Mostanra a magyar mozikba is eljutott a Hullám című film, amely egy középiskolai történelemtanár furcsa kísérletét mutatja be. A német alkotás hazai premierjével párhuzamosan jelent meg nálunk is a mozgóképes változat alapjául szolgáló könyv, ami arra a kérdésre keresi a választ: vajon mit tennénk, ha mindenkinek mindenről csak ugyanaz lehetne a véleménye?

Hogy-hogy nem állította meg senki az embertelen náci gépezetet? Ha egyszer hasonló helyzetbe kerülnek, a diákok vajon melyik oldalt választják? Észreveszik-e, ha beszippantja őket is a mozgalom? Ezeket a kérdéseket boncolgatja Todd Strasser izgalmas, alig másfél óra alatt végigolvasható rövidke regénye, melynek alapjául egy 1967-es kísérlet szolgál: a Hitler-Jugend mintájára indított jelmondatokkal, jelvényekkel és egyezményes mozdulatokkal rendelkező iskolai mozgalom. A hátborzongató történetet a mozgalmat pedagógiai céllal elindító történelemtanár szemszögéből követhetjük végig.

A könyv alapjául szolgáló 1967-es kísérlet A harmadik hullám nevet viselte, és azt Ron Jones történelemtanár a kaliforniai Palo Alto egyik középiskolájában hajtotta végre, 1967 áprilisának első hetében. Ahogy azt a most megjelent könyv is bemutatja: a pedagógus képtelen volt megértetni a diákokkal a nácizmus lényegét, ezért elindította saját mozgalmát, amely az erőszakra épülő diktatúrák megszokott jelszavaival, az erő-fegyelem-cselekvés hármassal fogta meg a fiatalokat.

A kísérlet hamar elszabadult, ennek mikéntjére azonban a mai napig nincs válasz, ugyanis Jones nem dokumentálta pontosan és megfelelően az akkor történteket. Az egyetlen hitelesnek tekinthető forrás a mozgalom napjaiban megjelent középiskolai lap, amely többé-kevésbé hihetően érzékeltette A harmadik hullámhoz nem csatlakozók félelmeit. A legrészletesebb beszámoló Jones hat évvel később írt naplója, amelyről aztán később kiderült, hogy hamisításokkal és csúsztatásokkal van tele.

A mozgalomról 1981-ben született meg Todd Strasser most megjelent könyve, és még abban az évben tévéfilm készült belőle, ezt pedig idén egy mozis változat követte. A kísérlet később követőkre talált: 1999-ben Chicagóban játszották újra, míg 2006-ban Floridában végezték el a kísérletet, csakhogy jóval fiatalabb gyerekekkel. A hasonló tesztek amúgy egytől-egyig ellentmondásosak: ilyen volt a rabokkal és börtönőrökkel elvégezett kutatás (amelyből szintén készítettek filmet), vagy akár az iskolai osztályt kék, és barnaszemű diákokra felosztó, Jane Ellott által véghezvitt kísérlet is.

A könyv egyébként mindvégig feszes, és könnyen olvasható, a benne rejlő izgalmakat persze nem szépirodalmi értékei rejtik. Történelmi kritikaként talán annyit kell megfogalmaznunk, hogy hiába jelent meg a könyv eredetileg 1981-ben, illetve hiába tükröz egy 1967-es amerikai látásmódot, mégis lehangoló, hogy a náci Németország történetét durván, alig pár mondatban felskiccelve kapjuk meg, ahol Hitler csupán egy őrült szobafestő. Ha 27 év után végre sor került a magyar kiadásra, legalább egy apró lábjegyzetet megért volna ezen félrevezető információk megcáfolása, vagy megfelelő kontextusba helyezése.

Forrás: mult-kor.hu