"A százegy éves ember, aki azon gondolkodott, hogy túl sokat gondolkodik semmiben sem marad el az előző kötettől. Karlsson figurája nem kevésbé vicces és szeretetreméltó, a történet sem kevésbé kalandos, sőt: minden tekintetben hozza a tőle elvárható esetlenséget, tisztán látást, és azt a nagyon okos humort, ami egyre csak arra figyelmeztet minket, hogy soha nem szabad túl komolyan vennünk a dolgokat, hiszen ez a túlélés titka. Lehet benne valami, a százegy éves ember élete igazolja."

A teljes írás elolvasható itt