A sorok kiegyensúlyozott és tudatos képet festettek a szerzőről, akiről nagyon gyorsan kiderült, bizony egy kis sütnivalóért sem kell a szomszédba mennie. Annyira megtetszett az élethez és magához az életrajzához való hozzáállása, hogy úgy gondoltam (koncepció ide vagy oda), minden egyes lapot szépen sorban el fogok olvasni. De aztán elcsábultam, és elkezdtem cikázni a felkínált opciók között. És minden egyes választási lehetőséget elolvastam. Ahogy végére értem az egyik opciónak, visszalapoztam, hogy megtudjam, mi lenne a másik lehetőség. Ha akartam, rövid úton lezárhattam a kötetet, ha akartam sokáig haladhattam vele. Lényegében minden lehetőséget kipróbáltam - de legalábbis igyekeztem élni ezzel -, valahol értetlenkedtem, és valahol felhőtlenül szórakoztam. Eljutottam oda is, ahová elvileg nem is kellett volna, ahová nem vezetett út...és mégis. Valamiért azt éreztem, hogy pontosan ugyanannyira élvezem olvasni a különböző kis életszakaszi történeteket, mint amennyire a szerző szerette papírra vetni.

http://www.szembetuno.blogspot.hu/2015/11/igy-jartam-az-eletemmel.html