Azzal viszont, hogy az írónő nem velejéig gonosz szörnyeknek állítja be az átnevelőtábor dolgozóit, talán még inkább valószerűvé, hitelessé és borzongatóvá teszi a történetet. Mert a homofób vallásos emberek nagy része alapjában véve nem velejéig gonosz ember, egyszerűen csak rosszul értelmezi a saját istene szavait, merev, az új információk elől elzárkózó és elvakultan hisz. A szomorú és ijesztő az, hogy talán az ilyen „békés” homofób emberek sokkal veszélyesebbek, mint a gyűlölködő, nyálfröcsögő homofóbok, akik maximum félelmet váltanak ki másokból. Mert ha valaki kedvesen, a szeretet álcája mögé bújva próbál meggyőzni valakit arról, hogy bűnös, sokkal nagyobb az esélye arra, hogy átmossa az illető agyát, és tényleg elhiteti vele ezt."

A teljes írás elolvasható itt