Imogen Cameron festőnő és háziasszony boldogan él férjével, Alex-szel, és fiúkkal, Rufus-szal Londonban, míg a család anyagi helyzete meg nem romlik, aminek következtében vidékre kell költözniük, mégpedig férje volt szeretőjének birtokára.
 
Imogent persze nem hagyja nyugodni a zöld szemű szörny, és egyre csak a következő kérdésen jár az esze: valóban még egy szereplője lett a házasságuknak?
 
A könyv tökéletes képet ad egy házasság rögös útjairól, hiszen mindenkinek vannak mumusai, mindenkiben ott bujkál a féltékenység, így Catherine Alliott műve felszínre hozza a férjes asszonyok, illetve a tartós párkapcsolatban élő nők összes problémáját.
 
Elénk tárja, hogy mennyire nem merünk a szívünkre hallgatni, Imogen gondolkodásmódján keresztül pedig felismerhetjük saját életünk buktatóit, az ő sorsáról olvasva saját, személyes történetünkre ismerhetünk rá.
 
Minden, a könyvben felvetett probléma valójában általános érvényű, Imogen problémái, kételyei ott lapulnak minden nőben, feltárja előttünk egy kétségbeesett asszony lelkiállapotát.
 
Mrs. Cameron egy többszörösen megcsalt asszony, nemcsak férje, de legjobb barátnője is elárulja.
Ez az árulás azonban fájdalmasabb számára, mint társa elvesztése. A felismerés ráébreszti arra, hogy ez a szerelem, a házasságuk már jóval korábban kihűlt, a megszokás, a tudat, hogy egy rendes, üzletember férj vigyáz rájuk, tartotta össze őket, illetve láncolta őt Alexhez.
 
Nem mert a szívére hallgatni, félt a valóságtól, azonban mióta leköltöztek vidékre, már ő is más férfihoz vonzódott, amelyet magának sem mert bevallani, és minden erejével tiltakozott az érzelmei ellen.
Nem vette észre azokat az apró jeleket, amelyek saját lelki boldogságát tükrözték, hiszen míg Londonban, a boldog, nagyvárosi élet közepette szürke, egyhangú képeket festett, addig egy kis vidéki faluban napsütötte tájképek színes kavalkádját adta vissza minden ecsetvonása.
 
Míg gondolatai teljesen felőrölték, a lelke szárnyalt, mert valójában jól érezte magát a vidéki háztartásban, élvezte a falusi élet minden pillanatát, az állatokat a kertben, hogy személyes kapcsolatot ápolhatott a postással, az állatorvossal, valamint az iskolaigazgatóval. Élvezte, hogy fiát szabadabbá tette a friss levegő és házat belengő virágillat.
 
Nagyvárosban ezek az apró dolgok eltörpülnek, nincs idő arra, hogy megálljunk és váltsunk pár szót egymással.
 
Főhősünk elmélkedése, őrlődése, a helyes útra találás rádöbbentheti az olvasót arra, hogy neki miben kellene változtatnia, hiszen nem mindenki találja meg első alkalommal a lelki társát, azt, aki egy életen át hű marad.
Túl kell látnunk a vagyonon, a szépségen, a szenvedélyen, a legfontosabb döntéseket alaposan át kell gondolni.
 
És hogy hány szereplős egy házasság? Amennyinek hagyjuk, hogy legyen.

Kiadvány:
Catherine Alliott
Én, a férjem és ő
Magvető Kiadó, 2009

Forrás:
ekultura.hu
2010.01.25.