Eddy de Wind zsidó orvos önként jelentkezett abba a hollandiai gyűjtőtáborba, ahová édesanyját deportálták. Azt remélte, hogy így az asszonyt meg tudja menteni Auschwitztól, de tévedett. A táborban megismert szerelmével együtt 1943-ban őt is a haláltáborba vagonírozták. Amikor a szovjet hadsereg közeledésének hírére a nácik 1944-ben elindították Németország felé az erőltetett meneteket, Eddy elrejtőzött, és a felszabadulás után ott maradt Auschwitzban ellátni a betegeket. Keresett egy ceruzát és egy jegyzetfüzetet, és írni kezdett. Könyve a legelső Auschwitz-beszámolók egyike, amelyet a csak nem sokkal korábban átélt borzalmak és maga a nyers valóság tesz átütő erejűvé. Jelenlegi ismereteink szerint ez az egyetlen memoár, amelyet teljes egészében az auschwitzi haláltáborban írtak. De Wind kötete először 1946-ban jelent meg, hogy aztán hosszú évekkel később, a tábor felszabadításának 75. évfordulójára, 2020-ban nemcsak hollandul, de számos más nyelven, így magyarul is napvilágot lásson. Az eredeti holland kiadás szószedettel, térképpel és a leszármazottak, valamint a fordító utószavával bővült. A kötetet a család archívumából származó képanyag illusztrálja. Eddy de Wind (1916-1987) zsidó származású orvos és pszichiáter. Ő volt az utolsó, aki zsidóként orvosi diplomát kaphatott a hollandiai Leiden Egyetemen. A westerborki gyűjtőtáborban ismerte meg Friedelt, akit a táborban feleségül is vett. Mindkettejüket deportálták Auschwitzba. De Wind 1945 nyarán tért vissza Hollandiába, ahol újra találkozhatott szerelmével. A háború után elvégezte a pszichiáter szakot. Pszichoanalitikusként a súlyos háborús traumák kezelésére specializálódott. Már 1949-ben megjelenik a témában írt alapműve, a Szembenézés a halállal, amelyben először írja le a koncentrációstábor-szindrómát.

Nagyjából húsz éve írok limerickeket, és ezekben az ötsorosokban fejezem ki a lehető legrövidebben bánatom és örömöm, azaz önmagamat. Egyszer csak mi történt? Hetven lettem. Szóval, itt az ideje, hogy hetvenkedjem. Bocs a szóviccért, de tényleg.

Megkértem Szabó T. Anna költőt, hogy az általam kiválogatott ötsorosokból (ez a készlet negyven százaléka) jelölje meg azokat, amelyeket kihagyna. Ő ehelyett visszaimádkozni akart néhányat. Nem hagytam. Előszavából idézek, pirulva:

,,Nagy kincs az ilyen, magas színvonalából soha nem engedő író, akit még életében megért és szeret a nagyközönség, akinek gyógyírként, ajándékba is megveszik és boldogan ajánlják a regényeit... Az új Vámos-könyv azért is nagy dobás, mert legjobb tudomásom szerint példátlan vállalkozás: nemcsak a magyar limerick történetében lesz fontos lépés, de az egész műfajba hoz új színt azzal, hogy önéletrajzi, mondhatni lírai limerickeket sorakoztat a klasszikus limerickek mellé, és egy teljes köteten át variálja és teszi izgalmassá a versformát."

,,A rózsaszín a kedvenc színem. Régebben mindig azt mondtam, hogy a fekete, mert az menőbb, de valójában a rózsaszín minden árnyalatát imádom. Ha veszek valami kiegészítőt, szinte mindig rózsaszínt választok. Rendszeresen olvasom a Vogue-t, és ezt nem iróniának szánom, bár talán annak tűnik. A szeptemberi kiadást egyszer még a Twitterre is feltettem." Roxane Gay humoros, éleslátó írásai végigkísérik a színes bőrű nő útját, az utóbbi évek kulturális mérföldkövei mentén kalauzolva az olvasót, és kommentálják a feminizmus mai állását (például az abortusz kérdésében). Esszéiből egy rendkívül éleslátó nő portréja rajzolódik ki, aki arra törekszik, hogy megértse önmagát, a társadalmat, amelyben él és a kultúrát, amelyben szocializálódunk.

VI. György, a dadogását rendkívüli erőfeszítéssel fejlesztő brit uralkodó II. Erzsébet apja és elődje volt. Beszédhibáját, amely súlyosan korlátozta volna a nyilvánosság előtti szereplésekkor, egy tapasztalt, ám felettébb furcsa módszereiről híres logopédus segítségével küzdötte le. Kettejük története, amely A király beszéde című könyv és a belőle készült, Oscar-díjas film révén vált világhírűvé, a második világháborúban is folytatódott: Lionel Logue, a tanár továbbra is bejáratos volt a Buckingam-palotába és fontos szerep hárult rá: támogatta a királyt Dunkerque sötét napjaiban és a normandiai partraszállás idején az 1945-ös végső győzelemig - és még azután is. Peter Conradinak, a Sunday Times újságírójának és Mark Logue-nak, Lionel unokájának könyve bőséggel merít a Logue-archívum kivételes anyagából: Lionel és tüzes felesége, Myrtle hátrahagyott naplóiból, levelezéseiből és más dokumentumokból. Remekbe szabott portrét fest a két emberről és családjukról, a Windsorokról és Logue-ékról, ahogyan együtt néznek szembe Nagy-Britannia történelmének legnagyobb kihívásával.

A történet korunk egyik leglátványosabb és leginkább zavarba ejtő problémáját, a terrorizmust elemzi a múlt század második felében működő német terrorista csoportok - köztük a RAF, a Vörös Hadsereg Frakció - példáin keresztül. Hősei fiatalok, akik tele vannak erkölcsi felháborodással, bosszúvággyal, a változtatás radikális óhajával. Feltétlen szolidaritást hirdetnek az elhúzódó háborúba sodródott vietnámiakkal. Spangliznak, ideologizálnak, szabadon szeretkeznek, időnként bombát gyártanak, meg bankot rabolnak. A könyv a maga nemében egyedülálló vállalkozás: annak feltérképezése, hogyan indultak el a bosszúállás szomorú angyalai a szomszédból, a családból az illegális háború mezejére. Több mint érdekes, hogy a nemzetközi kapcsolódásokon túl még magyarországi szála is akad ennek a sokágú és sokszereplős történetnek. Sausic Attila legújabb könyve rendkívül alapos kutatómunka eredménye: tényirodalom finom lélekrajzokkal és színes korleírásokkal. Darvasi László ajánlásával. Sausic (Schauschitz) Attila 1952-ben született Budapesten. 1983-ban Nyugat-Berlinbe disszidált családjával, jelenleg is Berlinben él. Újságíróként először a Szabad Európa Rádiót, majd a Magyar Narancsot tudósította. Számos írása jelent meg az Élet és Irodalomban.

Indiában naponta mintegy száznyolcvan gyermek tűnik el nyomtalanul - feltételezhetően ember- és szervkereskedők áldozataként. Regényével erre az óriási problémára hívja fel a figyelmet az újságíróként már számtalan díjat elnyert Deepa Anappara. A szerző egy gyerek szemén keresztül mutatja be a képzeletbeli indiai nagyvárosi gettóban a legszívesebben detektívesdit játszó Dzsáj és barátai történetét. A gyerekek sejtik, hogy nem dzsinnek vitték el az osztálytársukat. Bahadúrt öt napja nem látta senki. A rendőrség tehetetlen és csak külön védelmi díjért tesz bármit is. Dzsáj és barátai elindulnak, hogy valóságos nyomozásba kezdjenek, de egyre veszélyesebb városrészekben kötnek ki, és egyre sötétebb ügyletek tanúi lesznek. Amikor Dzsáj egyik rokona is eltűnik, a detektívesdi nem lesz játék többé. Deepa Anappara a dél-indiai Keralában született. Tizenegy éven át újságíróként dolgozott. Riportjaiban felhívta a figyelmet arra, milyen káros hatással van a gyerekek fejlődésére a szegénység és a vallási konfliktusok. Munkásságáért megkapta A Fejlődő Ázsia Újságírói Díjat, az Emberi Jogi Média-díjat és a Sanskriti-Prabha Dutt újságírói ösztöndíjat. A Dzsinnvadászok egy részletével elnyerte a Lucy Cavendish-díjat szépirodalom kategóriában, a Deborah Rogers Foundation Writers-díjat, valamint a kimagasló elsőkönyveseknek járó Bridport/Peggy Chapman-Andrews-díjat. Anappara jelenleg doktori tanulmányait végzi a norwichi University of East Anglia egyetemen. A magyar fordítás szinte egy időben jelenik meg az eredeti kötettel, Neset Adrienn érzékeny tolmácsolásában.

,,Ez a könyv a negyedik Viola Judit történelmi regénysorozatában. Aki arra vágyik, hogy a mai Északkelet-Magyarország alig észrevehető várromjai, időtlenséget sugárzó hegyvonulatai, poros országútról rég aszfaltozott útra váltott völgyei, patakok kibetonozott partjai, az erdők mélyének hívogató csöndje benépesüljön 13. századi magyar életekkel, az jó helyen jár. Az Aba család fordulatos története, az édesanya aggódása, az apa fiaira néző büszkesége, majd szótlan fájdalma, magyarok, kunok egymás ellen vívott csatáinak kegyetlensége és lelkifurdalása, az egyszerű nép gyermekeinek egymásra hagyott bölcsessége, az uralkodás kísértései és felelőssége, a felnövekvő ifjak szilajsága, határozottsága és tanácstalansága, az igaz szerelem keresése, bőséges lakomák gyönyörűsége, országos gondok és kicsinyes intrikák szövevénye - mindez, s annyi minden más is elénk tárul e tetralógia lapjain. S a szerző, miközben egy idegen, rég elmúlt világ mindennapjaiban és ünnepnapjaiban részesít bennünket, nemcsak elhisszük neki, hogy ilyen lehetett az élet úgy hétszáz évvel ezelőtt Magyarországon, Göncön és Budán, meg a Nyulak szigetén, hanem részévé válunk Amádé, Finta és Péter, a három testvér országos gondjainak, családi és magánörömeinek, tragédiáinak."
Van-e nagyobb dicséret, mint hogy egy könyvet nem lehet letenni? S már alig várja az ember, hogy megtudja, mi is lett a ,,meg is halt, meg nem is" Fintával.
Balog Zoltán
Református lelkész, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt vezetője

A világ legszórakoztatóbb és leghaszontalanabb önsegítő könyve a Magyarázókönyv és a Mi lenne, ha? című bestsellerek elképesztő kreativitással megáldott szerzőjétől.

Minden feladat megoldására kínálkozik egy jó út, egy rossz út és egy olyan monumentális, komplex, szertelen és célszerűtlen út, ami senkinek sem jutna eszébe - kivéve Munroe-nak.
A bestseller szerzőként és karikaturistaként ismert szerző legújabb könyve számos totálisan unpraktikus tanácsot tartalmaz a repülővel való landoláshoz vagy ahhoz, hogyan kell lyukat ásni, hogyan jósolhatjuk meg az időjárást a Facebook-fotóink pixeleinek analizálásával, és hogy csupán egy fog radioaktivitási szintjéből mi módon derülhet ki, melyik generációhoz tartozunk. Megtudhatjuk végre, hogyan érdemes készíteni szelfit teleszkóp segítségével, és hogy miért javasolt előbb felforralni a folyó vizét, ha át akarunk kelni rajta...

A legegyszerűbb dolgok legkomplikáltabb megoldásával Munroe célja nem csupán az, hogy bonyolítsa az életünket és a sajátját. Akárcsak a Mi lenne, ha? című könyvében, a szerző most is kalandos utazásra hív a lehető legabszurdabb megközelítésmódok izgalmas világába: a Hogyan... okos infografikákkal és vicces rajzokkal illusztrált, üdítő agytorna, amely által jobban megérthetjük a mindennapi tevékenységeink mögött rejlő tudományos és technológiai folyamatokat.

Anna szíve majdnem megszakad, amikor elveszíti szeretett édesanyját, Inest. A hagyatékban egy halom régi, megsárgult, olasz nyelvű levélre bukkan. Azt reméli, végre megtudja, mi is történt az édesanyjával a második világháborúban.
A naplóbejegyzések nyomán Anna eljut a hegyek közt megbúvó, varázslatos kis toszkán faluba, Rofellébe, ahol lassan összeállítja a múlt darabkáit: rájön, milyen boldogan telt az édesanyja ifjúkora Toszkána vadregényes, hegyes-völgyes vidékén, és megtudja, hogyan vetett véget ennek az idillnek a háború kitörése. Anna előtt feltárulnak a múlt titkai az anyjáról, aki annak idején a partizánmozgalom tagjaként kivette a részét a küzdelemből, és egy sebesült angol katona életét is megmentette, de nem sejti, hogy Ines titkai az ő életét is fenekestül felforgatják majd.

Izgalmas romantikus történet arról, hogyan öröklődnek nemzedékről nemzedékre a háború traumái, és hogyan mentheti meg az embert a szerelem a legsötétebb időkben is.

A klasszikus mű vadonatúj borítóval, kartonált kiadásban! Santiagónak, az andalúz pásztorfiúnak meseelemekkel átszőtt kalandtörténetét a kritikusok Saint-Exupéry A kis hercegéhez szokták hasonlítani. Santiago, miután kétszer látja azt az álmot, hogy valahol a piramisok lábánál elásott kincs várja, elindul megkeresni azt. Végigzarándokol Afrika északi, sivatagos részén, szokatlan élményekkel töltekezik, számos különös figurával találkozik, köztük egy alkimistával, akitől megtanulja, hogy mindig hallgasson a szívére, vegye észre a sorsára utaló jeleket, és igyekezzék beteljesíteni álmait. A filozofikus mese lelki balzsamként hatott azokra a tízmilliókra, akik eddig elolvasták Coelho alapművét.