Fordította: Nagy Gergely

Az Andreas-lányok könyveken és történeteken nevelkedtek. Édesapjuk, a különc Shakespeare kutató szinte mindent versben fogalmaz meg, három lányát pedig a nagy drámaíró műveinek szereplőiről nevezte el: Rose (Rosalinda - Ahogy tetszik), Babb (Bianca - Makrancos Kata) és Cordy (Cordelia - Lear Király). Amikor kiderül, hogy édesanyjuk rákos, a lányok visszatérnek a csendes egyetemi városkába és a szülői házba, hogy segítsenek. Vagy inkább azért, hogy lelki sebeiket ápolják és felejtsenek? Rose egyetemi tanár, a család támasza, élő lelkiismerete. Ha végre össze tudná szedni a bátorságát, párjával együtt Angliában kezdhetne új életet. Babb fiatalon a csillogó New Yorkot választotta, ám most boldogtalan és kiégett. Vajon milyen szörnyű titkot rejteget? Cordy évek óta egyik városból és egyik kapcsolatból a másikba sodródott, végül a hirtelen rá szakadó anyaszerep elől haza menekül. Képes lesz-e gyermekéért felelősséget vállalni? Rádöbbennek, hogy a szülővárosuk, ahonnan fiatalon pánikszerűen elmenekültek, többet jelent számukra, mint azt korábban gondolták. Szembesülnek azzal, hogy nélkülözhetetlenek egymás életében, s a jövőjüket meghatározó döntéseket együtt könnyebben hozhatják meg. Hamarosan felfedezik, hogy szülővárosuk, ahonnan fiatalon elmenekültek, sokkal több lehetőséget tartogat, mint ahogy évekkel ezelőtt gondolták. Rádöbbennek, hogy nélkülözhetetlenek egymás számára; s a jövőjüket meghatározó, fontos döntéseket is könnyebb egymást segítve meghozni.