Mióta tartják számon a balkezeseket? Hogyan vélekedtek róluk az évezredek során? Milyen út vezetett el attól a szemlélettõl, hogy a balkezesség ördögtöl való abnormális tulajdonság, a természetes elfogadásukig, amire csak az utóbbi évtizedekben került sor? A balkezesség ugyanis a történelem során inkább bünnek, testi hibának számított, s csak ritkán minösült elfogadhatónak, s alig néhányszor erénynek.

Gaby Hauptmannak sikerült a `nő keres férfit` témát egészen új oldaláról bemutatnia, frivol és belevaló regényt írt, igazi női komédiát. Carmen Legg párkereső hirdetésében valóban impotens férfiak jelentkezését várja. Mert végre olyan pasira vágyik, akivel összebújhat. Akivel kirándulhat, moziba járhat, akivel vacsora után még sokáig beszélgethet egy gyors letámadás kockázata nélkül, akinek nem egyfolytában a lepedőakrobatikán jár az esze. A hirdetés telitalálatnak bizonyul: Carmen megtalálja a jelentkezők egyikében élete párját, azt az impotens férfit, aki testileg, lelkileg gyöngédséggel veszi körül, akinek a gondolatai nem forognak makacsul egyetlen téma körül, akinek életét nem a szexuális bizonyítás szánalmas kényszere határozza meg, aki gyöngéd és figyelmes, nem szégyelli az érzelmeit, egyszóval maga a tökély. A csinos Carmen nem is egészen érti, hogy ezt a várva várt férfit végül miért akarja szerelmi bájitallal megrészegíteni... A világszerte ismert írónő 1957-ben született Trossingenben. Írókarrierjét megelőzően újságíróként, majd a filmszakmában dolgozott, jelenleg a Boden-tó melletti Allensbachban él. Regényei évről-évre egyre nagyobb sikert aratnak, és számos nyelven látnak napvilágot.

A pompás kiállítású album a földkerekség minden részébõl válogatott hetven legendás épületet mutat be. Leírja építésük körülményeit, melyeket a legfrissebb régészeti kutatásokra alapoz. A könyv hét nagy részre tagolódik. Minden részben bizonyos épülettípus, vagy funkcionálisan hasonló épületcsoport leglátványosabb példáit mutatja be szóban és képben. Az ókor hét csodája nyitja a sort, majd a sírok és temetõk, templomok és szentélyek, a paloták és luxuscélokat szolgáló egyéb épületek, az erõdítmények, az utak és a vízvezetékek következnek, végül pedig azok az óriás szobrok, illetve monolitok, amelyek méretük és kivitelezésük miatt nem csak az ókoriak, hanem a modern emberek csodálatát is kivívták. A kötet szerkesztõje, Chris Scarre Cambridge-ben a McDonald Régészeti Kutatóintézet helyettes igazgatója.

A fátyolos hangú brazil énekes, zeneszerzõ, dalszöveg-, dráma- és regényíró Chico Buarque Budapest címü regényével robbant be a nemzetközi irodalmi életbe. A magyar olvasók számára külön csemegeként szolgáló müben a két haza, két nyelv, két szerelem között örlö névtelen, mégis hírneves író tragikomikus sorsa úgy bontakozik ki elöttünk, mintha Cobacabana és Újpest csupán egy saroknyira lenne egymástól. `Becsatoltam az övet, lehunytam a szemem, azt gondoltam, többet soha az életben nem fogok tudni elaludni, bevettem egy altatót, a gép felszállt. Az arcom odatámasztottam az ablaknak, mindent felhök borítottak, éreztem a tabletta hatását. Amikor a felhök egy helyen felszakadoztak, úgy rémlett, Budapest fölött járunk, mert a várost kettéosztotta egy folyó. A Duna, gondoltam, a Duna az, de nem kék volt, hanem sárga, az egész város sárga volt, a tetök, az aszfalt, a parkok, milyen jópofa, sárga város, azt hittem, hogy Budapest szürke lesz, de Budapest sárga volt.`

Bitó László (1934) boldog-biztonságos gyermekévei a háborúval, majd az azt követő meghurcoltatások a komlói munkaszolgálatos táborban érnek véget. A szénbányában kezd írni rövid történeteket, regényvázlatokat, amelyek mind odavesznek, amikor az 56-os forradalom leverése után Ausztrián át Amerikába menekül. Irodalmi angoltudás híján az egyetemen a tudományos területet választja. Élettani-gyógyászati tanulmányai, találmányai világszerte ismertté tették, de a Columbia Egyetem emeritus professzoraként nyugdíjaztatja magát, hogy visszatérhessen első szerelméhez: az irodalomhoz. Kétkötetes családregénye és a bibliai Izsák-trilógia után vállalta az orvosi-egyetemi múltját és irodalmi- publicisztikai jelenét ötvöző feladatot, amelynek ez a könyv megrendítő, új utakat nyitó, gondolkodást serkentő eredménye.

A könyv XVI. Benedek pápa tiszteletére jelent meg Joseph Ratzingert 1941-ben szentelték pappá, és alig volt harmincéves, amikor megszerezte a teológiai doktorátust. Több nyugatnémet nagyváros egyházi fõiskoláján tanított dogmatikát, és ezen a pályán, nem pedig lelkipásztori karrier után lett 1977- ben München és Freising érseke, majd 1981-ben bíboros. Drága fivéreim és nővéreim! A nagy II. János Pál pápa után a bíborosok engem, az Úr szőlőskertjének egyszerű és alázatos munkását választották meg. Vigasztal a tény, az Úr tudja, hogyan kell dolgozni és cselekedni még hiányos eszközökkel is, és mindenekfölött imáitokra bízom magamat. A feltámadott Úr örömével és a folyamatos segítségébe vetett bizalommal haladunk tovább. Az Úr segíteni fog bennünket, és Mária, az ő legszentebb anyja mellettünk lesz. XVI. Benedek pápa szavai pápasága első perceiben a Szent Péter téren reá várakozó hívők előtt.

Az érzékeny művész-értelmiségi (Pedro Juan a műben ötvenéves, frusztrált író, aki sehogyan sem képes nekifogni első regényének) szükségképpen fokozódik le az irracionális, `állati` szintre; majdhogynem a tébolyult szexualitás marad számára az egyetlen kitörési pont, amelyben még paradox módon embernek (őszintének és szabadnak) érezheti magát. Érzéki őrületét két asszony, két véglet között próbálja egyensúlyba hozni.

A válogatott interjúkat tartalmazó kötetben írókkal, költőkkel, képzőművészekkel, tudósokkal, táncosokkal, filozófusokkal, történészekkel, filmrendezőkkel készült beszélgetések olvashatók. Az interjúkat olvasva különös szemszemszögből láthatjuk meg kulturális életünket. A beszélgetőtársak között sok a francia, tekintettel a szerző régi `frankomániájára`, és mellettük több olyan magyar közéleti személyiség is szerepel, aki valamilyen vékony szállal, de kapcsolódik Franciaországhoz.

A könyv szerzője Magyarország egyik - vagy talán legnagyobb - lottónyereményének tulajdonosa részletesen leírja, hogy milyen érzés volt a nyertes szelvénnyel a kezében új életet kezdeni. Milyen fantasztikus vásárlások, viszontagságok, meglepetések és egy személyes tragédia változtatta meg a szerző és felesége életét. A szerző érthető okokból ragaszkodott ahhoz, hogy kilétére ne derüljön fény, így a kötet névtelenül, István keresztnéven jelenik meg. Ajánljuk mindenkinek, aki lottózik, és annak is, aki nem hisz a szerencsében. Ajánljuk továbbá azoknak, akik szeretnék beleélni magukat abba, hogy milyen rövid időn belül szabadon elkölteni milliárdokat, és azoknak, akik át tudják érezni a szerelmespár tragédiáját, amit a pénz sem tudott orvosolni.