„Régi és új szereplők egyaránt feltűnnek, a színen: visszatérnek Holly barátnői és családtagjai, akik még mindig elég jópofák, az Utóirat: Szeretlek! Klub tagjai pedig szintén üde színfoltjai a történetnek. Ahernnek sikerült igazán emberi szereplőket felfestenie, akikkel az olvasó együtt tud lélegezni, és akiktől a búcsú az adott ponton kellően fájdalmas tud lenni. Bármennyire is a halál áll a történet középpontjában, ez a történet mégiscsak az élet szépségének dicsőítéséről szól, annak szeretetéről, és arról, hogyan tudunk úgy adni a másiknak önzetlenül, hogy mégiscsak kapjunk mi is valamit, ami pénzen nem megvehető."

A teljes írás elolvasható itt