Uralkodók, uralmak, csaták, forradalmak, társadalmi változások, technikai, gazdasági, tudományos eredmények tárháza a történelem. Ezekről útravaló ismeretet kapunk a tankönyvekből. A mélyebben érdeklődő olvasó történészek munkáiban búvárkodhat. Akiket azonban a história tudománya kevésbé érdekel, csak éppen érdekes esetekre, eseményekre kíváncsiak a múltból, Bánó Attila, a szerző azoknak nyújt e kötetében 55 olvasmányos történetet.

Ki nem tanult vagy hallott a honfoglalás korabeli kalandozásokról?
S vajon ismeri-e, hogy kontinensünk mely részeit „nyargalták be” eleink, vagy tudjuk-e, hol volt a legjelentősebb csatájuk? Ám nem csupán nyerhettek harccal – veszthettek is azzal. Hanem olyasmivel, amit ma diplomáciának mondunk. Sikerrel művelték azt a régi uralkodók is kapcsolataik korabeli eszközeivel. Ezt illusztrálhatja például az, hogy miért maradt el Nagy Lajos király háborúja a német császárral. Pesze, voltak keményebb eszközök is, kiderül abból, hogy miért került Vlad Ţepeş oláh vajda – a történelmi Drakula – Visegrádra, majd a király enyhítésével egy budai házba. S ha már Mátyás, az igazságos koránál tartunk, ki volt fiának, Corvin János hercegnek a szülőanyja? Azután olvashatunk a király karácsonyi menyegzőjéről vagy özvegyének II. Ulászló királlyal kötött botrányos házasságáról is…

A történelem eseményei megbízhatóan egykorú oklevelekben maradtak fenn. A legrégibb hazai oklevelünk bizonyítottan a Tihanyi apátság alapító levele 1055-ből. Időnként fölbukkantak régebbieknek hirdetettek is. Hogyan keletkeztek a hamis „régebbiek”? Amiről oklevelek nem szólnak, azok hogyan tükrözik a megtörténteket? Nem csupán a krónikák szerzői támaszkodtak a szájhagyományra. A történések későbbi megörökítői szemtanuknak meg szemtanukra hivatkozóknak a beszámolóiból merítettek. Példázza ezt a mohácsi csata után II. Lajos király halálának többféle magyarázata. „Köztudott” – mondhatjuk –, hogy a mohácsi csata után menekülő király a Csele-patakba fulladt. Holttestét ott találták, amint a jelenetet ábrázoló képet hajdan az iskolák falán is láthattuk Székely Bertalan festménye nyomán. Szemtanú beszámolója nyomán ezt jelentette Rómában a pápa követe is. Ezt örökítette meg az egyik történelmi beszámoló, de született másik híradás is. Hiszen szinte egyidejűleg különböző, királygyilkosságról szóló hírek is lábra keltek. Összeesküvés-elméletek? Ez sem zárható ki, mert a király halálával az lett a kérdés: kié lehet a korona, az uralom…

Mindez azonban csak ízelítő a több mint félszáz sztoriból, amelyek teljes évezred eseményeiből merítenek egészen addig, hogy 1944. március 18-án Horthy kötötte titkos alkut a náci vezérével, Hitlerrel – a szerző közli a kormányzó menyétől a kérdéseire kapott választ is.

(55 meghökkentő eset a magyar történelemből. Athenaeum Könyvkiadó, 2011, 440 oldal,
4490 forint)

N.E.

Forrás: Élet és Tudomány (2012/16)