"Patik László regénye ezzel a magyar valósággal bíbelődik, s gyaníthatóan neki is az az egyik legfőbb problémája, miként lehet egy görbe tükör képét megkülönböztetni a görbült valóságtól. Azt hiszem, az Anna, édes című regényben rálelt egy járható útra. Ahhoz, hogy a világról rajzolt torzkép ne legyen egy-az-egyben megfeleltethető a valóságnak, sűríteni kell: minden majdnem olyan, mint a valóságban. Csak egy kicsit még olyanabb. Tisztább, áttekinthetőbb, egyszerűbb és sűrűbb. A regény fordulatai így több meglepetést okozhatnak, mint a minket körülvevő világ. Beleértve ebbe a politikai „elit” regényben ábrázolt működésmódját, s hasonlóságát a valóságunkkal. Ott van például a miniszterelnök – jól azonosítható – háborús retorikája, ami még egy képzőművészeti kiállítás megnyitóbeszédén is átüt. Nem ismerős?"

A teljes cikk elérhető ITT .