2004 februárjában indult a thefacebook.com, előtte egy hasonló tesztoldal miatt az alapítóját szinte kirúgták a Harvardról, mert feltörte az egyetem számítógéprenszerét. Mára több, mint 500 millió felhasználója van a facebooknak.

Számomra az év egyik meglepetése volt Ben Mezrich könyve, én pozitívan csalódtam a Véletlenül milliárdosban. Arra számítottam, hogy ez egy alaposan dokumentált, de valójában a részletekbe belefulladó tényregény lesz a facebook születéséről, a projekt fejlődéséről, a döntésekről. Nem, a Véletlenül milliárdos egy szórakoztató regény egy fiatalamberről, aki egy magányos estén – míg a társak egyik egyetemi buliból a másikba csapódtak – a kollégiumi szoba csendjében, n üveg Beck’s társaságában feltörte a Harvard számítógéprendszerét, és kísérletképpen összeállított egy oldalt. Az új oldal, a Facemash.com szervere a saját laptopja volt. 24 óra alatt annyi látogató érkezett az oldalra, hogy a laptop ettől egyszrűen lefagyott. Zuckerberg rájött: van ígény arra, amit unaloműzésként összedobott.

Nem ő volt az egyetlen, aki ezen vizek felé evezett – és ez az evezés most egy rossz poén is lehet. A 21. század küszöbén innen szinte minden kollégiumi szobában akadt egy álmodozó számítógépzseni, egy programozó, aki valamilyen közösségi-hálózat-projekten dolgozott. Akkor már adott volt a Friendster, a MySpace, a Match és társaik – és minden önjelölt számítógép-buzi úgy érezte: hiányzik valami a fentiekből, és ő tudja, hogy mi az. De persze nem tudta. Nem mindenki. Ott voltak például a Vinklevoss ikrek, akik a Harvard Connection-ön törték az eszüket, és szinte azzal egyidőben agyaltak a projekten, amikor a facemash.com lefagyasztotta Zuckerberg laptopját. Aztán felkérték Markot, legyen ő a programozójuk. Elmestélték Marknak a tervüket, kötöttek egy szóbeli megállapodást, és… és nem történt semmi. Mark időközben továbblépett a facemash-en, és továbbfejlesztette az ötletet. Előbb csak a Harvard számára készített egy zárt közösségi hálózatot, de amikor azt látta, hogy a hallgatók 85%-a rákattant, átterjesztette az egészet újabb és újabb egyetemekre. Hetek alatt nőtt az oldal látogatottsága a nulláról pár százezerre. Innen indult. 2007 októberében a Microsoft, a Google-t túllicitálva 240 millió amerikai dollárt fizetett a cég részvényeinek 1,6%-áért. Ezzel a facebook piaci értéke elérte a 15 milliárd amerikai dollárt. Páran szemtanúi lehettek annak, ahogy a mindig papucsban és kapucniban tébláboló, csajoknál esélytelen zsidó kisfiúból, Mark Zuckerbergből 25 éves korára minden idők legfiatalabb self-made milliárdosa lett. Ott voltak a tátott szájjal maradt Vinklevoss ikrek, ott volt Eduardo, és ott volt Sean Parker is.

A könyv megírásához Ben Mezrich tucatnyi interjút készített, több száz forrásmunkát, ezernél is több írásos dokumentumot és bírósági jegyzőkönyvet olvasott át. Ebből gyúrta ezt a regényt. Mark Zuckerberg többszöri megkeresésre sem volt hajlandó interjút adni, így a történetet leginkább Eduardo szemszögéből látjuk. Eduardo volt az a barát, aki az első perctől ott volt Mark mellett, ő injekciózta az első pénzeket a projektbe – végül a facebook a barátságuk végét okozta. Nem ő az egyedüli, aki kisemmizettnek érzi magát a facebookkal kapcsolatban. A Sean Parker hozta össze Markot a szilícium-völgyi nagyágyúkkal, a Vinklevoss ikrek pedig lopással vádolták Markot, szerintük lenyúlta az ötletüket. Hogy így történt-e? A könyvből nagyrészt kiderül. A döntést az író mindenképp az olvasóra hagyja.

A könyv angolul 2009-ben jelent meg, 2010-ben filmet is forgattak Mezrich könyve alapján. A magyar kiadás az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg ez év novemberében.