A halhatatlanság elixírje történelmi-mesei világpanoráma: több mint nyolcszáz évre és harminchat generációra nyúlik vissza. Az önfeledten, gyakran megrázón áradó narráció egyik fő motívuma a zsidóság mint a kisebbségi lét sokrétű metaforája. Tizennégy országban jelent meg. SEBESTYÉN RITA INTERJÚJA.
Félóránként váltják egymást az újságírók a Millenárishoz közel eső cukrászda belső traktusában, a Könyvfesztivál második napján. Gabi Gleichmann, aki 2012-ben, több mint tíz évvel nagy ívű kulturális újságírói karrierje után – a maga számára is váratlan módon – elsőre bestseller könyvet közölt, fáradhatatlanul mesél. A halhatatlanság elixírje történelmi-mesei világpanoráma: több mint nyolcszáz évre és harminchat generációra nyúlik vissza. Az önfeledten, gyakran megrázón áradó narráció egyik fő motívuma a zsidóság mint a kisebbségi lét sokrétű metaforája. Azóta tizennégy országban jelent meg. A magyar könyvkiadás ezúttal gyorsan reagált: a tavalyi londoni könyvvásáron aratott sikere után idén a könyv is (az Athenaeum Kiadó gondozásában) és magyar származású szerzője is itt van Budapesten.
Revizor: Tízévesen került Svédországba, most Norvégiában él. Korábban irodalomkritikusként volt sikeres, a svéd PEN elnöki tisztségét is betöltötte, most pedig a fél világ olvassa a könyvét. Közben csaknem harminc éve igen sokat tesz külföldön a magyar irodalomért. Miért tartja ezt a nagykövetséget fontosnak?
Gabi Gleichmann: Számomra ez a nyelvhez való kötődésnek egy módja. Ráadásul a pályám kezdetén a magyar irodalom iránt nagy volt az érdeklődés Nyugat-Európában. A nyolcvanas években a szintén magyar származású Danilo Kiš volt a mentorom, és ő kérdezte meg, hogy nem fordítanék-e le egy részletet Nádas Péter Emlékiratok könyvéből. Végül a teljes könyvet más fordította le, de a kiadó számára az első ötven oldalas mustra tőlem származik; lehet mondani, hogy én vagyok Nádas Péter első fordítója. Akkoriban Nádas, Eszterházy, Konrád nagy érdeklődést keltett Svédországban, különösen, hogy azt híresztelték, hamarosan magyar író vagy költő fogja a Nobel-díjat megkapni.
Tovább a kérdésekhez!
Sebestyén Rita
Forrás: Revizor Online (2013.04.22.)
Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? - kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát....
|
Voltak, akik megsértődtek, és voltak, akik a pályatárs elismerését látták abban, amikor Karinthy Frigyes 1912-ben irodalmi karikatúrát rajzolt róluk. ,,Babits Bihály" versei, vagy az Ady költészetét...
|
,,Iszonyúan magyar" - írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos...
|
,,Szeretném, ha szeretnének" - mondja, kéri, könyörgi egy költői hang, ami hamisítatlanul adys. Meglepő, de Ady Endre akkor írta e sorokat, amikor végre elismert, sokak által megbecsült (és...
|
,,Az él igazán, aki másért él"
Timár Virgil vidéki gimnáziumban oktató, tudós szerzetestanár, aki felfigyel a tehetséges, okos Vágner Pista nevű fiúra. A csillogó szemű diák csüng tanára szavain, és amikor Pista anyja...
|
A Vámos Miklós KiskönyvTÁR öt karcsú művet kínál díszdobozban. Ötfogásos betűlakoma, ideális ajándék azoknak, akik szeretnek Vámos Miklós bűvkörében lenni.
Sorszámozott, dedikált,...
|
Fordította: Sziklai István
MARIA CALLAS minden idők legnagyobb operadívája volt. Bár karrierjét egyetlen primadonna sem tudta felülmúlni, életének nagy részét beárnyékolta Arisztotélisz Onászisszal folytatott heves...
|
A Vámos Miklós KiskönyvTÁR öt karcsú művet kínál díszdobozban. Ötfogásos betűlakoma, ideális ajándék azoknak, akik szeretnek Vámos Miklós bűvkörében lenni.
Sorszámozott, dedikált,...
|
Fordította: Sziklai István
MARIA CALLAS minden idők legnagyobb operadívája volt. Bár karrierjét egyetlen primadonna sem tudta felülmúlni, életének nagy részét beárnyékolta Arisztotélisz Onászisszal folytatott heves...
|