A brit korona által elcserélt kis sziget, a kolumbiai San Andrés a színhelye Ernyey Béla második regényének. Egy sikertelen, már nem fiatal magyar származású táncoskomikus kalaplopási ügybe keveredik, és tipikusan dél-amerikai módon reked az isten háta mögötti karibi helyszínen. A hatóságok minden tárgyalás nélkül teszik az utcára, nem adják vissza az útlevelét, így nem is hagyhatja el a szigetet. Egy idős német üzletasszony karolja fel a tanácstalan időmilliomost, először korrektül működő szeretőt, majd megbízható bér-amorózót faragva belőle. A férfin időközben átlátó könyvkiadónőre, egy helyi tangótáncos lányra, az idős futtatónőre és a nagytermészetű főhősre épülő erotikusnégyszög-történet egy ismeretlen világba kalauzolja el az olvasót, ahol a rend, a jog és a remény krónikus hiánya szokatlan lépésekre kényszerítik a szereplőket. Véletlen és sorsszerűség, balsors és szerencse nem állnak messze egymástól ebben a különös, pálmafákkal, napfénnyel és korrupcióval kistafírozott színjátékban, ahol a jó gyakran elnyeri büntetését, a rossz pedig méltó jutalmát...

Miért divatos újra a kabbala? Milyen a templomosok igazi arca? Honnan származik a maffia? Mitől `szent maffia` az Opus Dei? Miként tagozódik a szabadkőművesség a társadalomba? Hogyan szerveződik a láthatatlan al-Kaida? Ezekhez hasonló kérdések hatvanhat titkos társasággal kapcsolatban vetődnek föl, amelyek vallási, beavatási, politikai vagy bűnöző jellegű szervezetek. A válaszokat a mai ismeretek alapján kellő részletességgel megkapjuk a könyvből, mégpedig a társaságok titkossága ellenére nagyon is életszerű előadásban.

A babaházak változnak, és mi változunk bennük... Az angol ízlésvilágot megtestesítő könyv egyszerre mesekönyv, ismeretterjesztő kiadvány és látványos játékszer. Mesekönyv, amennyiben egy babaház állandó reinkarnációját meséli el, állandó szereplőkkel, akik vonzódnak és veszekednek, esznek-isznak, legfőképpen pedig báloznak. Ismeretterjesztő kiadvány, hiszen bemutatja a középkori angol úriház, a klasszikus kori palota, a viktoriánus kor és a szecesszió világát, lakás- és tárgykultúráját, a korabeli mindennapi életet. És persze legfőképpen báloznak. Akinek ennyi jó kevés, bepillanthat mind a négy korszak épületébe (amelyek lapozáskor térhatásúvá válnak), meglesheti, ki mit csinál, megkereshet elveszett holmikat és babákat. A lényeg csupán annyi, hogy a titkot meg kell őrizni!

Schmidt Attila újságíró több mint négy évtizeden keresztül foglalkozott bűnügyekkel. Jól ismeri az elmúlt negyven év legnagyobb port felverő ügyeit, számos bűnözővel és bűnüldözővel volt alkalma beszélgetni. Ebben a könyvében a rendszerváltás körüli évek bűnügyi panorámáját rajzolja meg.