Már 1981-ben pontosan leírták a Magyar Gárda kialakulásának lépéseit ? állítja a Hullám című könyv fordítója. A megtörtént különös pedagógiai kísérletet feldolgozó regényből készült filmet a jövő héten mutatják be a magyar mozik.

Csak szociálpszichológus ne legyen a kormányfő 1967-ben egy kaliforniai történelemtanár, Ron Jones kísérletet vezényelt le a Palo Altó-i Cubberley Gimnázium egyik osztályával. A nemzeti szocializmusról tartott előadása során az egyik diákja olyan kérdéseket vetett fel, amelyekre nem tudott válaszolni: ?Hogy volt képes a német nép ignorálni a zsidó emberek lemészárlását? Hogy voltak képesek a városlakók, vasutasok, tanárok, doktorok azt állítani, hogy semmit se tudnak a koncentrációs táborokról és a tömeges mészárlásokról? Hogy tudták azt mondani azok az emberek, akiknek a zsidó szomszédjai, sőt barátai voltak, hogy nem voltak ott, amikor ezek a dolgok történetek??
 
Jones válasz helyett egy kísérletbe kezdett a diákjaival. Létrehozott egy szigorú szabályokra épülő rezsimet az osztályban, amely korlátozta a tanulók szabadságát és egységbe tömörítette őket. A mozgalomnak a Harmadik hullám nevet adta. A diákok örömmel vállalták a feladattal járó elkötelezettséget. A kísérlet, amely eredetileg csak egy napig tartott volna, hamarosan az egész iskolában teret hódított. A kívülállókat kiközösítették, a tagok elkezdtek kémkedni egymás után, s azokat a diákokat, akik megtagadták a részvételt, megverték. Az ötödik napon Ron Jones kénytelen volt leállítani a mozgalmat.

Gárdaalakulás lépésről lépésre

Ezt a döbbenetes eredménnyel záródott kísérletet dolgozza fel a most moziba kerülő A Hullám című film, amely egy újabb csavart tesz a történetbe: az amerikai kisvárosi miliőből átteszi azt a ma Németországába. A gimnázium tanára itt alakít ki egy mikrofasizmust. A film németországi sikerére jellemző, hogy a bemutató hétvégéjén már a film a költségvetésének több mint felét visszahozta.   

A történetet egyébként először 1972-ben maga a kísérletvezető írta meg Harmadik Hullám címmel, ebből tévéfilm is készült 1981-ben. E film alapján készült el Todd Strasser A Hullám című ifjúsági regénye, amely néhány hete jelent meg magyarul.

A szerző a nyolcvanas évek elején lépésről lépésre leírja azt, hogy fog a Magyar Gárda megalakulni 2007-ben ? von párhuzamot a mai magyar politikával Láng András, a könyv fordítója. Strasser pontosan megfogalmazza azokat a jegyeket, identifikációs eszközöket ? köszöntés, egyenruha, logó, jelmondatok -, amelyek a Magyar Gárda, vagy egy ahhoz hasonló szerveződés létrejöttéhez szükségesek. Láng a FigyelőNetnek kifejtette, hogy a kísérletben elhangzó jelmondatok szinte szóról szóra megegyeznek a Magyar Gárda jelmondataival.

Regényesített változat

Nagyon jellemző az ilyen típusú szervezetekre a többiek először kedves, majd később erőteljes, még később erőszakos verbuválása a mozgalomba. A gárdához hasonló szervezetek, valamint a valamikori Nemzetiszocialista Párt, vagy a Hitlerjugend fontos ismérve volt az a fajta elitista életérzés, amely alapján kirekesztik a mozgalmon kívül állókat. Akárcsak a Hullám tagjai.

Láng a fordítás során többször beszélt Tod Strasserrel, aki saját elmondása alapján nem tett hozzá és nem ferdített el semmit az eredeti 1969-es kísérletből. Persze a regény egy irodalmi alkotás, dramaturgiailag Strasser egy kicsit besegített, hogy gördülékenyebb legyen a történet. A könyv fordítója elismeri, hogy az amerikai ifjúsági regénynek megírt történet irodalmilag egy kissé elnagyolt, főleg ami a regény zárását illeti, de maga a sztori kárpótolja az olvasót.

A Hullám című film viszont kiváló feldolgozás. Természetesen itt is élt a rendező a filmes dramaturgia eszköztárával, de ez még jobban megerősíti a sztori mondanivalóját. Hátborzongatóan életszerű szereplőket találtak a diákok megformálására, és a ?vezér?, a tanár szerepére is. 

Kezdetben minden rendben

Megdöbbentő, hogy a kísérlet kezdetben milyen látványosan pozitív irányba mozdította el az osztály életét. A diákok, akik rendetlen, elkényeztetett középosztálybeli német gyerekek, egyszerre csak elkezdenek viselkedni. Felállnak, ha felszólítja a tanár őket, tisztességesen válaszolnak. Olyanfajta motiváltság üti fel a fejét, aminek eredményeképp elkezdenek jobban tanulni, részt vesznek a közösségi életben, a sportolók jobb eredményeket érnek el. Kialakul a csapatszellem. Az ember a filmet nézve (vagy a könyvet olvasva) azon kezd gondolkodni, mi ebben a rossz. Pedagógusok álma egy ilyen osztályközösség.

 Ezek a pozitív folyamatok egy ponton azonban nagyon rossz felé fordulnak. Láng szerint a fordulat ott következik be, amikor a Hullám tagjai elkezdik magukat magasabb rendűnek érezni a többieknél. Elkezdik lenézni az általuk gyávának minősített társaikat, akik nem hajlandók csatlakozni a mozgalomhoz. Először kevésbé, aztán egyre erőszakosabban ?téríteni? kezdenek a hullámosok. Egy idő után ez a dolog elszabadul, és nemcsak a diákokban, hanem a tanárban is. Megtetszik neki a vezérszerep, kicsúszik a kezéből az irányítás. Végül az ő fejét is ?víz alá kell tartaniuk? egyes diákoknak és a feleségének, hogy visszatérjen a realitásokhoz.

A könyv végén minden jóra fordul, a diákok megértik, hogy a kísérlet áldozatául estek, mindenki szépen hazamegy, az élet megy tovább. A film tragédiába fordul, elviszik a tanárt, aki a rendőrautóban döbben rá, hogy mit tett, majd belenéz a kamerába. A tekintete azt sugallja: mindez bárkivel, bármikor megeshet.

Forrás: fn.hu