A zajos indiai Hadzsi-família Abbasz feleségének, Tahirának a halála után európai vándorútra indul egy piros, egy fekete és egy fehér Mercedesszel. Az egyik kocsi Lumiére-ben, egy esszenciális francia kisvárosban robban le; a család úgy dönt, itt fog letelepedni és éttermet nyit Maison Mumbai néven. A nyitóest zajos sikert arat, ám a két Michelin-csillagos fogadó tulajdonosa, Gertrude Mallory felháborodva szemléli az idegenek betolakodását, és úgy dönt, keresztbe tesz Hadzsiéknak. De a dolgok teljesen máshogy alakulnak, mint ahogy eltervezte....

A cím és a könyv - még az én bevezetőm is - arra enged következtetni, hogy eme regény a Hadzsi család és Mme Mallory szembenállásáról szól, némi gasztronómiával körítve. Igen, ez is benne van - de ez kb. a történet fele, ezt követően Abbasz fia, Hasszán szakmai életének alakulását követhetjük nyomon egyes szám első személyben, akiben megvan a mesterszakács-gén.

Bevallom, a lumiére-beli események sokkal érdekesebbek voltak, mint a későbbiek, a lármás Abbasz és a nyársat nyelt Mallory csatározása nagyon jó vígjáték-alapanyag lenne (pedig nem vagyok híve az adaptációknak), "összecsapásaink" filmszerűen peregtek lelki szemeim előtt. Mivel gasztrós könyv, nem ajánlatos éhgyomorral olvasni, a barackos-mandulás sütemény részletezésénél attól féltem, megcsócsálom a könyvet. De volt néhány olyan momentum is, ami minden volt, csak gusztusos nem (a bárány kékes belei kiömlöttek az állat hasából, gépesített csirkefeldolgozás, stb.), vagy csak én vagyok finnyás. A Indiában játszódó részek is tetszettek, bár, bevallom, az ételekhez szükségem lett volna egy kiadós lábjegyzetre, a francia szavak jó részéről nem is beszélve:)

Könnyed, szórakoztató történet, pont jókor jött a segítségemre.

Ui.: A post címe a könyv eredeti címe, ami egyébként a Köszönetnyilvánításban is szerepel, szerintem jobb lett volna ezt meghagyni, sokkal jobban illik a történethez.

Ui2.: Hadzsiék jártak ám Cortonában is!:)

Forrás: Amadea