"Azt hiszem igen indokolt a közönyt az emberiség egyik legnagyobb ellenségének definiálni. Aki közönyös marad, abból a történések nem váltanak ki semmilyen érzelmet, ami pedig két dolog miatt is veszélyes: nem sarkall cselekvésre, mert nincs mozgatórugó, illetve nem indít el olyan folyamatokat, mint pl. az emlékezés. Ezáltal pedig az emlékeztetés. Nagy felelősség. Axelsson könyvének egyik erőssége, hogy arra is felhívja a figyelmet, a második világháború náci rendszere nemcsak a zsidó népirtásról szólt, hanem a romák, az oroszok hadifoglyok, a fogyatékosok, a homoszexuálisok, vagy vallási ellenállók, "rendszeridegenek", kommunisták megsemmisítéséről."

A teljes cikk itt