Aki teljes képet szeretne kapni a történelemről, legjobb, ha sok véleményt megismer, sok szakkönyvet elolvas, sok ember előadását meghallgatja.
A gyermek jár az iskolába, szorgalmasan tanulja a történelmet, s kissé talán naivan azt hiszi a tankönyvekből és az órai magyarázatokból, világos képet kapott a múltról. Aztán jön egy történész, s bebizonyítja, eddigi ismereteink nem csak hiányosak de tévesek is. Sok minden lényeges dolog, máshol, másért, mással, máshogy történt meg. Az eddig hősöknek hitt történelmi személyek jelentéktelenné vagy éppen jellemtelen gazemberekké válnak, az eddig százszor elátkozott és becsmérelt alakok hirtelen piedesztálra kerülnek.Mindebből két következtetést érdemes levonni.
Hasonlóan más tudományokhoz a történelemtudomány is folyamatosan fejlődik, új felfedezésekkel, előkerült dokumentumokkal, esetleg tárgyi emlékekkel gyarapodik. Ezek természetesen megváltoztathatják az addig feltételezett dolgokat, teljesebbé tehetik ismereteinket.
(...)
A történész szerző ebben a kötetében folytatja, a talán vitaindítónak is szánt meghökkentően különös eseteket a magyar történelemből. Bár előző könyvében 55 esetről számolt be, s a mostaniban ez a szám lecsökkent 33-ra, épp oly izgalmasan, érdekesen olvasmányosan tárja elénk múltunkat. Imre herceg titokzatos és legrosszabbkor jött balesete, Perényi Péter kancellár hányattatásai, miközben a törökök kezére kerül az ország nagy része, s gróf Károlyi Mihály szerepe a miniszterelnök Tisza István meggyilkolásában akkor is rendkívül érdekfeszítő lenne, ha csak regényben olvasnánk. De legyünk tudatában, hogy - az élet sokszor jobb dramaturg, mint bármely emberi elme, - amiket olvasunk, az maga a kőkemény, megtörtént valóság. Ha a leírt esetek nem, vagy nem így történtek volna, bizonyára Magyarország mai helyzete sem ez lenne. A múltat azonban megváltoztatni már nem lehet, „régi kor árnya felé visszamerengeni mit ér” azonban megismerni és tanulni belőle sohasem késő. Tovább!
Tölgyesi Tibor
Forrás: Polgár Info (2013.11.01)
Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? - kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát....
|
Voltak, akik megsértődtek, és voltak, akik a pályatárs elismerését látták abban, amikor Karinthy Frigyes 1912-ben irodalmi karikatúrát rajzolt róluk. ,,Babits Bihály" versei, vagy az Ady költészetét...
|
,,Iszonyúan magyar" - írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos...
|
,,Szeretném, ha szeretnének" - mondja, kéri, könyörgi egy költői hang, ami hamisítatlanul adys. Meglepő, de Ady Endre akkor írta e sorokat, amikor végre elismert, sokak által megbecsült (és...
|
,,Az él igazán, aki másért él"
Timár Virgil vidéki gimnáziumban oktató, tudós szerzetestanár, aki felfigyel a tehetséges, okos Vágner Pista nevű fiúra. A csillogó szemű diák csüng tanára szavain, és amikor Pista anyja...
|
A Vámos Miklós KiskönyvTÁR öt karcsú művet kínál díszdobozban. Ötfogásos betűlakoma, ideális ajándék azoknak, akik szeretnek Vámos Miklós bűvkörében lenni.
Sorszámozott, dedikált,...
|
Fordította: Sziklai István
MARIA CALLAS minden idők legnagyobb operadívája volt. Bár karrierjét egyetlen primadonna sem tudta felülmúlni, életének nagy részét beárnyékolta Arisztotélisz Onászisszal folytatott heves...
|
A Vámos Miklós KiskönyvTÁR öt karcsú művet kínál díszdobozban. Ötfogásos betűlakoma, ideális ajándék azoknak, akik szeretnek Vámos Miklós bűvkörében lenni.
Sorszámozott, dedikált,...
|
Fordította: Sziklai István
MARIA CALLAS minden idők legnagyobb operadívája volt. Bár karrierjét egyetlen primadonna sem tudta felülmúlni, életének nagy részét beárnyékolta Arisztotélisz Onászisszal folytatott heves...
|