Ezeket a kérdéseket boncolgatja Todd Strasser izgalmas regénye, melynek alapjául egy 1969-es, Palo Alto-i középiskolai kísérlet szolgál: a Hitler-Jugend mintájára indított, jelmondatokkal, jelvényekkel és egyezményes mozdulatokkal rendelkező iskolai mozgalom. A hátborzongató történetet a mozgalmat pedagógiai céllal elindító történelemtanár szemszögéből követhetjük nyomon.

Az alig egy hétig tartó, de az egész iskola életét felforgató mozgalom megszületésének történetéből nagysikerű (Emmy- és Peabody-díjat nyert) tévéfilm is született, melyet többek közt oktatási céllal vetítettek az Egyesült Államokban.

A Todd Strasser által írt (Németországban Morton Rhue néven kiadott) regényből készült azonos című mozifilmet hazánkban októbertől játsszák a mozik. Helyszíne Németország, a kísérlet résztvevői pedig kortársaink.

Terjedelem: 176 oldal
Méret: 125 x 195 mm
Kötés: keménytábla, védőborító
Ár: 2490 Ft
ISBN 978 963 9797 659

A regény szerzőjéről:

Todd Strasser New Yorkban járt főiskolára, majd a Beloit Főiskolán tanult irodalmat. Ezután újságíróként tevékenykedett. Első regényét 1978-ban írta. Több film regényváltozata fűződik a nevéhez, többek között a Szabadítsátok ki Willyt! és a Jumanji is. A Hullám megírásakor már népszerű és elismert író volt a fiatalok, főleg a középiskolás diákok körében.

A könyv azonos című német filmváltozata októbertől a mozikban!

A Hullám

Színes, német filmdráma

Eredeti címe: Die Welle
Játékidő: 108 perc
Gyártó: Constantin Film
Rendezte: Dennis Gansel
Forgatókönyv: Dennis Gansel, Peter Thorwarth
Fényképezte: Torsten Breuer
Vágta: Ueli Christen
Zene: Heiko Maile
Főszereplők:

Jürgen Vogel
Frederick Lau
Max Riemelt
Jennifer Ulrich
Christiane Paul

Egy átlagos gimnázium, egy átlagos osztály napjainkban. Rainer Wenger (Jürgen Vogel) osztályával különös kísérletbe kezd, melynek célja, hogy a gyerekek saját bőrükön tapasztalják meg az autokráciát.  A diákok szokatlanul motiváltan hajtják végre a feladatot.
Ám ami a viselkedésükben első pillantásra újfajta szolidaritásnak és egyenlőségnek tűnik, riasztó jelenségeket hoz felszínre. Wenger manipulációja lendületet kap, és őt magát is elsodorja. A csoport nyomást gyakorol a kívülállókra, egyes csoporttagok erőszakossá válnak, és van, akinek teljesen átalakul a személyisége. A kritikus hangokat elfojtják, az önként vállalt konformizmus diadalmaskodik. A Hullám – így nevezi magát a mozgalom – tagjai szeretnék átvenni az uralmat az iskola, sőt az egész város felett. Wenger kísérlete „kiválóan” sikerül. A tanár sajnos túlságosan későn parancsol megálljt... Megvalósul a fordított pedagógiai rémálom: mindenki engedelmeskedik!

A Hullám megtörtént eseményt dolgoz fel, s ez még inkább elgondolkodtatja a nézőt. Arra figyelmeztet, hogy a demokrácia folyamatos védelmet igényel.

A fasizmus alapelveit tárgyaló film, hasonlóan Dennis Gansel legutóbbi filmjéhez (Napola – A Führer elit csapata), magával ragadó filmdráma, mellyel rendezője a felületes ideologizálás helyett az emberi lélek pszichológiáját és a közösségi tudat által befolyásolt egyén viselkedési normáit vizsgálja. Karakterei érzelmi reakcióit (a valahová tartozás igénye, a hatalomvágy, menekülés a társadalmi megkülönböztetettség elől) elemezve humanista módon tálalja azt a megdöbbentő tényt, hogy Rainer Wenger diákjai örömmel vállalják fel azokat a szerepeket, melyeket elvileg megvetnek.