Alliott felveszi a versenyt Marian Keyes történeteivel,és Weiner humorával. Remek történetet írt, amely egy átlagos házasságot boncolgat. Egy nő sohasem lehet elégedett, és főleg nyugodt, ha jóképű férje van, aki körül túl sok az ex. Főleg ha a volt barátnő egyben a legjobb barát is marad. Imogen a feleségek gyöngye szeretne lenni, de amint letudta a kötelező köröket, mint iskolába vinni a gyereket, vacsorát főzni és takarítani, a hivatásának él - fest. Emiatt lelkiismeret furdalása is van...

Imogen és fia élik napjaikat, többnyire a férj és apa nélkül,. Alex, a férj egyik nap azzal áll elő, hogy kevesebb ügyfelet szerzett és ezért vidékre kell költözniük egy időre....

És itt kezdődik a vég nélküli nevetés. Imogen minden erejével igyekszik helytállni a vidéki gazdasszony szerepében, küzd az állatokkal, az állatorvossal és a szomszéddal aki történetesen Alex volt barátnője...és aki túlságosan is vehemensen próbál barátkozni Imogennel. Persze Imogen családja sem egyszerű, az apukája hetente mutatja be az újdonsült barátnőket, a nővére halálra eszi magát bánatában, mert nem lehet gyereke, és mindeközben Imogen állandóan azon rágódik, hogy Alex éppen hol és kivel van...a gyanú árnyéka a volt barátnőre terelődik, Eleanorra ...

Egyre jobbak leszenek ezek a csajos könyvek, remek karakterek jelennek meg most is, akik rögtön szimpatikusak lesznek, vagy éppen ugyanolyan gyanakvóan nézzük őket, mint a főszereplő. Már épp mikor kitalálnánk a befejezést, jön egy csavar és újra kell gondolnunk mindent.
Nekem egy hétvége alatt sikerült a könyv végére érnem, annyira olvastatja magát.

Kiadvány:
Catherine Alliott
Én, a férjem és ő
Magvető Kiadó, 2009

Forrás:
konyvmolyok.blogspot.com
2010.01.19.