz minden mese valójában az olvasóról szól, még akkor is, ha a történet - az olvasó legjobb tudomása szerint - nem vele történt meg, nem ő élet át, tehát nem az ő története. Feladatunk egyszerű: bebizonyítani az ellenkezőjét.

Az ipari forradalom jegyében megszületett vasút máig lenyűgöz bennünket, úgy is mint a műszaki fejlődés időtálló jelképe, úgy is mint kiváló szállítóeszköz. A Mozdonyenciklopédia a vasút történetének két évszázadát követi végig, a gőzvontatás hajnalától korunk nagy sebességű expresszvonatáig. A könyv három korszakra bontva tárgyalja a mozdonyok fejlődését, minden típusnál kiemelve a pontos és hiteles műszaki adatokat és egyéb jellemzőket.

Ütött az utolsó óránk? A tudomány fejlődése hihetetlenül felgyorsult: a biotechnika, a kibernetika és a nanotechnológia rendkívüli távlatokkal kecsegtet, csakúgy, mint a világűr kutatása. A 21. századi technikának azonban veszélyei is vannak, amelyek kiszámíthatatlansága nagyobb gondot okoz, mint az a nukleáris fenyegetettség, amellyel évtizedeken át együtt éltünk. Az Ütött az utolsó óránk? című helyzetjelentésében Martin Rees kellő pontossággal és közérthetően mutatja meg, hogyan értünk el egy új határ közelébe: az emberiség történelme során ugyanis először alakult úgy, hogy egyetlen tévedés vagy rosszindulatú cselekedet következtében fellépő esemény globális katasztrófához vezethet. Az ember alkotta vírusok elszabadulása pusztító járványokkal fenyegethet, a részecskeütköztetések katasztrofális láncreakciókat indíthatnak el, az intelligens számítógépek felülkerekedhetnek alkotóikon, a géntechnológia beláthatatlan módon átalakíthatja az emberi szervezetet. Meghökkentő és elgondolkodtató könyvében Martin Rees az emberi élet jövőjéért kongatja meg a vészharangot.