A Westel-története egyike az újkori magyar gazdaság kevés számú karrierhistóriáinak. A XX. század legendás első évtizedei óta, amikor a magyar ipar és szolgáltatásfejlesztés közel szinkronban volt az európai s egyben világtrendekkel, először fordult elő, hogy Magyarország a technikai fejlődésben ismét az élbolyhoz közelített. A Westel-történet túlmutat önmagán: jelképezi azt a kommunkációs forradalmat, amely alig több, mint 10 esztendő alatt átformálta, pontosabban megteremtette Magyarországon a modern telefóniát. Hadrendbe állította a korszerű telekommunkiáció valamennyi olyan formáját, amelyre nyugaton az információs társadalom szép víziója épült: a vezeték nélküli hang és adatátvitel teljes eszköztárát. A mobiltelefónia magyarországi honosításának első három éve és a GSM- rendszer térhósításának első évtizede a hazai kommunikáció fejlődésének korszakos jelentőségű fejezete. Egyértelmű sikertörténet, amelyet nem csak Magyarországon ismernek el: komoly és a hazai piacgazdaság megítélését tekintve igen jelentős visszhangot váltott ki az európai és amerikai üzleti világban egyaránt. Mint minden történetre, a Westel- sztorira is áll a latin maxima: de te fabula narratur, azaz minden mese valójában az olvasóról szól, még akkor is, ha a történet - az olvasó legjobb tudomása szerint - nem vele történt meg, nem ő élet át, tehát nem az ő története. Feladatunk egyszerű: bebizonyítani az ellenkezőjét.

Az ipari forradalom jegyében megszületett vasút máig lenyűgöz bennünket, úgy is mint a műszaki fejlődés időtálló jelképe, úgy is mint kiváló szállítóeszköz. A Mozdonyenciklopédia a vasút történetének két évszázadát követi végig, a gőzvontatás hajnalától korunk nagy sebességű expresszvonatáig. A könyv három korszakra bontva tárgyalja a mozdonyok fejlődését, minden típusnál kiemelve a pontos és hiteles műszaki adatokat és egyéb jellemzőket.

Ütött az utolsó óránk? A tudomány fejlődése hihetetlenül felgyorsult: a biotechnika, a kibernetika és a nanotechnológia rendkívüli távlatokkal kecsegtet, csakúgy, mint a világűr kutatása. A 21. századi technikának azonban veszélyei is vannak, amelyek kiszámíthatatlansága nagyobb gondot okoz, mint az a nukleáris fenyegetettség, amellyel évtizedeken át együtt éltünk. Az Ütött az utolsó óránk? című helyzetjelentésében Martin Rees kellő pontossággal és közérthetően mutatja meg, hogyan értünk el egy új határ közelébe: az emberiség történelme során ugyanis először alakult úgy, hogy egyetlen tévedés vagy rosszindulatú cselekedet következtében fellépő esemény globális katasztrófához vezethet. Az ember alkotta vírusok elszabadulása pusztító járványokkal fenyegethet, a részecskeütköztetések katasztrofális láncreakciókat indíthatnak el, az intelligens számítógépek felülkerekedhetnek alkotóikon, a géntechnológia beláthatatlan módon átalakíthatja az emberi szervezetet. Meghökkentő és elgondolkodtató könyvében Martin Rees az emberi élet jövőjéért kongatja meg a vészharangot.

Az ókori Egyiptom egyszerre közeli és távoli ismerős. Százával lehetne föltenni hasonló kérdéseket: Milyen célt szolgáltak a piramisok? Mennyi idős a Nagy Szfinx? Mózes hite talán Ehnaton udvarából származott? Hová tűnt el hirtelen Nofertiti, a csodaszép királyné? Vannak-e még feltárásra váró királysírok? A Hetven rejtély az ókori Egyiptomból című kötet választ keres a legjobban ismert ókori civilizáció titkaira. Az érdekfeszítő könyvben egyiptológusok és régészek a legújabb kutatási eredményekre támaszkodva együtt próbálnak fényt deríteni a legkülönösebb rejtélyekre. Némelyik esetben kézenfekvőnek látszik a megoldás máskor meg szinte lehetetlen fellebbenteni a múlt sűrű fátylát. Az ókori Egyiptomot sajátos rejtélyei is megkülönböztetik a többi kultúrától. Honnan származott eredetileg ez a nép? Miért hittek abban, hogy királyuk egyúttal isten is? Miért balzsamozták be szeretteik holttestét, és miért írtak levelet halottaiknak? Egyes rejtélyek Egyiptom és a környező népek kapcsolatából erednek. Felbukkan Jam és Punt, a két afrikai királyság, előtűnik a zsidó nép és Izrael, felvonulnak a `tengeri népek` - akikről nehéz eldönteni: félelmetes fosztogatók vagy rémült menekülők voltak. És miért szakadt hirtelen vége Egyiptom aranykorának? Az egyiptológusok mind a mai napig újabb és újabb izgalmas titkokba botlanak. Beigazolódik, hogy Tutanhamont meggyilkolták. A sivatag mélyéről, az első királyok sírjai mellől hajók kerülnek elő sértetlenül. A Nagy Piramisban megmagyarázhatatlan légaknák a jelek szerint egyes csillagok felé irányulnak. II. Ramszesz irdatlan mauzóleumot építtet számtalan fia részére. Az ókori Egyiptom összes híressége és nevezetes helye felvonul e könyv lapjain: Ramszesz, a Kheopsz-piramis, Kleopátra, a Királyok Völgye és Ehnaton váltja egymást, miközben a homályból kevésbé ismert, de legalább ennyire lebilincselő emlékek és személyek kerülnek elő. A Hetven rejtély az ókori Egyiptomból remek fényképeivel, beszédes diagramjaival, újszerű térképeivel és látványos alaprajzaival nélkülözhetetlen kalauza mindazoknak, akik az ókor legérdekesebb és legregényesebb civilizációjában kívánnak időutazást tenni. 424 illusztrációval (344 színes képpel)

Van-e olyan ember, akit nem fog el a bűntudat vagy a rossz lelkiismeret érzése, amikor olyasmit tesz, amit `nem volna szabad`? Amikor túl sokat ettünk, tiszteletlenül vagy gonoszul viselkedtünk másokkal szemben, munkánkat hanyagul végeztük, azonnal működésbe lép a belső cenzor, amelynek az a feladata, hogy viselkedésünket a `helyes` és a `helytelen` kategóriákba való besorolással minősítse. A tilalmak a neveltetés, a hagyományok és a konvenciók hatására alakulnak bennünk szabályrendszerré, és bizony a legtöbbünknek terhére vannak. De szükségünk van-e rájuk egyáltalán? Lehet-e tőlünk idegen, mégis sajátunkká vált tilalmi rendszerrel szakítani, ki tudunk-e bújni kedves határozottsággal a cenzor öleléséből, anélkül persze, hogy felelősségtudatunkat feladnánk.

Egészséges finomságok bébi...mert gyereknek enni jó! Két fiatal nő - Farkasházi Réka és Juga Veronika - most új szerepben mutatkozik be a nagyközönség előtt. Ahogy azt már bizonyára hallották, látták, olvasták, közel egy időben született gyermekük, így jelenleg mindketten `főállású anyák`. A Csemetéink csemegéi hathónaposoktól kezdve a kisgyermekkorig kínál ízletes és egészséges finomságokat. A jól ismert tévés személyiségek babaszakácskönyvét a gasztronómia és a dietetika ismert képviselői segítették a megvalósításban, a kötetet szakmailag támogatta a Magyar Védőnők Egyesülete is, amely megfelelő garanciát nyújt a kisgyermekeseknek, hogy minden étel jószívvel készíthető el, és adható a babáknak. Néhány receptnél azt is megmutatják, hogyan lehet ugyanaz a vacsorája a babának és a család többi tagjának. Praktikus tanácsok és konyhatechnikai szószedet segíti azokat is, akik épp most kezdenek háztartást vezetni.knek és totyogóknak.

Kisállatok gondozásával foglalkozó sorozat.