Gyilkosság történik az ország egyik legpatinásabb egyetemén. Ahol egykor Hajós Alfréd, Teller Ede vagy Rubik Ernő koptatta az iskolapadot, most egy közkedvelt oktató holtteste fekszik. A rendőrség lezárja az épületet, az áldozat kollégái kihallgatásra várnak. Ahogy telik a nap, úgy derül fény a halott férfi életének titkos részleteire. A nyomozók úgy érzik, egyre közelebb járnak a megfejtéshez, ám a tanárok egy csoportja másképp gondolja, és magánnyomozásba kezd: Vajon közülük való a tettes? Vajon köze van mindehhez a nemzetközi politikának, vagy a mindenki elől eltitkolt hobbi jelenti a választ? Bármelyik úton indulnak is el, a sorsdöntő kérdés ott lebeg a fejük felett: ki lesz a következő áldozat?

Arlene 28 éves tévériporter, aki a munkájában és a házasságában egyaránt kiégett; mindennapjai egyetlen érdekes színfoltja ötéves lánya. A fiatal anyuka már jó ideje úgy érzi, csupán statisztaszerepet játszik saját életében, amikor egy nap úgy dönt, elhagyja a férjét, és a kis Laurennel együtt nagyanyja házába költözik, a városba, ahová legszebb gyermekévei kötik. Hayden 33 éves művészi jégszobrász, jóképű és titokzatos. Városszerte pletykák célpontja, hiszen apjával és húgával él, látványos karrierje ellenére sincsenek közeli barátai, mosoly pedig kizárólag akkor villan fel borostás arcán, ha imádott jégszobraival foglalatoskodhat. Kettejük találkozása sorsszerű. Arlene az első pillanattól ellenállhatatlan késztetést érez arra, hogy boldoggá tegye a férfit, akiből valósággal árad a szomorúság. Hayden nehezen, de megnyílik felé, a legfontosabb dolgot azonban jóhiszeműen elhallgatja előle, és ezzel nemcsak a nőt, de a kislányát is veszélybe sodorja... Szurovecz Kitti új, önéletrajzi ihletésű lélektani szerelmi története arra keresi a választ, lehet-e együtt boldog, illetve képes-e egymást meggyógyítani két lélekben mélyen sérült felnőtt. Azoknak a nőknek és férfiaknak szól, akik nem tudják, hogyan kell ,,jól szeretni." ,,Ez a történet több, mint regény. Igazi lélekgyógyító írás, ami segít felismerni, ha a párkapcsolatunkban bajban vagyunk. Egy nő belső utazásának hiteles krónikája." (Faragó Melinda pszichológus)

LEHET, HOGY A BAGLYOK NEM AZOK, AMIKNEK LÁTSZANAK, DE MÉGIS KÉNYSZERÍTŐ SZEREPÜK VAN: ŐK EMLÉKEZTETNEK RÁ, HOGY NÉZZÜNK BELE A SÖTÉTBE! A Twin Peaks egy legenda. David Lynch és Mark Frost tévétörténeti jelentőségű sorozata (25 évvel ezelőtt) arról szólt, hogy egy amerikai, középkorú, kisvárosi apa évekig szexuálisan molesztálja, majd megöli gimnazista korú lányát. Vagy mégis valami más volt a lényeg? Talán arról mesélt a Twin Peaks, hogy mindenkinek vannak súlyos titkai, amelyek annyira torzíthatják a személyiségét, hogy végül szörnyeteggé válik? Vagy arról szól, hogyan küzdjünk meg a bennünk élő gonosszal? Esetleg arról, hogy az amerikai őslakosok istenségei és démonai ma is uralják a Sziklás-hegységtől nyugatra fekvő hatalmas, sűrű erdőségeket? A harmadik évad előtt az olvasók kézbe vehetik a sorozat hivatalos könyvét, egy lebilincselő, színes illusztrációkkal kiegészített titokfeltáró regényt, amely egyrészt választ ad az első két évad nyitott kérdéseire, másrészt elmeséli az elmúlt huszonöt év fontos Twin Peaks-i eseményeit, harmadrészt pedig bevezeti az új évad alapkonfliktusait. Miközben megismerhetjük az amerikai miszticizmus titkos történetét.

Kohav Virág Bagel boltjában a törzsvendégek sorsát ismerjük meg a regénnyé összeálló novellafüzért olvasva, amely a zsidóság, az iszlám, az istenkeresés, a szex, a gasztronómia, a gasztrománia és a húsevés filozófiai kérdéseit járja körül, sokszor szatirikus vagy abszurd módon új nézőpontokat mutatva. Könnyen magunkra ismerhetünk a szereplőkben, akik mind keresnek valamit, valakit, de leginkább válaszokat próbálnak találni, a megoldás azonban mindig kívül esik az általuk megismerhető eseményhorizonton. Rubin Eszter második kötete, a Bagel ott kezdődik, ahol Barhesz című első regénye véget ért. A korábban megismert családtagok azonban háttérbe vonulnak és új karakterek lépnek színre, így a Bagel önálló történetként is olvasható.

Mi történne akkor, ha egyszer csak egy teljesen más világba születnénk, mint ahol addig éltünk? Mi lenne, ha már születésünk előtt mindenre emlékeznénk előző életünkből? Lantos Fruzsina, az anyaméhben növekvő leánygyermek mindent hall, mindent ért, és ennek köszönhetően hamar ráébred, hogy nem ismeri annak a világnak a szabályait, ahová hamarosan megérkezik. Itt az emberek bőre szürke, vörös vagy sárga. Félnek a fehértől, és attól is, ha szembesülnek a puszta földdel. Szamarat sose láttak, viszont a vízityúknak három lába van, a hiúznak pedig majomfarka. Az országok és a városok óvónevet kapnak, hogy ne találjanak rájuk a veszedelmes Hollók. De hol ez a hely? És kik ezek az emberek? És mi lesz velünk, ha egyszer ide születünk? Lánglélek húszéves, és mindent megkapott az élettől. Legalábbis azt hiszi. Van hadvezérhez méltó ereje, bátorsága, tudása, éles esze, és van mesebeli hőshöz illő ártatlansága. Azt is tudja, hogy a Hármastáj nem tűri meg az ártatlanokat, de aki Kiválasztott, az akár a leggonoszabb világot is képes megszelídíteni. Arra is készen áll, hogy amikor majd a sors a kiválasztottságért benyújtja a számlát, akkor fizessen. Csak azt nem tudja, hogy mit kell majd odaadnia.

Nagyapa és unoka barátsága a halál árnyékában Hartay Csaba harmadik prózakötete egy érzékeny kisfiú szemszögéből láttatva, álmokkal és látomásokkal kevert emlékekből építi fel a nikotinfüggő családfő agóniatörténetét. Papa egyre nehezebben kap levegőt. És ebben a záródó világban, a krónikus tüdőbetegség erősödő fojtásában mind élesebben rajzolódik ki Papa és Olivér ragaszkodása az élethez, csökönyös ragaszkodásuk egymáshoz. A kortárs magyar próza ott a legmegrázóbb, ahol a mi életünket meséli el. A Holtág egy mai vidéki család története, erős színekkel, csodaszép epizódokkal, a szeretet és az elmúlás egymás elleni harcának gyermekien tiszta ábrázolásával.

Vérzivataros, trónviszályos esztendőkben kalandozunk, a XIII. század végi Magyarországon. IV. Béla király nemrég verte ki a tatárokat a pusztasággá vált, földig rombolt, felégetett honból - de alig lát neki az újjáépítésnek, máris fellángol a családi háborúskodás a csak imént kihunyt parázs fölött. A középkorban a harc a hatalomért nem pusztán udvari intrikákban merült ki: fegyverrel folyt a küzdelem a trón elbitorlásáért, a meggyengült ország területének szétdarabolásáért. Az agg, ám még mindig erős királyt nővére és saját fia, majd sógora is megtámadja. Az utolsó Árpád-házi királyok végnapjainak idejében játszódó történelmi regény a réges-régi hatalmi játszmák izgalmas felelevenítése. A történetet az egyik királyhű nemesifjú kalandjain keresztül tárja elénk a szerző. Szirtek csúcsán, nemesi sasfészkekben dőlhet el a királyság sorsa...

Szent-Györgyi Albert 1937. december 10-én átvette a Nobel-díjat Gusztáv svéd királytól. Az indoklásban ez szerepelt: ,,...a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért". A tudóst idehaza a C-vitamin feltalálójaként emlegetik, és szinte nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy ő az egyetlen magyar Nobel-díjasunk, aki ezt az elismerést a szülőhazájában tudományos eredményeiért nyerte el.

De milyen ember is volt Szent-Györgyi, akit Szegeden csak ,,Prof"-ként emlegettek tanítványai? Egy pacifista, aktív politikus, önjelölt kém, rendkívüli tudós, aki a családi tragédiák hatására élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte.

Wisinger István e dokumentumregényben Szent-Györgyi Albert kevésbé ismert oldalát, személyisége ellentmondó vonásait, a belső vívódásokkal teli életútját, és magánéleti válságait is feltárva igyekszik bemutatni a tudóst.

A ,,szürke rinocérosz" kifejezéssel az emberiséget érintő, nagy hatású, előre nem látható és többnyire nem is tudatosuló fenyegetésekre utalunk; olyan, mint a porcelánboltba beszabadult elefánt vagy a valószínűtlen eseményeket jelképező fekete hattyú. A szürke rinocérosz nem meglepetésszerűen támad, érkezését rendszerint figyelmeztetések és egyértelmű előjelek hosszú sora előzi meg. Az ingatlanhitelek piacának 2008-as drámai összeomlása, a Katrina hurrikán és más természeti katasztrófák tragikus következményei, a médiavilágot felbolydító, új digitális technológiák, sőt, már a Szovjetunió bukása is várható volt, jóval az események előtt. Vajon a társadalom vezetői és döntéshozói miért mulasztják el mégis, hogy foglalkozzanak a közelgő veszélyekkel, mielőtt a nyakukba szakad a végzetes eseménysor? Michele Wucker A szürke rinocérosz című könyvében a politikai döntéshozás és válságkezelés területén szerzett ismereteire, illetve a világ vezetőivel készített mélyinterjúk során szerzett tapasztalataira támaszkodva bemutatja, hogyan ismerhetjük fel a távolban felsejlő fenyegetéseket és miként szálljunk szembe velük. Meggyőző történeteivel, valós példáival és gyakorlati tanácsaival A szürke rinocérosz nélkülözhetetlen olvasmány a menedzsereknek, befektetőknek, pénzügyi tervezőknek és politikai döntéshozóknak. De mindenkinek ajánlott, aki szeretné felismerni és megérteni a közelítő tragédiákat, és hasznosítani ezt a tudást.

Tizenhárom hang - tizenhárom elbeszélő mesél azokról az ünnepi pillanatokról, amikor a fenyőfa mellett megszólal a csengettyű és a gyertyalángnál minden más színben játszik, az álmok pedig valóra válnak, ha igazán hiszünk bennük. Ám nem mindig csak a szépek - olykor a lidérces álmok is.

E sokszínű mozaikban a XX. és a XXI. századi magyar irodalom legnagyobb álmodóinak karácsonyi történeteit olvashatjuk: Benedek Elek, Bródy Sándor, Csáth Géza, Gárdonyi Géza, Jókai Mór, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, valamint Garaczi László, Grecsó Krisztián, Háy János és Lackfi János műveit.