Még az apa győz
Nem hittem volna, hiába ragadott magával a szerző előző könyve, ami olyan kérdésekre keresi a matematikai választ, hogy mennyire bizonyító erejű a DNS-minta.

A fizika unalmasabbnak tűnt nekem. S akkor tessék: nem tudtam pontosan megválaszolni az egyszerű kérdéseket, amiket egy kisgyerek tesz föl az apjának ebben a kötetben: Miért van nyáron melegebb, mint télen, miért van súlytalanság a világűrben (illetve a 400 kilométerre lévő űrállomáson, ahol még a földi gravitáció 89 százalékának megfelelő erő hat a lakókra) és miért tudnak repülni, miért nem esnek le a repülőgépek?

Ha már apáról és gyermekéről van szó, a legérzékenyebben az a fejezet érintett, amely arról az elkerülhetetlen – nehéz, de egyben örömteli – pillanatról szól, amikor a fiú először győz a sípályán. És hoppá, a fizika még egyszer, utoljára segíthet: a magabiztos fiatalember simán belemegy a feltételbe, miszerint az erdőn keresztül vezető lankás pályán síbot nélkül siklanak le, és az nyeri az egész napot, aki most először ér a lejtő aljára. Márpedig a légellenállás másként hat a kisebb és a nagyobb testre, a „duci” apa gyorsabban jut célba, ha a sítudást egyikük sem érvényesítheti!

Harmincméteres nő

A szerző bebizonyítja, hogy nem volna bombázó a sci-fik harmincméteres nője, mert a négyzetesen megnövekedett súlyát csak rettenetes oszloplábakon bírná - ha egyáltalán - megtartani. Felsorolja a legszörnyűbb filmes fizikai tévedéseket. Ilyen a hangos robbanás a világűrben (légüres térben nem lehet semmiféle zajt hallani). Akit meglőnek, az messzire repülesik (akkor a lövőnek is el kéne repülnie Newton hatás-ellenhatás törvénye szerint). Cigaretta felrobbantja a benzintócsát (nehéz egy benzintócsát meggyújtani, egy cigaretta parazsa erre messze nem képes). 

 Forrás: nol.hu

Athenaeum 180
Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? - kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát....
Voltak, akik megsértődtek, és voltak, akik a pályatárs elismerését látták abban, amikor Karinthy Frigyes 1912-ben irodalmi karikatúrát rajzolt róluk. ,,Babits Bihály" versei, vagy az Ady költészetét...
,,Iszonyúan magyar" - írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos...
,,Szeretném, ha szeretnének" - mondja, kéri, könyörgi egy költői hang, ami hamisítatlanul adys. Meglepő, de Ady Endre akkor írta e sorokat, amikor végre elismert, sokak által megbecsült (és...
,,Az él igazán, aki másért él"
Timár Virgil vidéki gimnáziumban oktató, tudós szerzetestanár, aki felfigyel a tehetséges, okos Vágner Pista nevű fiúra. A csillogó szemű diák csüng tanára szavain, és amikor Pista anyja...
További Újdonságok
Fordította: Sziklai István
Szinte érezni a félelem ízét
Oroszország, 1812. Franciaország végre méltó ellenfélre talált? Oroszország lerohanásának előestéjén a félig francia, félig angol Matthieu Carrey Napóleon ötszázezres hadseregének soraiban...
,,Hiszen, tételezzük fel, mire Kobak felnő, még létezik könyv, és lesz, aki olvas, és esetleg Kobak kezébe kerülnek a könyveim, és feltűnik neki, hogy mindenkiről szó esik, a testvéreiről,...
további újdonságok »
Kiemelt Ajánlatok
A halálnak van humorérzéke
Kár, hogy csak MOST kezdek rájönni, hogy alapjában véve jópofa nő lehetett az anyám. KÁR, hogy csak most kezdem IRIGYELNI, amiért annyira BÁTRAN élt, ahogyan én sose mertem. DE JÓ VOLNA ÚJRAKEZDENI,...
Balázs Béla, az elismert, sikerei csúcsán járó író egy éjszakai lokálban megismerkedik egy fiatal nővel, akinek nem tud ellenállni. A mindent elsöprő vonzalom hatására a meggyőződéses...