A családi legendárium szerint barbár kalózok csaptak le egy cornwalli templomra a 17. század elején, hogy foglyaikat Marokkóban adják el rabszolgának. 2005-ben Jane Johnson, sikeres író, elhurcolt ősének sorsát felkutatni érkezik az egzotikus országba, azt azonban nem sejtheti, hogy e vadregényes tájon élete szerelmére is rálel egy berber férfi személyében.

A fenti szösszenet egy Jane Johnson könyv összefoglalója is lehetne, ha nem történt volna éppen így, s nem ihlette volna az írónő idestova három kötetét is. Magyarul eddig Johnson két Marokkó-regénye jelent meg, a 2011-es A szerelem amulettje című kötetet tavaly A szultán asszonya követte, mely a meknészi udvarba, azon belül is a hárem rejtett világába kalauzolja az olvasót.

Johnson már címválasztásával egyértelművé tette, hogy könyvének a romantikus ponyvairodalmat sújtó előítéletek rengetegén kell keresztülverekednie magát, hogy érdemben kiemelkedhessen a hasonló tematikájú kötetek közül. Némi rosszmájúsággal ugyanis kijelenthető, hogy ez a műfaj csupán a szürke hétköznapokba fásult, ám romantikára áhítozó háziasszonyok és szinglik képzeletbeli mentsvárait építgeti, virtuális vágybeteljesítő funkciója pedig sablonosan és célratörően kerül el minden szépirodalmi eleganciát. Másfelől ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy ezt a műfajt éppen ez az egyszerűség teszi a legalkalmasabbá bizonyos élethelyzetekre - hiszen a legtöbben azért nem Dosztojevszkijt vinnénk magunkkal a strandra. Ha ilyen módon a műfajjal szemben támasztott minőségi kifogásokat elhárítottuk, érdemes szemügyre venni, hogy maga a regény mennyire élt lehetőségeivel, felépítette-e azt az egzotikusan színes, fűszeres, veszedelmesen vonzó és szenvedélyes világot, amit a cím és a borító sejtet.

A Marokkóban és Angliában játszódó történet szerint a Londonba férjhez menni készülő angol szüzet déli kalózok rabolják el, hogy értékes zsákmányukat a meknészi szultáni hárembe adják el. Alys élete ettől kezdve állandó veszélyben forog, hiszen fehér bőrével, szőke hajával és kék szemeivel hamar a kiszámíthatatlan és karizmatikus Iszmail szultán kedvencévé válik, kivívva ezzel az első feleség, a sötét mágiát és gonosz játszmákat űző Zidana haragját. Egyetlen támasza a szultán írnoka, a fekete eunuch, Núsz-Núsz, aki tiltott szerelemre lobban a szerencsétlen lány iránt.

A fordulatos cselekmény a tetten érhető történelem és az írónő képzeletének határmezsgyéjén egyensúlyozik: valós események és emberi sorsok szőttesében rajzolódik ki a hányattatott szerelem története. Alys és Núsz-Núsz szokványos fiktív, romantikus karakterek, különösebb meglepetést egyik sem okoz. Alys józan, önkritikus lányból érik szenvedélyes és érzelemdús figurává, ahogy a bátortalan Núsz-Núsz passzív, szolgai státuszát hátrahagyva lép elő, mint az eseményeket alakító, tettre kész férfi. Olvasói izgalmakat inkább Iszmail és Zidana figurája okoz: mindkettő kiszámíthatatlan, sokszínű fajsúlyos karakter, jelenlétük szinte háttérbe szorítja a főhősöket. Az általuk képviselt világ, mind fizikai valójában, mind a politika hadszínterén lüktető és magával ragadó olyannyira, hogy legjobb marokkói epizódjai során a könyv a nagy, klasszikus kalandregényeket idézi.

Némi érzékelhető aránytalanság lopakodik viszont a könyv lapjaira azáltal, hogy az írónő láthatóan nagyobb élvezetét lelte a szultáni udvar és a hárem intrikától fülledt mindennapjainak lefestésében, mint az angol királyi palota és a korabeli London bemutatásában. A regény ívében hangsúlyos londoni látogatás, mely egyébként valós eseményként nyomot hagyott a korabeli krónikákban, csupán kiterjeszti az egzotikus fűszerezést a diplomáciai küldöttség angliai kalandjaira, de a sebtében felvázolt kulturális találkozások és ütközések epizódjai hiteltelenül ékelődnek a történet fő sodrába. Ezen a ponton a regény kifulladni látszik, és mintha Johnsonnak nem lett volna türelme újragyúrni a teljes anyagot, a befejezés összecsapottan, deus ex machina, megérkezik.

Bár Jane Johnson regénye többszörösen elmarad attól, hogy forradalmasítsa a romantikus szórakoztatóirodalom kliséit és sztereotípiáit, azért korrekt iparosmunkával van dolgunk, amit bátran bepakolhatunk a törülköző és strandpapucs mellé - könnyed, nyári kikapcsolódást okoz majd.

Sándor Anna

Forrás: Könyves Blog (2013.08.18.)