2015 sikeres év volt számodra, hiszen két könyved is megjelent. Júniusban egy különleges babanapló, az AnyukaLand látott napvilágot. Miért érzi a legtöbb író, újságíró édesanya, hogy valamilyen formában muszáj megörökítenie ezt az időszakot?
Teljesen természetes, hogy a terhességtől, az anyává válástól a nők többsége különlegesnek érzi magát. Nem véletlenül ébred föl ilyenkor a vágy, hogy megörökítsük ezeket a soha vissza nem térő pillanatokat, napokat, hónapokat. Így voltam ezzel én is a terhességem alatt, amikor elkezdtem posztolni az élményeimet a Facebook oldalamra az ismerőseim és saját magam szórakoztatására. A magyar egészségügy útvesztői, a mindennapos megpróbáltatások terhesen, és egy pici baba társaságában bőven szolgáltattak témát. Például elég lesújtó élmény volt az onkológia közvetlen szomszédságában lévő terhesgondozóba járni, de abba a sztereotípiába is belefutottam, hogy huszonnégy éves fejjel biztos eltévedtem: nem a terhesgondozót, hanem a sürgősségi fogamzágátló osztályt keresem.
Ezeket és még egy sor hasonló negatív, frusztráló vagy épp zavarba ejtő élményt igyekeztem humoros párbeszéd formájában kiírni magamból. Ezekre figyelt fel az Athenaeum Kiadó. Az AnyukaLand egyik fele végül a saját élményeim alapján született, a másik fele pedig aktív kutatómunka eredménye: rengeteg baba-mama fórumot, Facebook csoportot, blogot, kismamáknak szóló magazint, és szaklapot böngésztem át élmények, tapasztalatok után kutatva. A „bolond kutyás kismamák” zseniális karakterét például talált tárgyként a gyakorikérdések.hu egyik fórumáról tördeltem be.
Első gyerekes anyaként nem volt ijesztő, hogy mennyi helyről ömlik rád az információ, azzal kapcsolatban, hogyan neveld a gyerekedet?
Újságíró vagyok, a túlélésem záloga az, hogy nagyrészt képes vagyok figyelmen kívül hagyni a kommenteket. Szóval a gyerekneveléssel kapcsolatban is arra jutottam, hogy érdemes kijelölni két-három megbízható embert, orvost, védőnőt, barátnőt, rokont, akiknek adunk a véleményére. Szerencsés helyzetben vagyok, mert anyósom gyerekorvos, aki rengeteget segít a mai napig.
Valójában mennyire lehet felkészülni a szülésre?
Nekem rengeteget segített, amikor a terhesség hetedik-nyolcadik hónapja körül nyugodt körülmények között leültünk beszélgetni a védőnővel, aki készségesen válaszolt minden kérdésemre. Akkor pontról-pontra átvettük, hogy mi mindenre kell számítani a szülésnél, mi fog történni a szülőszobában, és az utána következő napokban. Tömény információcsomag volt, amit utána hetekig emésztettem. Ilyen lehet, amikor a sportolók fejben készülnek egy nagyobb versenyre. Ráadásul a negyedik-ötödik hónapig jártam az edzőterembe, majd a szülésig hetente háromszor terhes tornára: ezek is rengeteget hozzátettek a könnyű szüléshez és a pozitív szülésélményhez.
Az AnyukaLand után pedig megírtad a Magyar Szeretők-et, ami a megcsalásról és a hűtlenségről szól. Elég erős a váltás… Fiatal feleségként milyen volt szembesülni a sokszor egészen elképesztő hűtlenségi sztorikkal? Nem érezted azt, mikor hallgattad az alanyaidat, hogy ezek akár velem is megtörténhetnek?
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy eleinte nem fogalmazódott meg bennem a kétségbeesett kérdés, hogy te jó ég, rám is ez vár, de elég hamar kapcsolt az agyam, és függetlenítettem magam az interjúalanyaim történeteitől. A munka kezdetén megbeszéltem magammal, hogy most nem rólam van szó. Mivel riportkönyvet írok, objektív hallgatónak, közvetítőnek kell lennem, aki nem adhat terepet a saját, személyes véleményének. Az volt a feladatom, hogy ebből az alapállásból kiindulva a lehető leghitelesebben írjam meg az interjúalanyaim történeteit. Előítéletekkel telve képtelen lettem volna megírni ezt a könyvet. A kezdeti félelem idővel átalakult bennem örömmé: milyen jó, hogy friss házasként ennyi mindent tanulhatok a tipikus párkapcsolati buktatókról, a hűtlenséghez vezető útról.
Az például nagy tanulság volt, hogy mennyi minden múlik a jó kommunikáción: nagyrészt a dialógusok minőségén áll vagy bukik egy kapcsolat. Élet- és kapcsolatmentő lehet, ha a párommal képesek vagyunk megbeszélni minden olyan problémát, vagy zavaró tényezőt, ami ránehezedett a kapcsolatunkra. Tipikus hiba, hogy kérdezés helyett egyből állítunk és vádolunk. Amikor például arra érünk haza, hogy otthon rendetlenség van, egyből leszúrjuk a párunkat, ahelyett, hogy megkérdeznénk tőle, hogy minden rendben van-e, tudunk-e neki segíteni. Lehet, hogy kiderül: egyszerűen rosszul érzi magát, el van havazva, különben is egész nap ordított a gyerek, stb.
Otthon a férjeddel beszélgettetek ezekről, míg írtad a könyvet?
Sokat beszélgettünk a témáról, szerintem nagyon fontos tisztában lennünk azzal, hogy a párunk miként gondolkodik a hűség és a hűtlenség kérdéséről. A könyvből az is kiderül, hogy számos fajsúlyos téma közt ez is tabusítva van a legtöbb kapcsolatban. Sok esetben vezet félrelépéshez, ha a pár tagjai nem tudnak őszintén beszélni egymással a vágyaikról, a szexuális igényeikről. Egészen döbbenetes, már-már bizarr, hogy vadidegenként csomó olyasmit tudtam meg az interjúalanyaim titkos vágyairól, amiről a házastársuknak fogalma sincs.
Van jó néhány lelkileg is lehúzó történet a könyvben, aminek olvasása közben azon gondolkodtam, hogy téged mennyire viselhetett meg mikor ezeket hallgattad… Megterhelő volt?
Bármennyire is igyekeztem függetleníteni magam érzelmileg, megterhelő volt nagy dózisban hallgatni idegenek bánatát, deficites házasságának és párkapcsolatának történeteit. Azok a történetek különösen megérintettek, amelyek alanyai korban közelebb állnak hozzám. Interjúzás közben nem egy megható pillanatot éltünk át, volt rá példa, hogy együtt sírtunk az interjúalannyal. Persze volt nevetés is. Két találkozást leszámítva, végtelenül szimpatikus, kedves és szeretetreméltó emberekkel találkoztam.
Hogyan jött az ötlet, hogy a megcsalásról írj könyvet, valós történetekkel?
A Magyar szeretők Weiler Péter ötlete volt. Társkereső oldalakkal foglalkozó szakemberként régi vágya volt, hogy könyv készüljön a félrelépésről, megismerve a felhasználói profil mögött rejtődő személyek történeteit.
Nem érezted azt, hogy a téma lerágott csont?
Amikor megtalált a felkérés, egyből azt gondoltam, hogy már mindent tudunk a témáról, de némi utánaolvasás után legnagyobb meglepetésemre azt láttam, hogy az elmúlt évtizedekben elenyésző említésre méltó dokumentarista munka készült a megcsalásról. 2012-ben jelent meg Havas Henrik és Almási Kitti pszichológus Szeretők című könyve, ami Havas Henrik 2002-ben megjelent könyvének bővített, átdolgozott kiadása. Ezelőtt 1985-ben jelent meg a mára rendkívül elavulttá vált híres mű, Miskolczi Miklós Színlelni boldog szeretőt / Hazudni boldog hitvest című kötete. Havasék munkáját nagyra tartom, de abból a szempontból meglehetősen egyoldalú, hogy csak nők történetei szerepelnek a könyvben. Ezzel mintha azt sugallaná a kötet, hogy a nő a tipikus szerető. Ehhez képest én egészen mást tapasztaltam, nem véletlen, hogy a Magyar szeretők tíz férfi és tíz nő története. Ma egyre több nő tart szeretőt, és mindkét nem ugyanúgy küzd a félrelépéssel kapcsolatos kérdésekkel.
És hogy találtál rá az alanyaidra?
Újságíróként regisztráltam a viszony.hu-ra, aki könyvet ír a témáról, és ehhez keresi az önként jelentkezőket, akik szívesen mesélnek a félrelépéseikről, a párkapcsolatukról, az életükről. Végül több száz levelezőpartner közül nagyjából ötven emberrel sikerült személyes találkozót egyeztetnem. Közülük került ki az a húsz történet, amit megírtam.
Mi alapján választottál történetet?
A fő szempont a változatosság volt, hogy a témát a lehető legtöbb nézőpontból bemutassam. A nemek mellett az életkorok tekintetében is egyensúlyra törekedtem. A legfiatalabb interjúalany 25 éves, a legidősebb 63. A heteró többség mellett azt is fontosnak tartottam, hogy leszbikus nő és meleg férfi is megossza a tapasztalatait a kötetben. Utólag persze mindig elégedetlen az ember, például hiányérzetet okoz, hogy nem futottam bele olyan történetbe, amikor valaki odaállt a párja elé, és őszintén bevallotta, hogy félrelépett, de olyan sztorit sem találtam, hogy szeretőből lett volna férj vagy feleség valaki.
Milyen konzekvenciákat vontál le? Mi vezet a hűtlenséghez?
Az elhidegülés okán történő megcsalás elég általános képlet. Ehhez általában a már említett kommunikációs hibák vezetnek. Ha valaki regisztrál a viszony.hu-ra, ott a félrelépés szándéka nagy valószínűség szerint sok szenvedés és kimunkált döntés eredményekét született. A Magyar szeretők nem arról szól, amikor a buliban részegen valakivel összecsókolózik az ember, nálam első sorban tudatos szeretőkeresők szólalnak meg. Az is nagy tanulság volt, hogy a viszony egyfajta drogként működik: aki egyszer megkapta a viszonnyal járó plusz adrenalint, nagyfokú érzelmi és/vagy testi intenzitást és különleges élménycsomagot, utána később is nagy eséllyel keresni fogja. Nem véletlen, hiszen a titkolózás, a tiltott gyümölcs színt visz a hétköznapok szürkeségébe. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy egy-egy szeretői viszony „szavatossági ideje” nagyjából fél év. Ennyi idő ugyanis, míg a szeretők közt kialakult kötődés olyannyira elmélyül, hogy elviselhetetlen teherré válik.
A beszélgetések alapján kirajzolódott valami azzal kapcsolatban, hogy mi alapján választunk párt vagy szeretőt?
Nagy tanulság volt, hogy sokan mennyire nincsenek tisztában azzal, hogy kit választanak, amikor hosszú távon elköteleződnek. Az elhidegüléshez és a szeretőzéshez nem egyszer vezet az, hogy valaki megalkuvó módon választott partner, és abban az adott nőben a „szeretőt” nem igazán, inkább csak a leendő feleséget/férjet és anyát/ apát látta. Sokan akár sok-sok évvel a gyerekek születése után döbbennek rá, hogy valami nem stimmel, életük párja a vágyaik nagy részét képtelen kielégíteni, de még az erről szóló párbeszédtől is elzárkózik. Az igazán súlyos verziója mindennek az, amikor valaki a gyermek születése után egyáltalán nem hajlandó lefeküdni a párjával. Megdöbbentően gyakran futottam bele abba a férfipanaszba, hogy megszületett a gyerek, eltelt egy év, és a felesség azt sem hagyja, hogy a férje megérintse. Mindezt súlyosbítja az a fajta uniformizálás, amikor a hasonló élethelyzetben járó barátnők meggyőzik egymást arról, hogy ez teljesen normális. A férj ilyenkor tűr egy darabig, majd maradék önbizalmát összeszedve szeretőt keres, mert még szeretné magát férfinak érezni.
Mivel tarthatják fenn a párok az érdeklődést egymás iránt?
Az előjáték sosem a hálószobában kezdődik, hanem minden más is hozzátartozik, ami a hálószobán kívül történik. A bántalmazáshoz hasonlóan az elhidegüléshez vezető út is egy rossz hangsúllyal, egy bántó megjegyzéssel, vagy épp egy meg nem beszélt, ki nem mondott, majd frusztrációvá és elfertőződő lelki sebbé váló problémával, sérelemmel kezdődik. Az egyik interjúalanyom mindezt nálam sokkal keresetlenebbül így fogalmazta meg: „ha a férjem egész nap köcsög velem, akkor nem értem este mit vár tőlem az ágyban.”
Készült egy gerilla videó is a Magyar Szeretők népszerűsítéséhez: egy könyvesbolt biztonsági kameráján keresztül látjuk, amint egy vásárló a te könyvedet olvasva, felismeri a párját a sorok között, és botrányt csinál a boltban. Sokat kellett dolgoznod azon, hogy megtartsd az interjúalanyaid inkognitóját? Mennyi a valóság és mennyi az írói fantázia a történetekben?
Visszatérő rémálmom van a könyv írása közben, hogy megtörténik mindaz, amit az említett videóban láthatunk. A videó ötlete ebből a félelemből született: amikor elmeséltem a marketinges kollégáknak, azt mondták, hogy ne aggódjak, ők majd valóra váltják a rémálmomat. Szerencsére ilyen botrányos eset végül nem történt, vagy legalábbis nem tudok róla. Abban viszont biztos vagyok, hogy minden megtettem az inkognitó védelme érdekében. A nevek például fantázia művei a kötetben, az életkorokon is kozmetikáztam egy kicsit, de a többi trükköt nem árulhatom el, mert akkor végképp lebuktatnám őket. A sportoló történetét kellett a legtöbbet gyúrni, mert abban sok volt a potenciális lebukás faktor, de eddig még szerencsére senki sem találta el, hogy kiről van szó, sőt, még a sportágat sem sikerült kitalálni.
Milyen visszajelzéseket kaptál az olvasóktól?
Eddig alapvetően elkényeztettek a gratulációkkal és a lájkokkal. Sokan kiakadtak a történetektől, volt, aki azt mondta, hogy kinyílt számára a világ: teljesen elcsodálkozott azon, hogy ilyen megcsalós történetek egyáltalán léteznek. Az is gyakran visszajutott hozzám, hogy valaki átgondolta a félrelépéshez és a párkapcsolatokhoz való viszonyát. Alapvetően az a gondolat is sokak fejében megfogalmazódott a Magyar szeretők után, hogy vajon a szomszédom, a rokonom, a barátom, a kollégám, vagy netán a párom is félrelép titokban, és ő az egyik megszólaló a kötetben.
A szakma szerinted mit kezd ezzel a könyvvel? Hova lehet ezt sorolni? Szakkönyv, szórakoztató irodalom, netán bulvárkönyv?
Tapasztalok némi előítéletet a könyvvel kapcsolatban, ami gondolom a borító lévő pink csajnak és a témának szól. Szerencsére sokan mondták, hogy a könyv végül megcáfolta bennük az előítéleteket, és nagyon tetszett nekik. A műfaj egyértelműen riportkönyv, ami húsz ember vallomásán keresztül, teljesen pártatlanul, számtalan megközelítésből mutat be egy témakört. Hiszek benne, hogy a személyes történetek és példák ezerszer többet érnek bármilyen érvelésnél vagy hegyi beszédnél. Az efféle személyesség tudja csak igazán ledönteni a tabukat, és közel hozni a „kényesebb, kényelmetlenebb témákat.”
Ajánlod fiatal házasoknak?
Nekik is, és mindenki másnak.
Forrás: http://articsoka.com/cat/Szozsonglorok/Tabutemak__amik_a_jo_kapcsolat_kotoanyagai_is_lehetnenek
Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? - kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát....
|
Voltak, akik megsértődtek, és voltak, akik a pályatárs elismerését látták abban, amikor Karinthy Frigyes 1912-ben irodalmi karikatúrát rajzolt róluk. ,,Babits Bihály" versei, vagy az Ady költészetét...
|
,,Iszonyúan magyar" - írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos...
|
,,Szeretném, ha szeretnének" - mondja, kéri, könyörgi egy költői hang, ami hamisítatlanul adys. Meglepő, de Ady Endre akkor írta e sorokat, amikor végre elismert, sokak által megbecsült (és...
|
,,Az él igazán, aki másért él"
Timár Virgil vidéki gimnáziumban oktató, tudós szerzetestanár, aki felfigyel a tehetséges, okos Vágner Pista nevű fiúra. A csillogó szemű diák csüng tanára szavain, és amikor Pista anyja...
|
Szendrey Júlia alakja Petőfi özvegyeként él emlékezetünkben, aki eldobta az özvegyi fátylat, és hűtlenül más asszonya lett. Pedig jóval több volt, mint feleség. A korabeli dokumentumokra...
|
Mediterrán hangulatú, kanyargó utcácskák, szűk sikátorok, levendula, füge, rozmaring a romantikus, zárt belső udvarokban, a vörös és sárga minden árnyalata a házfalakon, egységes, de mégis...
|
Szendrey Júlia alakja Petőfi özvegyeként él emlékezetünkben, aki eldobta az özvegyi fátylat, és hűtlenül más asszonya lett. Pedig jóval több volt, mint feleség. A korabeli dokumentumokra...
|
Mediterrán hangulatú, kanyargó utcácskák, szűk sikátorok, levendula, füge, rozmaring a romantikus, zárt belső udvarokban, a vörös és sárga minden árnyalata a házfalakon, egységes, de mégis...
|