(kiadvány: Ami elveszett - Családregény )

Az erős, minden nehéz helyzetben higgadt, de örökké zsörtölődő nagymama, az álmodozó lány, a praktikus lány, a jól főző lány, a családba benősülő szegényebb fiú, a háborúkat túlélő szerelem, a külföldre szakadt rokonok – mindenki ismeri ezeket az alakokat és cselekményelemeket, amelyek egy ismerős történetmondás fordulatai. Sok minden odaveszett a 20. században, többek között éppen ezek is, de még felidézhetőek: ezt teszi Pataki Éva Ami elveszett című nagyszerű családregényében.

Pataki Évát elsősorban filmírói munkássága miatt ismerheti a közönség, olyan filmek forgatókönyveit jegyezte a rendezővel közösen, mint a Sztracsatella, a Napló szerelmeimnek, A temetetlen halott vagy az Utolsó jelentés Annáról.

Új regényét az emlékezés eseménye, aktusa, erőfeszítése szervezi. A történetet két temetői látogatás keretezi: az elbeszélő kimegy anyja sírjához novemberben. A kettő között semmi más nem történik, csak a XX. század, ahogy azt egy mezőkövesdi magyar zsidó család megélhette, ahogy az velük megtörténhetett. Két történetet olvasunk: a hétköznapokét és a történelemét, és az utóbbi az elbeszélésben is kimutathatóan megtöri, megtámadja, aláássa az előbbit. A háborúig az elbeszélés a történetmondás anekdotikus vonalát követi minden zavaró nosztalgia nélkül. Sok mindent megtudunk a Czeisler család mezőkövesdi életéről, hétköznapjairól, kapcsolatairól, szerelmeiről. Teljesen lényegtelen, hogy amit olvasunk, igaz-e. A közös tudattalanunk régi, jól ismert történetei, kulturális mintázatok, életszervezési módok ezek, amelyek a háború előtt talán valóban léteztek és működtek. Megtudjuk, hogyan lett a „szép Czeisler Ilona a bankos Weinberger Gyuri helyett a csóró Weisz Lajos felesége”, hogyan ismertette össze a fiatalokat Reisz mama, a mezőkövesdi sadchen, hogyan beszélték meg Czeisler Augusztával a haditervet a tojáskrémes szendvics fölött, amely haditerv természetesen nem sikerült, mert nem is szoktak az effélék sikerülni… Íze, színe, vonala, lendülete, de mindenekelőtt rendje van ezeknek a történeteknek, egy kiismerhető világról tudósítanak, amelyben még működnek a hagyományok, amelyben mindenki megtalálhatja a helyét, és amely örökre elveszett.

A regényben mint szövegfolyamban érezhető törést okoz a második világháború, ahogy az elbeszélő írja is: „a háború utáni történeteket már képtelen vagyok úgy szövögetni, mint a mezőkövesdi asszonyok az egymásba indázó rózsamotívumokat.” A történetmondás lehetősége, a szöveg szövete is megbomlott. A regény háború utáni részében válik láthatóvá a szövegszervező erő, az emlékezés folyamata, amely képeket, eseményeket helyez egymás mellé a túlélőkről, az emigrálókról, az itthon maradtakról. A hatvanas évek végéig követhetjük a család életét, amelyből egyre inkább elvesznek a történetek, marad helyettük a történelem, ezt jelzi a fejezetek időtagolása is: 1945, 1952, 1956, 1968. A háború vége, a forradalom, a prágai tavasz. Csak az 1952-es évszám nem kelt történelmi asszociációkat, de ez a fejezet jellemzően még a háború előtt felnőtt utolsó nemzedékhez kapcsolódik. A háború utániak már mindannyian túlélők és leszármazottaik, akiket életükben is sodort, elsodor a történelem, amelyben a személyes történetek alig kaptak, kapnak helyet.

Kiadvány:
Pataki Éva
Ami elveszett - Családregény
Athenaeum Kiadó, 2010

Forrás:
kikotoonline.hu
Galántai László
2010. 07. 13.

2010-08-05 13:20:55

<< vissza

Petőfi Sándor Szerelem gyöngyei Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? - kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát....

Karinthy Frigyes Így írtok ti - Gyűjteményes kiadás Voltak, akik megsértődtek, és voltak, akik a pályatárs elismerését látták abban, amikor Karinthy Frigyes 1912-ben irodalmi karikatúrát rajzolt róluk. ,,Babits Bihály" versei, vagy az Ady költészetét...

Móricz Zsigmond Úri muri ,,Iszonyúan magyar" - írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos...

Ady Endre Szeretném, ha szeretnének ,,Szeretném, ha szeretnének" - mondja, kéri, könyörgi egy költői hang, ami hamisítatlanul adys. Meglepő, de Ady Endre akkor írta e sorokat, amikor végre elismert, sokak által megbecsült (és...

Babits Mihály Timár Virgil fia ,,Az él igazán, aki másért él" Timár Virgil vidéki gimnáziumban oktató, tudós szerzetestanár, aki felfigyel a tehetséges, okos Vágner Pista nevű fiúra. A csillogó szemű diák csüng tanára szavain, és amikor Pista anyja...

Vámos Miklós Cím nélkül Segíts magadon, az Isten is megsegít. Segíts másokon, és a bődületes zűrzavar, amit az egyszerűség kedvéért életnek szoktunk hívni, fokozódik. Ezúttal vidéki postások testében, lelkében,...

Mihail Zigar Az Ukrajna lerohanásáig vezető út Fordította: Bartók Imre Nem tehetjük semmissé a múltat, de megváltoztathatjuk a jövőt. 2022. február 24. Vladimir Putyin megkezdi Ukrajna átfogó invázióját. Mihail Zigar független orosz újságíró petíciót tesz közzé a Facebookon, amelyet több száz újságíró, majd további...

Vámos Miklós Anya csak egy van A halálnak van humorérzéke Kár, hogy csak MOST kezdek rájönni, hogy alapjában véve jópofa nő lehetett az anyám. KÁR, hogy csak most kezdem IRIGYELNI, amiért annyira BÁTRAN élt, ahogyan én sose mertem. DE JÓ VOLNA ÚJRAKEZDENI,...

Szűcs Dóra Szivarfüst és vanília - Jelenetek Leni Riefenstahl és Balázs Béla szerelméből Balázs Béla, az elismert, sikerei csúcsán járó író egy éjszakai lokálban megismerkedik egy fiatal nővel, akinek nem tud ellenállni. A mindent elsöprő vonzalom hatására a meggyőződéses...