Párizs, a II. világháború vége. A divat fővárosa felszabadult, és lassan ébredezik kényszerű álmából. A harmincas évek legkeresettebb modellje, az orosz származású Xénia Osszolina most mégis a szétbombázott Berlinbe tart, hisz csak egyetlen cél lebeg a szeme előtt: viszont kell látnia Maxot, az egyetlen férfit, aki valaha is megérintette a szívét. A koncentrációs táborból szabadult egykori sztárfotós azonban csak halovány árnyéka önmagának...

A romba dőlt városokban már egy újabb nemzedék próbál szembenézni sorsával. Natasa, Xénia lánya rájön, hogy apja a nácikkal kollaborált, és hogy édesanyja születésétől fogva hazudott neki. A Franciaországban bujkáló fiatal testvérpárnak, Lili és Felix Lindnernek pedig az elfogadhatatlant kell elfogadniuk: hogy szüleik és kishúguk meghaltak a gázkamrákban. De vajon mennyi fájdalmat bír elviselni az emberi szív?

E New Yorkban, Berlinben és Párizsban játszódó tragikus és hiteles családregényben megelevenednek előttünk a háború utáni korszak komor és mégis reményteljes évei.

Tanulságos könyv ez - eltekintve a címétől ami számomra kissé semmitmondó.Viszont ha figyelmesen olvassuk nem csupán a romantikát, a keserédes szerelmet olvashatjuk ki belőle hanem a kitartást, a problémák és gondok közepén is minden percben gyakorolt kitartást és minden olyan cselekedetet ami akár most is jól jöhetne neked, nekem és bármelyikünknek. Igaz, hogy most nem bombáznak, a házak szépek, az autók gyönyörűek, az emberek pedig az utolsó percig őrült módon vásárolnak de ha mögé nézel mégsem ezt látod. Pedig láthatnád akár ezt is. A fényeket és az akaratot.

Forrás: bookandwalk